Toró Attila tárlata KovásznánSpirituális átjárás térben és időben

2024. szeptember 4., szerda, Közélet

A kovásznai Kádár László Képtárban nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Kányádi Iréne művészettörténész Toró Attila sepsiszentgyörgyi fotográfus Átjáró című egyéni kiállítását hétfőn este.

  • Toró Attila a munkáiról beszél a közönségnek. Fotó: Vargyasi Levente
    Toró Attila a munkáiról beszél a közönségnek. Fotó: Vargyasi Levente

A Sepsiszentgyörgyön élő fotóművész a 2023-as Idő… kapu a múltba, kapu a jövőbe tematikájú Csoma-tárlaton az Átjáró című digitális nyomatát állította ki, alkotását a szakmai zsűri Szentimrei Judit-díjban részesítette, ami a mostani egyéni tárlat lehetőségével is járt.

A tárlatmegnyitón megjelent közönséget Konnáth Rita, a Kádár László Képtár vezetője köszöntötte. Toró Attilát nem kell különösebben bemutatni, képzőművészként főként ökológiai kötődésű munkákat készít. Alkotásaival számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Tagja a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete fotószakosztályának és a Romániai Természetfotósok Szervezetének – mondta a képtár házigazdája, majd átadta a szót Kányádi Iréne művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának.

A Csoma-tárlatokon minden évben törekednek Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét, Kovászna szellemi arculatát összekapcsolni az időszerű problémákkal. Erre a feladatra adott választ Toró Attila Átjáró című alkotása, mely egyben a jelen kiállítás címadója – mondta bevezetőként Kányádi Iréne.

A továbbiakban kitért arra, hogy a három teremben lévő munkák különböző témákat ölelnek át, egyik a másikhoz kapcsolódik, de gyakorlatilag ugyancsak az átjárás témakörét dolgozzák fel. Az első teremben lévő munkákat Utazónapló cím alatt csoportosították, mozgó járművekből fényképezett tájak jelennek meg ezeken a fotókon. „A középső terem, ahol a díjazott munka is található, kapcsolódik Kőrösi Csoma Sándor szellemiségéhez és a tavalyi Csoma-tárlat kiírásához. Inkább egyfajta spirituális vonalat ölel fel, tehát egyfajta vertikális átjárás az égi és a földi között, egyfajta misztikus töltete van a magyar és a székely hagyományban, mivelhogy a tölgyfa kapocs az ég és a föld között, összekapcsolja az égieket a földiekkel. A díjazott munkán látható tölgyfák már Kőrösi Csoma Sándor idejében léteztek, úgyhogy nagy a valószínűsége annak, hogy a nagy világutazó is látta őket. Ezért ebből a szempontból nagyon szépen megragadta a spirituális átjárást térben és időben, egyik dimenzióból a másikba” – mondta a művészettörténész. A harmadik teremben szintén digitális tükrözéses technikával létrehozott alkotások láthatóak, amelyek reflektálnak az ember és a természet közötti kapcsolatra, olykor a rombolásra is.

A tárlatmenyitón közreműködött a kovásznai Szent István király római katolikus plébánia Kikapcsolsz zenekara.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1685
szavazógép
2024-09-04: Életutak - :

Esztelnek rózsafája (Születésnapi beszélgetés a 80 éves Gazda Klára néprajzkutatóval)

‒ Bár Sepsiszentgyörgyön élsz, sok éven át voltál ott muzeológus, valójában Zalánban születtél... Vannak zaláni emlékeid?
‒ Zalán nem volt gyermekkorom színhelye, csupán az 1944. szeptember elején a világháborús front közeledése által veszélyeztetett sepsiszentgyörgyi otthonunkkal szembeni, békés, biztonságos születési körülményeket biztosító közeli falu. Később egyetlenegyszer jártam benne ‒ kíváncsiságból. Sepsiszentgyörgyöt tartom szülőföldemnek, ott töltöttem gyermekkoromat, ott jártam óvodába, majd iskolába. Hat és fél éves koromban a városhoz tartozó Szemerjára, egy kertes házba költöztünk.
2024-09-04: Közélet - Nagy B. Sándor:

Vízcsűr: tárlatzárás után, kiállításmegnyitó előtt

„Amikor Rizmayer Péter képzőművésszel először beszéltünk a csűrgalériáról, már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ha itt bármilyen kiállítást megnyitunk, akkor azt jó lenne bezárni is, tehát ez a mostani esemény ennek van szentelve” – mondta Ferenczi Zoltán Sámuel, az árkosi csűrgaléria tulajdonosa a portáján tartott második kiállítás, Éltes Barna Élet-képek című installációkiállítása záróeseményén, vasárnap délután.