1945—48 között már egyszer megtalálták a megoldástMellérendelt, egyenrangú tanfelügyelőségekért — B. Kovács András

2009. február 5., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Olvasom, a Maros megyei tanfelügyelőség visszavonná javaslatát, mellyel korábban a magyar nyolcadikosok csupán kétharmada számára biztosította volna az anyanyelvű továbbtanulást, holott kötelező a tíz osztály elvégzése. A visszavonás elviekben semmit sem old azonban meg, s az, hogy a dolog egyáltalában bekövetkezett, több kérdést vet fel.

Mindenekelőtt arra világít rá, milyen törékeny, amit az érdekérvényesítésben úgymond „elértünk", „kivívtunk" az utóbbi két évtizedben, ha ilyesmi előfordulhat. Egyáltalán, szakmailag milyen tanfelügyelőség az, ahol ilyesmire sor kerülhet, és milyen befolyása van ott a magyarság képviselőinek, ha ezt megtehetik velük és velünk?

Az asszimilációs nyomás kiújulásának sok egyéb jelét is láthattuk az utóbbi években, adott hivatalokban az ott megbúvó kisebbségellenesség mintha csak arra várna, hogy felülről beintsenek neki, s ha nem teszik, akkor is csak az alkalmat lesi arra, hogy elfogultságait kiélje. E beállítottság évszázados múltra tekint vissza az országban, olyan közhivatalnoki beidegzettséget jelent, melyet az iskolától a politikáig és tovább a civil szféráig sok minden termel újra nap mint nap, és amelyből kigyógyulnia a többségnek komoly erőfeszítésébe kerül.

A kisebbségeknek addig is garanciákra van szükségük, hogy e nyomással szemben megvédhetik maguk. (A rendszerváltás tulajdonképpen egy tekintetben hozott haladást: a demokrácia, meghatározásánál fogva, jogosnak ismeri el az önvédelmet. Az más kérdés, hogy annak eszközei még mindig korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, de legalább nem tilthatják be az érdekérvényesítés igényét, miként a diktatúra alatt.)

Napjainkban derül ki, hogy a rendszer hiányosságai és érdekképviseletünk hibái miatt az, amit „az utóbbi húsz év eredményeinek" szoktunk nevezni, vajmi gyenge lábakon áll. A tanhatósági példánál maradva, nyilvánvaló, hogy ott egypár tanfelügyelő és egy helyettes vezető képtelen ellátni a hatékony érdekérvényesítés feladatát. Hibás az egész rendszer, s ha egy felerészben székely megyében ilyesmi megtörténhet, mit mondjunk a szórványvidékeken, ahonnan jajkiáltás sem hallatszik, mert az el sem hangozhat, vagy csak suttogás formáját öltheti?

Baj van tehát a struktúrákkal. A tanfelügyelőségek dolgában az erdélyi múlt már kitermelte a megoldást: külön magyar iskolahálózat és külön tankerületek, megyei tanfelügyelőségek álltak fenn a második világháború után évekig, és működtek mind az állam, mind a kisebbség legnagyobb megelégedésére. Két egyenrangú tanfelügyelőséget kell egymás mellé rendelni, nem már eleve alárendelti szerepbe szorítani a semmivel sem kevésbé értékes kultúrát és képviselőit! Mellesleg az is kiderült, hogy a két nemzet kapcsolattartásában is kiegyensúlyozottságot, az eszközelosztásban pedig méltányosságot eredményeztek azok az évek.

A diktatúra eltiporta ezt is, mint a demokráciát magát, de a példa megvan.

Csak visszatérni kellene — mint oly sok mindenben — a demokratikus fejlődés e pár ígéretes évének valódi, Erdélyre szabott eredményeihez.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1567
szavazógép
2009-02-05: Nemzet-nemzetiség - x:

Meg vagyok nyugodva! (Glossza) — Kuti János

Állandó izgalmi állapotban voltam, mert sosem voltam biztos abban, hogy mikor is tör ránk az autonómia. Kezdetben az RMDSZ kampányolt vele. Aztán az MPP is sűrűn a zászlójára tűzte. Később meg Tőkés Lászlótól reméltem, hogy elhozza nekünk Brüsszelből. Minden reggel izgatottan nyitottam ki a rádiót, hogy időközben nem lettünk-e autonómok és függetlenek. Mindenki hangosan emlegette az autonómiát, de senki nem mondta meg, hogy mikor is szakad ránk.
2009-02-05: Világfigyelő - x:

Garanciavállalással segítik a lakáshiteleseket

Az állam átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket — jelentette be Daróczi Dávid a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő elmondta: az állam — maximum két évig — kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrészre azok esetében, akik fizetési könnyítést kérnek a bankoktól. A kabinet egyeztetést kezd a bankok képviselőivel erről a javaslatról, hogy a jövő héten megszülethessenek a szükséges döntések.