2016-ban a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola óvó terében intézménnyé nemesült a Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeum. Létrejött a tudomány és kultúra, a tanulás és szórakozás, sőt, leginkább a szórakozva tanulás egy olyan fellegvára, amely országosan is páratlan a maga nemében. E fellegvár jelszava: Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez, befolyásolni a jövőt.
A távközlés hőskorát személtető készülékekből ennyire sokrétű gyűjteménnyel egyik múzeum sem rendelkezik térségünkben. Célunk a távközlés történetének ismertetése, Puskás Tivadar életének bemutatása, az elektrotechnika széles körű elterjesztése, aktív múzeumi szerep az óvodától az egyetemig. A múzeumot úgy szerveztük meg, hogy felkeltsük az érdeklődését még azoknak a diákoknak is, akik nem igazán lelkesednek a fizikáért. A közvetlen tapasztalat, a kísérletek megragadják a kicsik és nagyok fantáziáját egyaránt. Az egészen aprók játékos formában ismerkedhetnek meg a villamosság és a távközlés alapjaival. A Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeum a már fizikai alapismeretekkel rendelkező általános iskolások, középiskolások számára „élő” fizikaórákat tart. A kismúzeumban lehetőség nyílik olyan ismeretek megszerzésére, amelyek jól kiegészítik az iskolában tanultakat, miközben szemléletet is formálnak.
A kezdetek
A Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeum ötlete spontánul született. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója 2010-ben a Puskás-iskolában tartott egyik eszközbemutató alkalmával megemlítette, hogy jó lenne Puskás Tivadart bővebben bemutatni egy múzeum keretén belül is, emléket állítani neki, ismertetni az életét és munkásságát. Ez a bemutatósorozat pedig folytatódna majd más erdélyi személyiségekkel.
Újfalvi István mérnök-tanár, az intézmény igazgatója támogatta az ötletet s megengedte az intézményben a gyűjtemény tárolását és előkészítését egy kiállításra. Demeter Dávid mérnök-tanár, az intézmény későbbi igazgatója megfelelő termeket biztosított a kiállítás részére. Dr. Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki elnöke felismerte a kiállítási tárgyak gyakorlati és pedagógiai értékét, kiemelve: mivel az eszközök működnek, élő múzeumról lesz szó, amely didaktikai célokra is használható.
Ez a kismúzeum egy olyan tanintézményben jött létre, amelyről a megnyitón részt vevő Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere a következőket mondta: „Én mindig nagyon szívesen jövök a Puskás Tivadar tanintézménybe, ez egy dinamikus intézmény, minden alkalomból látok valami újat, ahol a tanulók elsajátíthatják az új technológiát. Az elméleti oktatás mellett gyakorlati tevékenységen is részt vesznek, amelyeknek az életben is hasznát veszik. Gratulálok az iskola személyzetének és további sok sikert kívánok.”
A több mint 4000 darabból álló távközlési berendezésgyűjtemény (saját magángyűjteményem egy része) 1980-tól látható volt 12 nyilvános kiállításon különböző helyiségekben. A készülékek 90 százaléka működőképes, és a látogatók kipróbálhatják. Tóth-Birtan Csaba alpolgármester meggyőződése, hogy a kismúzeum létrejöttének üzenete van: Székelyföld számára fontos a műszaki fejlődés ismerete.
Mi van a múzeumban?
A hírközlési kismúzeum több helyiségben található, amelyekben bemutatjuk a távközlés történetével kapcsolatos tudnivalókat; Sepsiszentgyörgy posta- és távközlési történetét; Puskás Tivadar életét és munkásságát, megvalósításait; a Puskás Tivadar Rádióklub tevékenységét. A termek összfelülete kb. 180 négyzetméter.
A kiállított anyagok vertikálisan és horizontálisan vannak elhelyezve. Nagy a zsúfoltság, ennek ellenére még rengeteg érdekes anyag és téma vár bemutatásra. Mindenik készüléknek megvan a maga története az eredetétől valamikori használatáig. A termekben lévő tárgyak bemutatását korszakokra, típusokra osztottuk fel. Nagyobb érdeklődés esetén vagy a tanárok külön kérésére a múzeumpedagógiai tevékenységen belül bármelyik „alkiállítást” ki lehet „emelni” és bővített formában nagyobb felületen bemutatni az iskola műszaki tantermében. Mindegyik korszakot román, magyar és angol nyelven mutatjuk be. A készülékek bemutatására használjuk a QR-kódot, a témákkal kapcsolatos tudnivalókat az oda helyezett számítógépek segítségével oldjuk meg.
A Puskás Tivadar Rádióklub
A Puskás Tivadar Rádióklub hívójele YO6KPT. Technikai vezetője Szabó Árpád világbajnok rádióamatőr, aktív tagja Dénes Dezső. Tevékenysége többrétű. Itt működik a rókavadászatkör (rádiós tájékozódási futás), mely az amatőr rádiózás egy izgalmas területe, vonzó minden korosztály számára. Fiatalok, tinédzserek, középkorúak és öregek mind bekapcsolódhatnak ebbe a sportágba. A résztvevők a rendezők által elrejtett rádióadókat keresnek meg saját rádióvevő készülékükkel. A kör vezetője a fáradhatatlan Gajdó Éva tanárnő. Rádiós távgyaloglásban (hegyi kecskék) a csapatunk a világ legjobbjai közé tartozik. Vezetője ennek is Gajdó Éva tanárnő.
A klub célja: szervezetten összefogni az elektronika, rádiótechnika, számítástechnika egyes ágazataiban öntevékenyen kísérletező és a szakmát szenvedélyesen szerető embereket, különös tekintettel a fiatalokra; a hagyományos rádióamatőr-barátság ápolása a belföldi és külföldi rádióamatőrök között; a hazai rádióamatőrök jó hírének erősítése; a technikai eszközök fejlesztése; a technikai színvonalunk fejlesztése; a külföldi rádióamatőr-mozgalom technikai színvonalának követése; a rádióamatőri diplomák megszerzése; városunk és iskolánk nevének ismertté tétele a megvalósított rádiós kapcsolatokon keresztül (bejelentkezéskor angol nyelven bemondjuk a Sepsiszentgyörgy és a Puskás neveket).
A gyűjtemény
Saját gyűjteményem 1980 novemberétől nyilvánosan látható volt különböző kiállítások alkalmával. Az 50 évi szereplés ideje alatt több száz írott vélemény került be a vendégfüzetekbe, melyeket 35 000 látogató fogalmazott meg és 4500 aláírás támaszt alá kilenc kiállítás és négy bemutató alkalmából, ezekből négy kiállítás Sepsiszentgyörgyön, egy-egy Csíkszeredában, Udvarhelyen, Csernátonban, Kézdivásárhelyen és Bukarestben volt, a négy bemutatót pedagógiai tevékenységgel egybekötve a Puskás-iskolában tartottunk. Tíz interjú hangzott el televízióban és tizenöt rádióban román és magyar nyelven, méltatta számtalan újságcikk.
A vendégfüzetben megtalálhatjuk a látogatók biztató szavait vagy véleményét: őrizzétek továbbra is a kultúránkat, hagyományainkat; a történelem fényes emlékeit nem lehet eltékozolni; valóságos fellendülés ennek a kiállításnak a megtekintése; erőt-egészséget, akik harcolnak a fennmaradásért!; kár, hogy nincsen állandó kiállítás ezekből a készülékekből egy múzeum keretén belül (beírva az 1990-es években). A beírások angol, román, magyar, német és olasz nyelven történtek.
Rendezvények a Puskás-kismúzeumban
A kismúzeum felszereltsége, felülete és szakembereinek felkészültsége lehetőséget biztosít különböző tevékenységek lebonyolítására: múzeumpedagógia; rádióamatőr-képzés és -oktatás; a morzeábécé bemutatása, oktatása; túlélési technikák, elsősegélynyújtás; katasztrófavédelemben való részvétel a helyi hatóságok vezetése alatt; meghívott szakemberek szakmai megbeszélései; különböző szakmai témákkal kapcsolatos évfordulók, megemlékezések és kiemelt kiállítások; az alternatív energia termelése és használata a távközlésben; szakmai tevékenység a tanulóknak.
A kismúzeum rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Látogatóink voltak megyénk tanulói, amerikai, német, magyar, olasz és hazai turisták.
Az elmúlt években a Puskás Tivadar Hírközlési Kismúzeumban végzett tevékenységünk során tapasztaltuk, hogy a jogosultsággal rendelkező látogatóink gyorsan változó világunkban igénylik a szakmai naprakész információt.
Hogyan tovább?
Mostanára a múzeum hírneve túlhaladta az ország határait. Van egy hasznos, most már elismert és ismert kismúzeum, valamint egy erős rádiós csoport. Ezek már nem csak iskolánknak hasznosak. A rádiósok világszerte ismertekké váltak, és általuk az iskola, a Puskás neve, a városunk és Erdély is.
Katasztrófa esetén számítanak ránk, hisz ilyen szerződésünk van. Részt vettünk már több közös gyakorlaton.
A kismúzeum látogatottsága nagyon jó. Felfigyelt erre a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, és nyilvántartásba vette népszerűsítés céljából, ami máris sikeresnek tűnik.
A kismúzeum népszerűsítésével a magyar és román nyelvű média is ismertté tette iskolánkat, városunkat. Mindezek lehetővé tették a múzeum gyors fizikai és szellemi fejlődését.
A hogyan tovább kérdésre a válasz ebben az esetben is megszületett: intenzívebb szellemi fejlődés érdekében 2019-ben Tóth-Birtan Csaba mérnök, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere kezdeményezésére megalakítottuk a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesületet, melynek elnöke Tóth-Birtan Csaba, alelnöke alulírott, titkára Péter Sándor, tagjai Puskás Attila, József Álmos.
Elnökségünk jelenlegi feladata a helyzetfelmérés és a programalkotás, amely alapján a vezetékes, vezeték nélküli távközlés és az informatika területén feladatainkat a következő időszakban végezzük. Növelni fogjuk szervezettségünket. A működő szakcsoportok mellé újakat szervezünk azzal a szándékkal, hogy a jelenlegi bemutatókon helyben fórumot teremtsünk szakmai kérdések megvitatására, közösségi műhelyek kialakítására. Fontos feladatunknak tekintjük a tanulók szakmai továbbképzése színvonalának emelését. Ezen a téren alapvető tevékenységet folytat Beke Csongor.
Tóth-Birtan Csaba alpolgármester lépéseket tett a jövőbeli Székelyföldi Hírközlési Múzeum épületét illetően. Megkezdtük egy restaurátor-javító kis műhely felszerelését is. Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének háromszéki elnöke megfogalmazott egy olyan gondolatot is, hogy jó lenne, ha a Székelyföldi Hírközlési Örökség Egyesület keretében megszületne egy állandó technikatörténeti kiállítás. Ilyen komoly tervek tették szükségessé a kb. 4000 darabból álló gyűjtemény felleltározását és átadását az egyesületnek a szigorú nyilvántartás és bővítés érdekében.
A gyűjtemény ez idáig két könyv megjelenését ihlette: A hangrögzítés története kezdetektől napjainkig, megjelent 2003-ban, a szerző alulírott; Puskás Tivadar, a magyar feltaláló, megjelent 2015-ben, a szerzők Puskás Attila, Rajnai Zoltán és alulírott.
A kismúzeum többévi működése után újólag felvetődik a nagy kérdés: hogyan tovább? Mi legyen a gyűjtemény sorsa?
Ahhoz, hogy egy technikai múzeum megfelelőképpen működjék, igen sok a tennivaló. Szükséges, hogy egy jövőbeli kiállítás még magasabb minőségi szintet érjen el, eredményeit megtartsa és fejlődjék a továbbiakban is. Ezért érdekes tevékenységekre, aktív csoportokra, felkészült felelősökre van szükség, és kiállítófelületre. Pillanatnyilag az iskolában van egy didaktikai szempontból értékes Puskás-emlékhely teljes felszereléssel, dr. Szőke Ana-Maria igazgató, Fail Tamás aligazgató, alulírott és Kristály Dominic felügyelete mellett. Végső célunk: őrizzük, gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, és ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő.
Csáky Ernő
Új múzeum születik
A Puskás Kismúzeum kezdetei újságírói szemmel
Meseszerű történettel kezdődött az út, kezdetben kiismerhetetlen ösvényként szolgált a rajta elinduló Csáky Ernő mérnök-tanárnak, hogy aztán rendkívül csábító, csodálatos megállókkal gazdagodva olyan pályává szélesedjék, amelynek még nem látszik ugyan a vége, de csábító közelsége újabb tettekre sarkallja az elindulót.
Én menet közben csatlakoztam, no nem főszereplőként, amolyan mellékes állásban tudtam csak támogatást nyújtani, annak is köszönhetően talán, hogy neki, a ranglétrán felfelé haladó aktív katonatisztnek nem volt még gépkocsija, de nekem, a vékonyabb pénzű újságírónak és tanárnak igen. Így hát a szülőfalunkból, a Székelyudvarhely melletti Bögözből szállítgattuk, szállítottuk Sepsiszentgyörgyre a kidobásra ítélt vagy már kidobott gramofonokat, patefonokat, rádiókat, telefonokat, olyan eset is volt, hogy a lakodalomban boráttöltésre használt gramofontölcsért hoztuk el. Az egyik szentföldi faluból, talán Dobóból került az a rádió, amely alatt csak meg kellett gyújtani a petróleumlámpát, s máris szólt a zene.
Aztán megfordult a mozgásirány: egy idő után már nem kellett utánajárni az érdekes hulladéknak, hozták maguktól az emberek, s különösen, amikor híre szaladt, hogy egy „megszállott” miket szed össze, egyszeriben megemelkedett az eldobásra szánt elektromos szerkentyűk adományozásának láza. Aztán a Megyei Tükörben elindítottuk a gyűjtő sorozatát a hangrögzítés történetéről. A sorozatból később könyv lett. Sort kerítettünk az első gramofon- és patefonkiállításra is a megyei lap gyűléstermében. A televízió magyar szerkesztősége is felfigyelt erre, s ezek után már nem lehetett leállni. Csupán a helyszűke szorított, s ennek az lett a vége, hogy a megyei múzeum akkori igazgatója, Kónya Ádám sokat nem teketóriázott, a gyűjtemény nagy részét átvette a múzeumnak, amelyből nemsokára kiállítást is rendeztek, nem is egyet, egyszer a gyerekjáték-gyűjteménnyel együtt, majd fényképészeti tárgyak „társaságában”. És rendre következtek a bemutatkozások Kézdivásárhelyen, Csernátonban (ide is jutott az összegyűjtött tárgyakból), Udvarhelyen, Csíkszeredában.
És újra feltelt a ház! Közben ugyanis „beléptek” a telefonok, a korszerűbb lejátszók, a számítógép világa sem váratott sokat magára. És akkor Puskás Tivadar „sietett” a gyűjtő és gyűjtemény segítségére. Ha már telefonról is szó van, hát társítani lehetett Puskással és a Puskás Tivadar Szakközépiskolával. A rendelkezésre bocsátott termek ugyancsak megteltek, immár a látogatók is nehezen férnek az asztalokra és falra rakott ezernyi meg ezernyi eszköz között. És ami ennél is megdöbbentőbb a szó jó értelmében: e tárgyak, eszközök túlnyomó része működtethető, működőképes!
Puskás Tivadar emléke előtt tisztelegve nem fogalmazhatunk másképp: őrizze meg e kismúzeum önmagát is e középiskola dicsőségére, diákjai épülésére, de találjon tágasabb, az ipar- és technikatörténet végigkövetését szolgáló, megkönnyítő, az egész város közönségét megszólítani tudó és akaró lakhelyet!
Péter Sándor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
