Azért szükséges követni ennek a szélnek az útját, mert történelmünk folyamán még az ide letelepedetteket is elűzte kedvelt telephelyükről. Jó kérdés, hogy azt a szelet, ami pusztító erejével süvít végig a mezőkön, őseink miért nevezhették Nemerének? Tán azért, mert „jobb volna ha nem erre jönne, hanem arra” – hiszen amikor a hóréteg vékony vagy hiányzik, a fagyos szél kora tavasszal ki szokta „pergelni” a kicsírázott őszi gabonákat.

Kik voltak a letelepedettek?

Szinte hihetetlen, hogy nem mások, mint az erre a tájra vándorló szászok egy csapata. Bár Kézdiszászfalu neve első alkalommal csak 1479-ben fordul elő, írják, hogy Zsigmond magyar király kiváltságos szabadalmakkal látta el Berecket, s abban az időben barcasági szászok települtek le arra a helyre, ahol ma Szászfalu terül el, és innen eredne a falu neve. Megszólal a szavahihető helyi szájhagyomány is: „kedvezett nekik az az előny, amit Berecktől kaptak, melynek közelében letelepedtek, de nem szerették az erős, fagyos szelet, ami ott telibe találta a helyet, a Feketeügy melletti vizenyős-áradásos és gyenge talajt sem, s még kevésbé a környéken lakókkal való testvériséget, a történelmi időkben ugyanis a szászok ritkábban barátkoztak a székelyekkel, s így a „bakszászok” – ahogyan nevezik őket a székelyek még most is – visszamentek a Barcára”. „Helyükre székelyek települtek” – állítja Orbán Balázs is, amikor nagy művének megírása során bejárja ezt a tájat.

Nyujtód, az emlékhely

1332-ben már plébániatemplommal rendelkezett a falu, Nachtondnak írta a település nevét az a magyar nyelvvel aligha ismerős pap, aki a pápai tizedjegyzékbe felvezette a katolikus falunak és papjának a nevét az első ránk maradt összeírás során. A falu ősi templomát a gótikus korban felújították, a régi román szentély helyett gótikus stílusban építettek újat-szebbet. Javíttatását később egy Dónáth nevű nyujtódi birtokos vállalta volna azzal a feltétellel, ha a hívek átállnak a református vallásra. Apor Lázár mentette meg a helyzetet s átvállalta a templom javíttatását, Apor Borbála pedig külön földbirtokot adományozott erre a célra az egyházközösségnek. Az 1802. évi földrengés után ismét javítani kellett az épületet, ekkor kapott új szentélyt, boltíveket és barokk jegyeket. Sorozatos átalakítások tárgya volt, mai alakját az 1821-es felújításkor nyerte el, régi értékes tárgyi emléke a megmaradt gótikus keresztelőmedence. A használaton kívüli oldalbejárat belső szenteltvíztartóján az 1553-as évszám olvasható. Borsos Sebestyén szerint a reformáció előtt ferences szerzetesi hely volt Nyujtód, 1771–1948 között pedig helybeli katolikus iskolája is működött. A műemlék templom harangtornya késő barokk alkotás. Alsó részére helyezte el a hálás és emlékező gyülekezet jeles plébánosának, Vitályos Balázsnak az emléktábláját, aki 1965–1975 között szolgált itt – tudtuk meg T. Boros Vilmos helyi katolikus lelkésztől, aki jelenleg – Kézdiszászfaluval és Sárfalvával együtt – 780 katolikus léleknek papja. A plébános úr Csíkszentdomokos szülötte (sz. 1957-ben), gyergyószárhegyi, gelencei, kolozsvári, csíkkozmási szolgálati helyei után 1995-től foglalta el a nyujtódi plébániát.

– Nyujtódon mindig a napján, június 27-én tartjuk a templom búcsúünnepét – mondta –, így lesz ebben az évben is, nagy ünnepe ez a falunak. 2021-ben a templom előtti kertben felszenteltük a névadónk, Szent László lovagkirály bronzból való mellszobrát, egy helyi család adományát, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását.

Lőrincz József falufelelős

Új köntösben Jakabos Ödön iskolája

Boros Vilmos plébános úrral találtuk meg a nyujtódi születések anyakönyvében Jakabos Ödön (1940–1979) születési dátumának bejegyzését. A világvándor nevét méltán viseli a helyi általános iskola. Kiderült, hogy a késő klasszicista épületet valójában az esztelneki származású Szacsvai János birtokos Potsa Margit tanítónőre hagyta, aki huzamosabb ideig benne is lakott. Az iskolában a mindenkori tanulók is őrzik a Csoma-kutató és világutazó emlékét, megmaradt íróasztalát, fotókat és írott emlékeit. Az épület homlokfalán bárki megtekintheti Jakabos Ödön portrédomborműves emléktábláját, a dombormű Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész alkotása. Avatása alkalmával jómagam is jelen voltam egykori munkatársunk-főszerkesztőnk, a költő Magyari Lajos és Beder Tibor volt Hargita megyei főtanfelügyelő, író és utazó társaságában. Jakabos Ödön fia, Jakabos Zoltán jelenleg a magyarországi Tatán él, hagyományos kínai gyógyászattal foglalkozik.
 

Jeles nyujtódiak

Lehet, hogy a maiak már nem is emlékeznek arra, hogy a településen élt valamikor Nyújtódi nevű család is, amely a falu nevét viselte. Székely Mózes fejedelem barcasági csatájának lett hőse Nyújtódi György 1603-ban. A faluba bebírók voltak a Mikesek, de mivel ezek Tarnóczi Sára elrablása miatt vagyonukat vesztették, II. Rákóczi György fejedelem 1639-ben Apor Lázárnak, Kézdiszék főkirálybírájának és feleségének, Imecs Juditnak adományozta a birtokokat. Itt született nyujtódi Jancsó Emánuel (1816–1881), aki részt vett a magyar szabadságharcban, majd Háromszék dullóbiztosa, illetve római katolikus egyházmegyei főgondnok volt. Itt ringatták bölcsőjét Papp István (1884–1968) katolikus kántortanítónak, közéleti személyiségnek, egyháztörténeti kutató volt és Szentesen halt meg. Nyujtódon született dr. Antal Árpád (1925–2010), az irodalomtudomány doktora, egyetemi tanár, a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője, a reformkori és 19. századi irodalom tanszékének vezetője. Tanulmányai és cikkei hazai szakfolyóiratokban, köztük az Erdélyi Néprajzi Tanulmányokban jelentek meg. Magyar irodalmi szöveggyűjteményt állított össze az általános iskolák és líceumok számára. Tudományos munkáját Bányai János-díjjal jutalmazták 2005-ben. Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben van, emlékét közeli nyujtódi rokonsága őrzi.

Az iskola névadója

Ha Nyujtód, akkor lovas napok

A Nyujtódra szakadt Ugron családhoz új, Haszmann-féle székely nagykapun lehet bejutni, melynek homlokát a családi címer díszíti. Ugron Gábor családfőt (1943–2023) sajnos már hiába kerestük, a família a népes és jeles székely nemes Ugron család leszármazottja, családfáját éppen szépnagyapjáig tudta visszavezetni. Fiával, Ugron Attilával (sz. 1980) mint lovásszal, lovas kaszkadőr csoportvezetővel és a lovas rendezvények helyi szervezőjével nem egy alkalommal találkoztak olvasóink is lapunk hasábjain. Tőle tudjuk, hogy augusztus 10–11-én tartják meg nyujtódi rétjükön a VI. Erdélyi Lovas Napokat, melyre több szervezőt és fellépőt hívnak meg, akárcsak ezelőtt, akik lovas kaszkadőr és lovas bemutató versenyszámokkal, erő-, gyorsasági és ügyességi próbákkal jelentkeznek, de lesz Arany-Paripa-díj és tartanak hagyományos termékvásárt is. Az elmúlt években Kovászna, Maros, Brassó és Hargita megyei vendégeket fogadtak.

– Rendezvényünknek mozgósító jellege van az egész környéken – mondta –, az elmúlt években támogatónk volt Kovászna megye tanácsa, Kézdivásárhely önkormányzata, a berecki Gábor Áron Alapítvány és helyi vállalkozók is.

Ugron Attilának gondja van az utánpótlás nevelésére is, helyben gyermek-lovasiskolát működtet, látogatásunk idején már megkezdték a gyakorlást.

A földrajzi és közel azonos sorsközösség okán, de nem csak, ismerkedtünk a Nyujtóddal szomszédságban levő két, kevesebb népességgel rendelkező, de zömében római katolikus vallásban élő településsel is: Kézdiszászfaluval és Kézdisárfalvával.

Gázvezetés

Rég nem szászok a szászfalusiak

A 17. században volt temploma a közösségnek, ami később „a romlás és a földingás áldozata lett”. Egy ideig a sárfalvi kápolnát használták, később közösen a sárfalviakkal, a két település közötti területen új templomot emeltek Szepesy Ignác püspök, Horváth Antal kormányszéki tanácsos és felesége, gróf Ferrati Erzsébet, valamint a helyi hívek támogatásával, ami 1826-ban készült el, védőszentje Nagyboldogasszony.

Szászfalu kiemelkedő szülötte volt dr. Bardócz Lajos (1832–1898) természettudományi szakíró, az első magyar nyelvű találmánytörténeti mű szerzője. Bár jogtudományi oklevelet szerzett, érdeklődése mindinkább a természettudományok felé fordult, számos ismeretterjesztő cikket írt napilapokban és folyóiratokban. Több munkáját pályadíjjal jutalmazta a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyancsak Szászfalu a születési helye Erős József (1926–2022) négyfalusi katolikus tanítónak, akinek porai a türkösi katolikus temetőben nyugszanak. Büszkén nevezte magát Kézdiszászfalu fiának T. Gajdó Zoltán (1940–2013) nyugdíjas aranymisés plébános, pápai káplán, akit Márton Áron püspök szentelt pappá 1963-ban. Első szolgálati helye Brassó volt, később Bereckben, Baróton, Kézdimartonoson, Nagykászonban, Négyfalu-Türkösön végezte papi szolgálatát. Nevéhez kötődik egy sor templom és katolikus kápolna, a Boldog Apor Vilmos-nagytemplom, a Márton Áron Ifjúsági Ház építése. Kézdiszászfaluban került napfényre 1949-ben egy kardlelet egy vassisakkal együtt a régészek által feltárt 10. századi sírban.

Putna-töve

Ha jött az ár

Sárfalva mindig rettegett – emlegetik gyakran a helybeliek. A hagyomány szerint azért nevezik Sárfalvának, „mert a századok alatt annyiszor öntött ki a Feketeügy, ahányszor akart, leiszapolta, sárral öntötte el a település egy részét, kaszálóit, a szántóföldeket, a falu neve sem lehetett volna más”.

Ez a római katolikus település 14 kapuval szerepel az 1567-es összeírásban. Ma a szomszédos Kézdiszászfaluval képez önálló egyházközséget. A település központjában van késő klasszicista bejáratú katolikus kápolnája, ami szintén Nagyboldogasszony tiszteletére épült. Bejárata előtt a két világháború helyi áldozatainak emlékkeresztet emelt a hitközösség. Az elmúlt években ez a kápolna volt a színhelye az ozsdolai születésű Pusztai Ferenc, Dézsi Dénes, valamint a kászonaltízi Máté György (Jeges), illetve a vörös terror további áldozatainak emlékére celebrált engesztelő és emlékező gyászmiséknek a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, ami a kézdisárfalvi Szabó Ottó faragóművész kezdeményezésére és támogatásával indult. Szabó Ottót áprilisi utunk alkalmával sajnos nem találtuk otthon, újabb tervei felől szerettük volna kérdezni mint a kézdivásárhelyi néhai Jakabos István faragóművész tanítványát.

Sárfalvinak írta magát S. Benkő László (1828–1898), az 1848-béli magyar szabadságharc alszázadosa. A kicsiny Kézdisárfalva kilenc hősi halottal áldozott a magyar szabadságharc oltárán. A két falu közös temetőjében van nyughelye Balogh József (1805–1858) honvéd huszár káplárnak, aki a hagyomány szerint az 1848–49-es magyar szabadságharcban „Gábor Áron lovas futára volt”. A falu központjában, az egykori régi sárfalvi iskola helyén jelenleg két hatalmas millenniumi emléktölgyfa áll, ami valóságos idegenforgalmi látványosság.

Nyáguly-ház

Sárfalvától át a Kádár-úton

Sárfalvánál útjelző tábla mutatja, hogy itt ágazik le az Ozsdola községen és a Keleti-Kárpátok főgerincén áthaladó országút, amely majdnem mindenütt a történelmi „Vráncsai Passzus útja” vonalát követi és a szomszédos Vrancea megye székhelyéig, Focșani-ig halad. Az Erdély és a Havasalföld közötti országhatár menti hegyi átjárókon régi időktől fogva őrség működött.  „Ott kell meghúzni a határt, ahol a szomszédos települések tulajdonjogi területei találkoznak” – olvastuk a Magyar Törvénytárban az állandósult határokról. A Marienburg-féle, az Erdélyi Nagyfejedelemségről írt földrajzi tanulmányban a Keleti-Kárpátokban negyedszáz hegyi átkelőhelyet jelölnek meg. A moldvai fejedelmek már a középkorban megteremtették a plájások szervezetét, melynek éppen a határok őrizete volt a feladata. A háromszéki őrjáratok parancsnoka 1591-ben a lécfalvi Várhegyen álló erődítmény, 1672-ben pedig Bodza és Ojtoz várának kapitánya volt. „Ozsdola a Vráncsai Passusban lévén, mindenkor mind német és magyar strázsákkal terheltetett” – írja egy 1690-ből származó okmány. A Via Vrancháról Apor Péter jóvoltából már 1431-ből írott okmány maradt fenn, ezt a fontos átkelőhelyet nevezik ma Kádár-útnak a környékbeliek. Az erdővagyonnal bíró ozsdolaiak kiváló kádárok voltak, hordókat szállítottak át Vranceába, cserébe pedig kiváló szubkárpáti borokat hoztak a szentföldi családok számára. Az egykori magyar–román országhatárt ebben az övezetben a Kommandó mögötti Górhavas lábától induló Putna folyó vonala képezte. A Putna völgyében rá is akadtunk egy falrakatra, melyet sikerült azonosítani az Orbán Balázs által emlegetett Plájások várával. Itt lehetett a szorost elzáró erőd, a nép nyelvén Plájások vára – gondoljuk mi. „Szőcs István berecki lakos 1915–1923 között munkavezető volt a Putnában. 1921-ben, egy vadászat alkalmával mésszel rakott romtöredékre bukkant a Bábovics és az Asztag-patak közötti éles és meredek hegyorron” – közölte néhai Bedő László nyugalmazott berecki tanár. Tudtunkkal azóta sem kutatta senki ezeket a romokat. Orbán Balázs 1868-ban ezt írta: „a romok felett némán ül a történelem múzsája, legfeljebb csak a regéknek csalékony tündére beszél előttünk érthetetlen nyelven”. Ahol a Putna vize eléri a Kádár-utat, a Nyáguly-féle háznál van az ezeréves határ.
 

Három falu közös élete

Nyujtód, Kézdiszászfalu és Kézdisárfalva katolikus híveit t. Boros Vilmos plébános tartja közös lelki csoportban, Lőrincz József és Molnár Zoltán falufelelősök a kézdivásárhelyi tanács tagjaiként képviselik a hármas települést a céhes város önkormányzatában. Látogatásunk idején a gázvezeték kiépítésén dolgozott a bukaresti kivitelező cég.

– Csak a gázvezeték lerakása után kerülhet sor a gyalogjárdák és esővízlefolyók kivitelezésére, melyeknek kiépítésére ígéretet kaptunk a városi tanácstól – számol be Lőrincz József. Jó hírként közölte, hogy hamarosan befejezik a nyujtódi ifjúsági ház felújítási munkálatait, amit a fiatalok is várnak, ott szeretnék megnézni majd közösen  az olimpiai játékokat. Az is jó hír, hogy a Sinkler-féle cég megkezdte a mezei utak javítását, a városi tanács pedig ígéretet tett a hármas település mellékutcáinak kavicsozására.