Az emberek közül sokan szeretik a kockázatot, és még többen álmodoznak arról, hogy ha fogadást kötnek, nyernek. A lottón arra „fogadunk”, hogy milyen számokat húznak ki, a sportfogadásokon arra, hogy a mérkőzésen melyik csapat vagy ki fog győzni. Még az is megtörtént, hogy lefizettek egy-egy esélyes csapatot, hogy veszítsen, és így nyertek, mert a benfennteseken kívül más nemigen találta el az eredményt.  

Fogadások már az ókorban is voltak, de ne menjünk az időben messzire, csak az ókori Görögországba és a Római Birodalomba, ahol gyakran kötöttek fogadásokat atlétikai versenyekre, szekérversenyekre és a gladiátorok versenyzésére. Ez utóbbi esetén vérre, sőt, életre-halálra ment a játék. Aztán a XVII. században (Angliában) a lóverseny jött divatba, később a fogadási irodák. Megjelentek a bukmékerek (könyvelést végzők), akik lóversenyen vagy más fogadóirodákban a felekkel üzletszerű fogadásokat kötöttek a tekintetben, hogy hányszoros pénzt fizetnek a győzelemért, adott helyezésért, illetve a fogadás megnyeréséért.

Mostanság az online fogadási oldalak rendkívül széles lehetőségeket nyújtanak a fogadásokra, és már lehet telefonon is fogadni. A sportfogadási irodák állandóan reklámozzák például a futballmérkőzések közvetítése alatt is, hogy mi mindenre lehet tippelni. (Ha valaki arra fogadott, hogy a Galaci Oțelul 3–0-ra veri a Sepsi OSK-t, biztosan szép pénzt vasalt be a mérkőzés után.)

De most itt van az újabb nagy lehetőség, hogy nyerjünk, a májusi elnökválasztás(ok) eredményeire fogadva. Ha hirtelen nyerünk (pénzt, mert jól tippelünk), az jó, de ha rosszul választunk (ami később derül ki), majd négy évig folyamatosan veszítünk.  Izgalmas lesz a szavazás végkimentele, a fogadóirodák kínálataiban szerepel az összes elnökjelölt, és fogadhatunk arra, akit nyertesnek gondolunk. (Azt nem tudni, hogy mindenki arra szavaz-e majd, akiről úgy gondolja, hogy nyerni fog.)

Az első forduló legesélyesebbjének George Simiont saccolják, és a fogadási irodákban 1,22-es szorzóval lehet(ett) pénzt tenni arra, hogy ő végez az első helyen. (Remélem, hogy a magyar szavazók csak azért, hogy egy 100 lejes tét után 122-t kapjanak, nem fognak rá szavazni, hogy milliomodnyival növeljék nyerési esélyeiket.) A fogadóirodák úgy spekulálnak, hogy Crin Antonescunak és Nicușor Dannak egyforma esélye van bejutni a második fordulóba, esetükben a betett pénz 4,4-szeresét kapja a fogadó. A szorzó Viktor Ponta esetében 22, az Elena Lasconié 44, a Daniel Funeriué pedig 333.

A második forduló megnyerésére állítólag Crin Antonescunak és Nicușor Dannak van a legnagyobb esélye, ami 1,88-as szorzót jelent, tehát aki rájuk fogad, 100 lej után 188-at zsebelhet be. George Simion után 444-et, Ponta után 888-at és a többiek után, ha ők nyernek, jóval nagyobb összegeket. (Mindezek pillanatnyi becslések.) Különben arra is lehet fogadni, hogy a lakosság milyen arányban vesz részt a választásokon.

A két legnagyobb hazai fogadóiroda, a Superbet és a Betano nem vette fel ajánlatába a romániai elnökválasztást, azzal az indokkal, hogy biztosítani akarják az egyenlő politikai távolságtartást. Viszont már lehet fogadni a 2028-as amerikai elnökválasztásra és az idei eurovíziós dalfesztivál győztesére is.

A Polymarket cégnél április 4-éig majdnem 100 millió dollár értékben kötöttek kriptovaluta-alapú online fogadásokat. Azzal dicsekednek, hogy helyesen látták előre az amerikai elnökválasztás eredményét, de a tavalyi elnökválasztás első fordulójáét nálunk nem.

Ahogy az ötös lottó számait is néha eltalálja valaki, találomra is meg lehet tenni a fogadást arra, hogy ki lesz Románia elnöke, mert előbb-utóbb valakit csak megválaszt az ország. Egy elemzést készítettek (MKOR), és amikor rákérdeztek a 18 és 65 év köztiekre, hogy kire szavaznak (és nem mutatták meg nekik a jelentkezők listáját), 45,3 százalékuk kapásból nem tudta megmondani, hogy kire, vagy megtagadta a választ. Lehet, hogy majd választani is csak találomra fognak?

Crin Antonescu Szejkefürdőn. Fotó: RMDSZ