Új keletű vár a Zádokos tetőn (Születő zarándokhely: Az Óriáspince-tető

2007. július 28., szombat, Élő múlt

Eresztevény és Maksa fölött, az Óriáspince-tető keletre néző hajlatán messzire látszó, égig érő fák — felhőket szurkáló oszlopok — emelkednek a kerekded formájú kenyérhegyről, olyanok, mintha mesékből, mondákból elevenednének elénk.

Valóságos építkezés folyik itt, de nem közönséges, hanem olyan, mintha a mondákból, mítoszokból raknák össze ennek a fundamentumát és a tartó gerendázatot. Ez a hely lesz a fő színtere a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója zárónapján, 2007. augusztus 19-én a nagyrendezvénynek, ahová összegyűlnek az itthoni és a nagyvilágba szétszóródott háromszékiek, és a történelmi székely székekből lángok lobbantásával jeleznek vissza a községek és falvak.

Az Óriáspince-tető — a helyiek szerint az egykori hársfák jelenlétére, a száldokfára utalón a Zádokos tető — Jókai fantáziáját is megmozgatta, és magasságokba szárnyaltatta. Bálványosvár című regényének színtere a Zádokos tető. Ide, ebbe a magasságba emelte, ahonnan egész Háromszék áttekinthető, azt a mese- és mondafűzért, amelyet a rá jellemző színes szövéssel a 13. században lejátszódó vadregényes történetté kerekített, s amelynek ma az az izgalmat keltő üzenete, hogy a mondák és a székely mitológia töredékeit úgy szerkeszti egybe, olyan előrelátással alkotja meg művét, amelyen átsüt a székelység valóságosnak vélt históriája, s amelynek felfedésén tudós emberek dolgoznak. Jókai a magyarság kettős honfoglalásának, a székelység eredetének olyan összefoglalását nyújtja, amely a nemzeti múlt firtatására ösztönöz, önismeretre sarkall, együvé tartozásunkra figyelmeztet, s úgy varázsolja közénk a legendás múltat, hogy eligazítást szolgáltat a jövőépítés dolgában.

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója előtt Jókai előtt is tisztelegve, aki csodálta ezt a tájat, de mai magunkat is eligazító szándékkal válogatást közlünk legtermékenyebb romantikus írónk Bálványosvár című regényéből, amelyből szülőföldünkre s az írói fantázia által a Zádokos-tetői oszlopok magasságába emelt, mesékben is megmártózó énünkre ismerhetünk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 546
szavazógép
2007-07-28: Múltidéző - Pásztori Tibor Endre:

Új könyv a magyar ősvallásról

Kapcsolatteremtő szépségideál közelségébe hozza dr. Róbert Gyula Cey-BERT professzor a sajátos alapkutatás módszerével a magyar ősvallás sámánját a Szig-Tim Kiadó gondozásában megjelent Hun-magyar ősvallás könyvével. Az igényes jövőkutató fenomenológiájában (összehasonlító valláskutatás) mesteri módon teszi vonzóvá, érdekessé a táltossal közösséget teremtő magyar ősvallást. Vallja, hogy az alapkutatás ott kezdődik, ahol a tudás véget ér. E nézet szerint a tudomány a tudás megkoronázása tudományosnak minősített módszertan segítségével.
2007-07-28: Élő múlt - x:

Jókai Mór: A Fergettyűvár

Még csak a negyedik százada járta, hogy a magyar nép Árpád alatt elfoglalta Magyarországot. Két király ült egyszerre a magyar trónon: II. Endre és fia, IV. Béla. — Túros is volt annak a lónak a háta. — Már akkor nagy volt a panasz az adószedők ellen. — Izsmáel fiainak nevezték őket, más néven meg bolgároknak. Annyi bizonyos, hogy pogányok voltak. Még a pápa is felszólalt ellenük függő pecsétes levelében. — (Derék, becsületes pápa volt!) — A pénzverés is az ő kezükben volt: az ország egész kincsesháza. Nagy volt velük a veszedelme a királyoknak is, a nemességnek is, a papságnak is, meg a népnek is.