Előzmények

Romániának a helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint 2023 márciusáig kellett volna új alapokra helyeznie a nyugdíjrendszerét, beleértve a speciális nyugdíjak eltörlését, illetve méltányosabbá tételét is, amit (többek között) az Európai Bizottság és a Világbank is kért, és amire több egymást követő kormány is ígéretet tett. Ehhez képest a speciális nyugdíjak reformjának nevezett, 2023 októberében elfogadott törvény egyetlen kivételezett kategória járandóságát sem törölte el, csak kissé megnyirbálta a nem befizetéshez kötött időskori juttatásokat. Jelenleg mintegy 200 000 személy kap speciális nyugdíjat Romániában, köztük az akár 45 évesen is nyugdíjazható belügyi alkalmazottak, a kapust és a titkárnőt is beleértve.

A legnagyobb különnyugdíjakat a bírák és ügyészek veszik fel: a Szabad Európa Rádió számításai szerint a nekik járó legkisebb összeg a tízszerese, a legnagyobb pedig a 25-szöröse a hazai átlagnyugdíjnak (ez decemberben 1970 lej volt), különnyugdíjuk pedig akár a munkabérüknél is magasabb lehet. Ebből kicsit faragott az új törvény: a nem befizetés alapú nyugdíjrészekre bizonyos küszöbök fölött 15–20 százalékos adót vetettek ki, így a korábbi 20 ezer lejről 18 ezerre csökkent az igazságszolgáltatás legalacsonyabb speciális nyugdíja (a többinél is hasonlóak az arányok). A nyugdíjkorhatár emelésére azonban közel 40 évet hagytak, a majdani bíráknak és ügyészeknek tehát csak 2062-ben kell 60 éves korukig dolgozniuk, miközben az általános hazai nyugdíjkorhatár a férfiaknál már most 65 év, és a nőké is fokozatosan emelkedik a mostani 63 évről (de lehet tovább is dolgozni).

Ezek után, nyolc hónapos késéssel következett az általános nyugdíjtörvény, amelynek a fenntarthatóság és az idősek életszínvonalának növelése mellett a létező méltánytalanságok megszüntetése is a céljai közé tartozott. Többek között azoké az eseteké, amelyekben az ugyanazon munkakörből ugyanazon régiséggel nyugdíjba vonult személyek különböző összegeket kaptak, attól függően, hogy ki mikor nyugdíjaztatta magát. A fenntarthatóság azért fontos, mert a hazai rendszer – amely az éppen dolgozók befizetéseiből adja ki a nyugdíjakat – már rég nem az. 2023-ban 5,7 millió munkavállaló nem tudott eltartani 4,7 millió nyugdíjast, az arányok pedig végképp felborulnak 2030-ban, amikor a Ceaușescu-korszak abortusztilalmi rendelete utáni években született „dekrétumgenerációk” elérik a (rendes) nyugdíjkorhatárt. Ez 1,8 millió új nyugdíjast jelent, akik után jóval kevesebben maradnak a munkaerőpiacon. A munkaügyi minisztérium közlése szerint idén 135 milliárd lejből gazdálkodhat az országos nyugdíjpénztár, amiből 115 milliárd befizetés, 20 milliárd pedig állami szubvenció. A speciális nyugdíjak összege legalább 15 milliárdra rúg.

Méltányosabb, de így is kevés

Az új nyugdíjtörvény több változást is hozott, az egyik a munka ösztönzése. Nyugdíjat csak az kaphat, aki legalább 15 évet dolgozott (és fizette a járulékot), aki pedig hosszabb ideig marad, az jutalmat kap: 25 évi munkaviszony után 0,5, 30 év után 0,75, 35 év után 1 ún. „stabilitási” ponttal gazdagszik minden évben. A fogyatékkal élő alkalmazottak évente 0,25–0,5 pontos ráadást kapnak (fogyatékuk súlyossága szerint) a befizetéseik mellé. A nyugdíj kiszámításánál nem veszik tekintetbe azokat az időszakokat, amikor a járulékbefizetés szünetel (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, börtönbüntetés ideje), kivételt a gyermeknevelési időszak képez. A nem állandó pótlékokat (órabért, teljesítménybért – ún. acord global –, tizenharmadik fizetést, pénzjutalmat stb.) azonban beszámítják. Korkedvezményes (előrehozott) nyugdíjazás leghamarabb 35 évi munkaviszony után, a rendes nyugdíjkorhatár előtt legtöbb öt évvel kérhető.

A nyugdíjkorhatár 2035-ig a nők esetében is 65 évre emelkedik. Azok a nők, akik gyermekeket szültek és legalább 16 éves korukig felnevelték őket, minden gyermek után hat hónap kedvezményt kaphatnak, tehát egy kétgyermekes édesanya egy évvel korábban kérheti nyugdíjazását. A hetedik gyermek után nem jár több korkedvezmény, tehát legtöbb három és fél évvel korábbi nyugdíjazást enged meg a törvény. Ez az előírás azokra az örökbefogadó anyákra is érvényes, akik legalább 14 éven át neveltek gyermeket. A nyugdíjakat Simona Bucura Oprescu munkaügyi miniszter szerint szeptemberig az új módszer szerint számolják újra, és ezután minden évben e szabályoknak megfelelően emelik.

Hogyan számítják ki a nyugdíjakat?

A nyugdíjat a referenciapont és az egyéni nyugdíjpontszám alapján számolják ki. A referenciapont a nyugdíjpont 25-öd része, az egyéni pontszám a befizetéses, a befizetés nélküli és a stabilitási pontok összege. A nyugdíj megállapításához havonta kiszámolnak (öttizedes pontossággal) egy pontértéket, ami az egyén havi bruttó jövedelme és az országos bruttó átlagjövedelem hányadosa.

A minisztérium által megadott példa szerint egy 6991 lejes bruttó (4000 lejes nettó) jövedelem elosztása az idei költségvetési törvényben szereplő 6789 lejes bruttó átlagkeresettel 1,02978 pontot jelent az adott hónapban. 12 havi pontszám átlaga adja az éves pontszámot, és ezek összegét szorozzuk meg az idén érvényes 81 lejes referenciaértékkel. Konkrétan egy 35 évig országos átlagfizetésért dolgozó személynek 35 pontja lesz, ezt 81-gyel szorozva jön ki a havi 2835 lejes nyugdíj. A stabilitási pontokat is hozzáadva – ötször 0,5 pontot a 26–30 év közötti munkaviszonyra, és ötször 0,75 pontot a 20–35 év közötti munkára – 6,25 stabilitási pontot kapunk, ami 506,25 lejt ér, így a teljes nyugdíj 3342 lej lesz, az adólevonás után pedig 3208 lej.

Egy 35 évig minimálbérért dolgozó személy nyugdíja a tárcavezető szerint a jelenlegi 1281 lejnél 80 százalékkal lesz magasabb az újraszámolás után (2000 lej fölé ugrik), és aki többet dolgozott, az mindenképpen többet fog kapni annál, mint aki 15 évi munka után minimálnyugdíjra jogosult – szögezte le.

A 2000 lej alatti nyugdíjak adómentesek maradnak, az efölötti összegekre progresszív adót számolnak: például a 2800 lejes nyugdíjból a 800 lejre 10 százalékot, azaz 80 lejt, a nettó 4426 lejnél nagyobb nyugdíjra 15, a bruttó 7567 lejnél nagyobbra pedig 20 százalék a sáp.

Az újraszámolással egyetlen nyugdíj sem csökken (ha kevesebb jön ki a jelenleginél, akkor ezen a szinten marad), jövőtől kezdve pedig minden évben nőnek a nyugdíjak az előző évi infláció mértékével és az országos bruttó átlagbér növekedésének felével (50 százalékával); ezt mindig az éves költségvetési törvénybe foglalják bele. A növekedés mértéke azonban a társadalombiztosítási bevételektől is függ, a befizetések pedig éppen akkor fognak drasztikusan csökkenni, amikor a legnagyobb szükség lesz rájuk, azaz a dekrétumgenerációk nyugdíjba vonulásával.

Gyarapodó második pillér

A leendő nyugdíjasok érdekeit szolgáló változás, hogy a nyugdíjrendszer második pillérébe, a kötelező magánnyugdíj-alapba havonta befolyó összeg az eddigi 3,75-ről 4,75 százalékra nő, és ezt nem a munkavállalótól vonják le, hanem az államkincstártól (jelenleg a bruttó munkabér 20,5 százalékát fizetjük be társadalombiztosításként, amiből januártól 15,75 százalék marad az államnak, ez az első pillér); ráadásul a második pillérből származó magánnyugdíjakra ezentúl kisebb adót is kell fizetni (nem a teljes összeg, hanem csak a nyereség után). Ez azért fontos, mert a magánnyugdíjak nem az állami nyugdíjrendszer részét képezik, hanem a leendő nyugdíjasok magánvagyonát, ami örökölhető is. Ezt a pénzt magánnyugdíj-alapok kezelik, és ha jól fialtatják, 35 év alatt harmadával is növelheti a havi nyugdíjat. Ennél még előrébb kellene tartanunk, hiszen már 2016-tól 6 százalékra kellett volna növelni a második pillér befizetéseit, csakhogy az állam (Liviu Dragnea idején) 5 százalékról 3,75 százalékra csökkentette ezt az arányt, sőt, az elmúlt években sokszor felmerült a második pillér államosítása. Az Economica portálnak a Krónikában ismertetett számításai szerint a 2008-ban bevezetett második pillérből a kezdetektől befizetőknek már átlag 65 ezer lejük kellene, hogy legyen, ám mivel a kormányok nem emelték az eredeti ütemterv szerint 6 százalékra a hozzájárulást, jelenleg mintegy 48 ezer lejük van. A magánnyugdíj-alapoknál felgyűlt összeget csak nyugdíjazáskor lehet felvenni, részben vagy egészben.

A legnagyobb nyugdíj jelenleg (a januári emelés után) meghaladja a havi százezer lejt (amiből 90 000 marad az illető személy kezében), a húsz legnagyobb nyugdíjat – egy pilóta kivételével – volt bírák és ügyészek kapják. Ötvenezer lejnél magasabb havi nyugdíjat összesen 12-en kapnak, a másik véglet a közel 645 ezer egykori mezőgazdasági dolgozóé, akik átlag 639 lejt kapnak havonta.

A 4,75 millió romániai nyugdíjas közül 3,8 millió ment a rendes korhatár szerint nyugdíjba, átlagos öregségi járandóságuk havi 2501 lej volt januárban. Előrehozott (korkedvezményes), átlag 3166 lejes nyugdíjban 5351 személy részesül, a részlegesen előrehozott nyugdíjazással élő közel 90 ezer személy átlag 2301 lejt kap, a 395 ezer betegnyugdíjas havi 967 lejt, a 45 ezer rokkantnyugdíjas 833 lejt (átlagban). Utódnyugdíjban 454 ezren részesülnek, ennek átlaga 1173 lej. Az országos átlagnyugdíj jelenleg 2244 lej, ez a pillanatnyilag 4426 lejes nettó átlagbér 50,7 százaléka.