A magyar kultúra napja Kovásznán

2024. január 25., csütörtök, Közélet

A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban hétfőn tanítás után irodalmi vetélkedővel, színházi előadással és rendhagyó irodalmi órával ünnepelték a magyar kultúra napját. Délután a városi művelődési házban Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő a 200 éves himnuszunk születéséről, szellemiségéről tartott előadást, ugyanakkor bemutatta Reflexiók és Átszállás előtt című köteteit.

  • Rendhagyó irodalomóra a líceumban. A szerző felvétele
    Rendhagyó irodalomóra a líceumban. A szerző felvétele

A magyar kultúra napja alkalmából a Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyar, zene és rajz szakos tanárai irodalmi vetélkedőt hirdettek V–VIII., illetve IX–XII. osztályos diákoknak. Amint Molnár Júlia magyar szakos tanár lapunkat tájékoztatta: a vetélkedő tisztelgés volt a múlt év decemberében elhunyt jeles erdélyi költő, Kovács András Ferenc emléke előtt, és alkalmat teremtett arra, hogy a fiatalok megismerjék a költő életútját, költészetét, alkotói tevékenységét. 

A Pro Csoma Sándor Egyesület, az RMDSZ Kovászna városi tanácstagjai és a Városi Művelődési Ház által támogatott versenyre tizennégy V–VIII., valamint hét IX–XII. osztályos csapat, összesen 81 diák nevezett be, akik a megszokott tanórai keretből kilépve mérhették össze tudásukat, kreativitásukat, együttműködési képességüket iskolatársaikkal. A vetélkedő támogatóinak köszönhetően nem csupán a díjazottakat, hanem minden résztvevőt jutalmaztak.

A vetélkedőn részt vevő egyik diák elmondta: nagyon jól érezték magunkat, jó volt hangulat. A feladatok között volt pár, amelyhez kellett törniük a fejüket, de a legtöbb könnyen ment. Volt olyan feladat is, amelyből tanultak valami újat.

Amíg az egyik osztályteremben zajlott a rendhagyó irodalmi óra Lőrincz P. Gabriella költővel, a könyvtárban pedig az irodalmi vetélkedő, addig a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad a líceum diákjainak telt ház előtt mutatta be – Molnár János tanár rendezésében – Petőfi János Vitéz című elbeszélő költeménye nyomán készült előadást.

 

Zivataros századok

címmel tartott előadást és könyvbemutatót a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében Lőrincz P. Gabriella beregszászi születésű írónő, aki 2008 óta publikál és van jelen a Kárpát-medencei irodalmi életben. Írói tevékenysége mellett komoly tapasztalatot szerzett a rendhagyó irodalomórák tartása terén is. 

Az előadás házigazdája Czilli Aranka író, költő, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyartanára volt, aki bemutatta vendégét a közönségnek. „Zivataros század címmel Lőrincz P. Gabriella a Kárpát-medencei iskolákat járja és előadást tart a diákoknak a himnusz kapcsán, a himnusz szövegével, születési körülményeivel kapcsolatban, azzal, hogy különböző korszakokban hogyan alakult a himnuszhoz való viszonyulás a hatalom és a magyar közösség részéről” – mondta bevezetőjében a házigazda, majd arra kérte Lőrincz P. Gabriellát, hogy ossza meg a jelenlevőkkel a líceumban tartott rendhagyó irodalmi órán szerzett tapasztalatait. 

„A Zivataros századok az egyik projekt a rendhagyó irodalomórák közül, amelyeket tartok, és 2009 óta járom a Kárpát-medencét, hiszen úgy gondolom, nem elég csak megírni a könyveinket, mert ha nem nevelünk ki hozzá olvasót, akkor valószínűleg egy idő után nem lesz, aki elolvassa azokat. Tehát én abban hiszek, hogy ha elviszem az olvasnivalót – nem csak a sajátomat, hanem különböző szerzőkét, jelen esetben épp a magyar himnusszal vagyok itt –, talán egy kicsit közelebb tudom vinni a fiatalokhoz akár az olvasási élményt, akár a megértését különböző műveknek. Nagyon érdekes volt a mai óra is. Az egyik fiatal lány azt mondta, hogy az ő szívében a székely himnusz előbb áll. Talán itt azért van egy kicsit hátrább a Nemzeti ima, mert Székelyföldön a székely himnuszt is éneklik. És akkor ugrott be, hogy nekem szinte egyszerre tanította meg a székely himnuszt és a magyar himnuszt nagymamám, aki félig székely volt. És valójában nem is tudtam, hogy ezek himnuszok, csak tudtam a szöveget” – mondta Lőrincz P. Gabriella. 

„Nem induló, nem csatára hívó himnusz a miénk, mint más nemzeteké, inkább történelmi áttekintés, kérés, valódi fohász. Nekem szentség az életemben, nemcsak himnuszként, imaként és zsoltárként látom, hanem versként is, nagyon összetetten létezik a fejemben, a lelkemben. Amikor felcsendül, egyszerre vagyok szomorú és hálás, áldott és reményteli. Kölcsey talán maga sem gondolta, hogy egy olyan magyar verset alkot, amely még a XXI. században is a legismertebbek közé fog tartozni. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy többen ismerik a Kárpát-medencében a vers első szakaszát, mint a miatyánkot” – fogalmazott Lőrincz P. Gabriella Isten, áldd meg a magyart címmel jegyzett írásában.

A találkozó végén a szerző könyveket dedikált.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1817
szavazógép
2024-01-25: Közélet - Hecser László:

Szellemi építőink voltak (Kós Károly és Bánffy Miklós)

A magyar kultúra napján Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla-termében a Háromszék Kultúrájáért Díj átadása után megnyitották a Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállítást és bemutatták ennek katalógusát. A kiállítás által felsorakoztatott dokumentumok, kéziratok, fényképek, a bőséges rajzanyag és a személyes tárgyak a múlt század két meghatározó személyiségét mutatják be, mesélnek kapcsolatukról, barátságukról és az erdélyi közösség érdekében végzett munkásságukról is. 
2024-01-25: Máról holnapra - Farkas Réka:

Zsákutcába került ösztöndíjak

Romániában már megszokhattuk, a törvények alkalmazásánál derül ki, alkotóik – legyenek minisztériumi tisztségviselők, képviselők, szenátorok – ismét felületes munkát végeztek, módosítások szükségesek a hibák kiküszöbölésére. Nem történt ez másképp az új oktatási törvénnyel sem, amelyet ugyan hosszú évekig rágtak a szakemberek, hozzászóltak érintettek és okoskodók, ám mindezek dacára alkalmazásának megkezdése után sorra bukkannak elő hibái.