Oroszországban változatlanul veszélyes foglalkozás tényfeltáró újságírónak és emberjogi aktivistának lenni. A munkájukkal összefüggésben meggyilkolt vagy ,,csak" bántalmazott, kritikus szemű tudósítók és aktivisták száma több tucatra rúg. E súlyos bűnügyek a múltban rendre feszültséget okoztak a Kreml és a nemzetközi közvélemény között.
Csaknem három évvel ezelőtt Anna Politkovszkaja újságíró meggyilkolásáról az akkori államfő, Vlagyimir Putyin három napon át nem vett tudomást. Később azonban beismerte, hogy a bűncselekmény ,,többet ártott az orosz és a csecsen hatóságoknak, mint a néhai újságírónő cikkei".
A Kreml módszereit bírálni merészelő aktivistákra leselkedő halálos veszély Putyin utóda, Dmitrij Medvegyev alatt sem csökkent. Utóbbi tavaly azzal az ígérettel foglalta el hivatalát, hogy erősíteni akarja a jogállamiságot Oroszországban. Bő fél évvel később, idén január 15-én Moszkvában egy forgalmas utcán lőtte agyon egy máig ismeretlen elkövető Sztanyiszlav Markelov ügyvédet, az emberi jogok szakértőjét és Anasztaszija Baburova fiatal újságírónőt, a kritikus hangvételű Novaja Gazeta munkatársát.
Áprilisban moszkvai lakóháza előtt ismeretlen személyek durván bántalmazták, összeverték Lev Ponomarjovot, az országosan ismert polgárjogi aktivistát, július 15-én pedig a csecsen fővárosban elrabolták, majd néhány órával később meggyilkolták Politkovszkaja társát az emberi jogokért vívott küzdelemben. Megölése — az utóbbi évtized számos hasonló bűncselekményéhez hasonlóan — bérgyilkosságra utal.
,,Esztyemirova meggyilkolása annak a büntetlenségnek a következménye, amely az orosz és a csecsen hatóságok lelkén szárad — jelentette ki pár órával később Irene Khan, az Amnesty International főtitkára. — Az emberi jogoknak Oroszországban és különösen a Kaukázus északi régiójában történő megsértése fölött nem szabad többé szemet hunyni. Azoknak pedig, akik kiállnak az emberi jogokért, védelemre van szükségük."
Medvegyev megdöbbenten reagált a legújabb véres bűntettre — és sokkal hamarabb, mint elődje, Putyin a Politkovszkaja-gyilkosságra.
Az amerikai elnök alig egy héttel a gyilkosság előtt találkozott Moszkvában az Esztyemirova környezetéhez tartozó emberjogi aktivistákkal. Annál jobban sokkolta őt a bűntett híre. Mint szóvivője útján tudatta, ,,egy ilyen undorító bűncselekmény riasztó jelzés az orosz társadalom és a nemzetközi közösség számára".
Medvegyev csütörtökön találkozott a német kancellárral, aki szintén éles szavakkal ítélte el a gyilkosságot. Kettejük München közelében lezajlott találkozóján Medvegyev odáig ment, hogy értékesnek nevezte és dicsérte Esztyemirova tevékenységét, még ha az időnként ,,kényelmetlen volt is a hatalom szempontjából". A gyilkosság nem maradhat megtorlatlan, a tetteseket bíróság elé kell állítani és szigorúan elítélni — mondta.
A szerdai gyilkosság előtt néhány órával adtak közre orosz emberjogi aktivisták egy hatszáz oldalas jelentést. Ennek adatai szerint a csecsen háborúkban 484 embert lőttek agyon bírósági ítélet nélkül, és további 465 személy vesztette életét ellenőrző pontokon lezajlott vérontásokban. Úgy tűnik, hogy a szóban forgó jelentés az első átfogó kísérlet mindkét háborús fél rémtetteinek tisztázására és elemzésére.
Sajtóértekezletükön a jogvédők követelték, hogy nemzetközi büntetőbíróság emeljen vádat Putyin és más vezető orosz politikusok ellen. A sajtóértekezleten megjelent aktivisták közül legalább egyet, Igor Kaljapint másnap őrizetbe vették Nyizsnyij Novgorodban — jelentette az Eho Moszkvi rádióállomás, amely kritikusan viszonyul a Kremlhez.
