Roma iskola Oroszfaluba — Iochom István

2009. február 21., szombat, Roma szombat

2000 márciusában az alacsony tanulólétszám miatt — az 1999—2000-es tanévben csupán nyolc tanuló járt iskolába — megszűnt a közel százötven éves múltra visszatekintő oroszfalvi I—IV. osztályos magyar iskola. Az épületben 2003 őszén indult újra az oktatás. A kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskolához tartozó intézményben azóta az I—IV. osztályos roma gyermekek oktatásával Deák Éva, a roma Kalányos Csaba, művésznevén Mr. Kaly felesége foglalkozik. Beszélgetésünk elején arról faggattam, hogyan lett magyar nő létére a roma gyermekek tanítónénije.

Deák Éva: Amíg gyermeknevelésin voltam, 2003-ban Félixfürdőn elvégeztem egy intenzív romológia továbbképző tanfolyamot. Ott sajátítottam el a roma nyelvet, hagyományokkal és szokásokkal kapcsolatos ismereteket. Ötvenöten végeztük el sikeresen a tanfolyamot, jómagam ötödik voltam a vizsgajegyek sorrendje szerint. Mehettem volna ösztöndíjasként továbbtanulni Bukarestbe, de mivel Roland fiam akkor még kicsi volt, lemondtam a továbbtanulásról. 2003-ban a Kovászna megyei tanfelügyelőség versenyvizsgát hirdetett, roma nemzetiségű pedagógust kerestek. Habár én nem vagyok roma nemzetiségű, a vizsga nekem sikerült, a Félixfürdőn szerzett képesítés elég volt ahhoz, hogy roma gyermekek oktatásával foglalkozhassam.

Az oroszfalvi roma iskola 2003. szeptember 15-én indult húsz gyermekkel. Legtöbbjük már túllépte az elemista korhatárt, több évvel lemaradva korosztályától. Kezdetben heti egy alkalommal, majd minden második nap foglalkoztam velük. 2006 novemberétől Török Sándor akkori polgármester közbenjárására indult be a napi rendszeres oktatás. Amíg a gyermekpénzt az iskolai látogatottsághoz kötötték, sokkal, de sokkal többen jártak iskolába. Két évvel ezelőtt a téli időszakban ebédet is kaptak, teát főztem nekik, zsíros és lekváros kenyeret ettünk. Mindezt semmiféle külső támogatás nélkül tettem, azért, hogy járjanak iskolába. Amióta a gyermeksegély nem az iskolába járás függvénye, a mostani tanítványaim önszorgalomból, jóindulatból járnak iskolába. Mind a Malom és Vágóhíd utcában élő roma családokból származnak. Huszonöt roma gyermeket sikerült beiskolázni, s ezek fele jár naponta, a többiek ritkábban. Három gyermekotthonos tanulóm is van. A legkisebb hét-, a legnagyobb tizenhét éves. Kü­lön padsorokban ülnek, hogy ne zavarják egymást. Ha a romák magyar gyermekekkel tanulnának együtt, lemaradnának tőlük a tanulásban, az ő esetükben speciális módszerekkel kell foglalkozni, és akkor a fejlődés szemmel látható. Az utánpótlás is biztosított, hiszen a következő tanévet hat elsőssel kezdem.

— Hogyan telik egy nap az oroszfalvi iskolában?

— Órarend szerint zajlik a tanítás. A felmérőlapokat kézzel írom meg, nem szoktam kéregetni senkitől semmit. Kis iskolai könyvtárunk is van, amit Illés Magdolna tanítónőnek és Lénárt Kendi Katalin tanárnőnek, a Molnár Józsiás-iskola két lelkes, segítőkész pedagógusának köszönhetünk, akik a gyermekek ruházatának a biztosításában is sokat segítenek. Dr. Csiszár Esztertől, a Vö­röskereszt elnökétől is nagy segítséget kaptunk és kapunk, amiért hálával tartozunk. A szokásos tantárgyak mellett polgári nevelést is tartok, sokat beszélgetek tanítványaimmal, hogy minél jobban megismerjem őket, lelkivilágukat. A szülőkkel is rendszeresen tartom a kapcsolatot. Sajnos, a legtöbbjük szülei írástudatlanok, s visszahúzzák gyermekeik tanulmányi előmenetelét, és nem arra ösztönözik őket, hogy tanuljanak. Akik rendszeresen járnak iskolába, sokat fejlődtek, normálisan öltözöttek, és tisztességtudóan viselkednek. Persze, gondok is akadnak, nem minden tanítványomnak van írószere és füzete.

— Milyen nehézségeik vannak?

— A legnagyobb gondot a könyvek, a tanfelszerelés és a tízórai hiánya jelenti. A férjem és mások is próbáltak közbenjárni, hogy ők is részesülhessenek ingyenes tízóraiban, de a mai napig nem jártunk sikerrel. Arra hivatkoznak, hogy az oroszfalvi iskolások túllépték az elemista korhatárt, holott nem minden gyermekre érvényes ez, hiszen vannak olyanok is, akik az életkoruknak megfelelő osztályba járnak. A tankönyvekkel is rosszul állunk, nincs elég könyvünk, vagy ami van, az is a hetvenes években jelent meg. Füzete sincs mindenkinek. Rácz Károly polgármester a múlt év decemberében, amikor megtudta, hogy a roma gyermekek nem kaptak Mikulás-csomagot, azonnal intézkedett.

— Hogyan tovább?

— Nagyon reménykedem abban, hogy a roma iskola továbbra is fennmarad. Egy roma alapítványt vagy egyesületet kellene létrehozni. Akkor már pályázni is lehetne. Az utánpótlással nincs gond, gyermek akad bőven, de meg kell győzni a szülőket, hogy engedjék iskolába. Roma óvoda beindítására is gondoltunk. Az iskola udvarán pályázati úton játszóteret szeretnénk létesíteni. Ha sikeresen pályázunk, játszóterük is lesz, de annak a megőrzése is gondot jelent, hiszen, amint elmegyünk innen, bárki bejöhet az iskola udvarára. A kosárlabdapalánkot is tönkretették. Nemrég beszéltem ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperessel, aki mindenben felajánlotta segítségét: aki elsőáldozó akar lenni, az minden szombaton hitoktatásra járhat, és május 24-én nagyon remélem, hogy az osztályomból legalább hárman-négyen elsőáldozók lesznek. Kezdetben, a romák iránti előítéletnek köszönhetően, sokan nehezteltek rám, hogy idehoztam a romákat Oroszfaluba, pedig azóta sem volt panasz rájuk, a romák semmi rosszat nem követtek el. Senkinek nem származott hátránya abból, hogy mi itt tanulunk...

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 838
szavazógép
2009-02-21: Roma szombat - x:

Nehéz együtt élni a szegénységgel (Munka nélkül, sok gyermekkel) — Fekete Réka

Korábbi hajlékukat bontják
Alig múlt tizenöt éves, amikor megszülte első gyermekét, majd jött a második és a harmadik. Beismeri, nem sokat gondolkodott azon, hogy nevelik fel őket, s bár a gyermekek apja — akit férjének nevez, pedig nincsenek összeházasodva — mellettük van, nehéz az életük. Lakásuk soha nem volt, a barakkot, amiben évekig meghúzták magukat, a napokban az önkormányzat lebontatta, és az utcára kerültek. Mire Kalányos Ilona Kinga és a hozzá hasonlók rövid története napvilágot lát, minden bizonnyal helyzetük megoldódik, a sepsiszentgyörgyi szociális igazgatóság az anya és gyermekei elhelyezését ígérte.
2009-02-21: Roma szombat - x:

Romaintegráció az írott sajtó útján — Kisgyörgy Zoltán

Készítette Dorina Bădescu tanítónő helyben a bölönpataki iskola tizenhat komputerrel működő informatikai laboratóriumában. Kiadó a Bölöni Farkas Sándor Egyesület és a helyi önkormányzat. Nyomtatták Bölönben.