Szécsi Noémi író, irodalomtörténész és szenvedélyes nőtörténeti kutató, akinek munkái egyszerre szórakoztatják és edukálják az olvasóközönséget.
A Finnugor vámpír szatirikus regényével robbant be 2002-ben, ezután pedig az írói pályája a dokumentarista hangvételű Kismama naplójától a díjnyertes Kommunista Monte Cristón át a történelmi témákig ívelt. Egyébként nemcsak regényíróként, hanem manapság talán leginkább nőtörténeti kötetek szerzőjeként ismerik a nevét széles körben, A budapesti úrinő magánélete és Régen minden lánynak jutott férj című műve élményszerűen idézi meg a 19–20. századi nők világát.
Művelődéstörténeti munkái közül a Jókai és a nők jelent meg legutóbb, ebben a kötetében eszméletlen alapossággal, több mint 300 oldalon keresztül mutatja be, hogyan formálták Jókai Mór életét és írói világát az őt körülvevő nők. Ugyanakkor nőtörténeti nézőpontból is képes újat mondani a 19. századi társadalomról, illetve az író világáról és magánéletéről egyaránt.
Szécsi Noémi: Jókai és a nők (részlet)
Róza levelében az „irtóztató” és „égbekiáltó” jelzők özvegy Jókay Józsefné viselkedését írták le a fia számára, aki egyelőre semmiképpen sem térhetett volna vissza önkéntes száműzetéséből, hogy igazságot tegyen élete két legfontosabb asszonya között, bár erre a lehetőségre aligha vágyott. A nyílt konfliktusokat legfeljebb regényei drámai helyzeteiben szerette, főképp azokban az esetekben, amikor a hős olyan információ birtokában van, amelyet a másik szereplő még csak nem is gyanít, azért úgy játszik beszélgetőtársával, mint a macska az egérrel. Az elmúlt egy év családi veszekedései és levélváltásai pedig nem abban a hangnemben zajlottak, hogy Jókai fölényesen uralhatta volna a beszédhelyzeteket. A legtöbbször az történt, hogy a papíron oly ékesszóló és szavakész fiatalember valamely indulattól elragadott szerette tirádáit hallgatta, ezekre pedig olyan értelemben és mértékben adott megnyugtató válaszokat, hogy a helyzetből kimenekülhessen. Petőfi bő egy évvel korábban, 1848 szeptemberében „keserűen szemére hányta” iránta tanúsított „silány magaviseletét s különösen bizalmatlanságát, hogy házassága ügyében soha egy őszinte szót” sem hallott tőle, az édesanyja az egyik neki írott levélben pedig azt veti a fia szemére, hogy elrejtőzött előle, tehát minden jel szerint Jókai tevékenyen kerülte, hogy sarokba szorítsák. Most politikai menekültként egy időre felmentést kapott a szembesítés alól, de Róza közvetítésével továbbra is értesülhetett róla, hogy ugyan az eddig ismert világ kifordulhat a sarkából, Magyarország nyakig süllyedhet az elveszett remények mocsarába, az édesanyja továbbra is fia méltatlan házassága miatt háborog.
Szécsi Noémivel elsőként május 23-án, pénteken találkozhatnak az érdeklődők a Jókai menő! – rendhagyó irodalomóra című, 16–19 éveseknek szóló eseményen. Ezt követően szombaton 16 órától kerül sor a Rejtett sorsok című beszélgetésre. Beszélgetőtárs: Egyed Emese irodalomtörténész. Vasárnap 17 órától a Tamási Áron Színházban kerül sor a Jókai 200. Lyukasóra – irodalmi talkshow című rendezvényre. Játékvezető: Nyáry Krisztián, játékostársak: Bősze Ádám zenetörténész, Szécsi Noémi író és Tapodi Zsuzsa irodalomtörténész. Az előadás jegyköteles.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
