Október 6-án este a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza 1948/49-es termében – ahol Vetró András szobrász adományaként az aradi vértanúk domborművei is helyet kaptak – az Erdélyi Vitézi Rend Kézdiszéki Székkapitánysága szervezésében a rend tagjai és hagyományőrzők idézték fel az aradi vértanúk emlékét.
A résztvevőket házigazdaként vitéz Beke Ernő székkapitány üdvözölte, aki beszédében az aradi vértanúk neveinek felsorolása után utolsó, az aradi börtönben eltöltött éjszakájukról és kivégzésükről olvasott fel részleteket a kortársak által írt visszaemlékezésekből. A székkapitány hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk tulajdonképpen nem tizenhárman – tizenkét tábornok és egy ezredes –, hanem tizenheten voltak. Az 1848–49-es szabadságharc résztvevői közül ugyancsak Aradon végezték ki Ormai-Auffenberg Norbert ezredest, akit 1849. augusztus 22-én akasztatott fel Haynau, Kazinczy Lajos ezredest – kivégezték Aradon október 27-én – és Hauk Alajos alezredest – 1850. február 19-én végezték ki –, illetve Lenkey János honvéd tábornok az aradi várbörtönben halt meg elborult elmével 1850. február 8-án. A tizenhárom magas rangú honvédtisztből kilencen bitófán, négyen pedig a kivégzőosztag előtt fejezték be földi pályafutásukat – mondotta többek között Beke Ernő. A megemlékezés Fekete Miklós ny. zenetanár, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke javaslatára a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
