Választható tantárgy lesz a zömében Bácskában, de Magyarországon is élő horvát népcsoport, a bunyevácok nyelve a szerbiai általános iskolák első és második osztályában a szeptemberben kezdődő új tanévben, s ez ellen élesen tiltakozik a legjelentősebb szerbiai horvát párt, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége.
Petar Kuntic pártelnök az egységes horvát nép megosztására tett fondorlatos belgrádi lépésnek minősítette a Szerb Országos Oktatási Tanács döntését. Mint mondta, Bácska (a Vajdaságnak a Duna és a Tisza közti területe) északi részén kívül Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is élnek bunyevácok, de sehol nem különböztetik meg őket a többi horváttól, s nyelvjárásukat sem oktatják külön. Szerinte a bunyevácok nyelvápolási igényeinek kielégítésére tökéletesen elegendő a Vajdaságban horvát nyelven folyó oktatás.
Mirjana Szavanov, a Bunyevác Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke ezzel szemben üdvözölte a tantervi újítást, amely lehetővé teszi, hogy a bunyevác gyerekek megismerkedjenek saját irodalmukkal, hagyományaikkal, népszokásaikkal és történelmükkel.
Szerbiában a bunyevácokat egy ideig katolikus szerbeknek tekintették, ám a 2002-es népszámláláskor a bunyevác megjelölés már önálló nemzetiségi kategória volt, s 20 012 ember mondta magáról, hogy bunyevác, míg a horvátok száma 70 602 lett. A feltehetően Dalmáciából és Nyugat-Hercegovinából származó, a török hódoltság idején elnéptelenedett területekre áttelepült bunyevácok közül nem mindenki vallja magát horvátnak, ám az általuk lakott területeken a ,,horvát horvátok" is inkább bunyevácnak tartják magukat.
