Székelyföld — a magyarságismeret tárháza — Sylvester Lajos

2009. július 30., csütörtök, Nemzet-nemzetiség

Gondozott középületek Kaszaperen

Egy magyarhoni pedagógus Háromszéken

Csürhés István idén harmadjára vett részt a csernátoni falunapokon, 2005 óta ismerkedik a vendéglátó községgel, illetve Székelyfölddel és Erdéllyel. Zágon, Csomakőrös, Dálnok, Bálványos útjukba esik, Csíksomlyó is, de tavaly feledhetetlen élményt nyújtott Gyimesbükk, a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházá­ban berendezett múzeum megtekintése. Ilyenkor a magyar múlttal, a történelmi emlékhelyekkel, irodalmi és művészeti értékekkel kerülnek kapcsolatba.

Csürhés István Csernátonban

Csürhés István pedagógus. Hozza magával Erdélybe az iskolás gyermekeket is, és amíg Csernátonban a Haszmann Pál Múzeum parkjában táboroznak, legalább tíz-tizenöt helységbe látogatnak el. Nem csak a falunapokon vesznek részt. Augusztus végén autóbusznyi érdeklődővel érkeznek idén is.

Csernátontól a Békés megyei Kaszaper 530 kilométerre fekszik, s a kommunizmus negyvenéves uralmának hatása azzal is lemérhető, a magyar—román határ közelségében lévő település lakosainak többsége első erdélyi útja során azon csodálkozik, hogy ekkora távolságra is magyarul beszélnek. Negyven esztendő alatt kimosták az emberek agyából a magyarságtudatot — mondja. Ezt helyreigazítandó járják Erdélyt.

A pedagógusok számára az oktatásban Erdély kincsesbánya. A földrajz, történelem tanításában megkerülhetetlen. Itt élő magyar jelképrendszerrel találkoznak, ezt a művészettörténettel összekapcsolva lehet bemutatni. Megszállottsággal kell ezt művelni, és céljuk az, hogy minél több embert hozzanak el erre a vidékre.

— Nagyszüleim székely csángók voltak, az első világháború után a Kárpátokon túli Csügésről kerültek a maradék Magyarországra. Előbb 1919-ben Arad környékére, majd a húszas évek elején áttelepedtek Kaszaperre. Innen, a Csügésekből eredeztethető Csürhés nevünk is. A csürhe szónak negatív jelentése is van, de a hadi beosztásban rangot is jelentett. Egyik székely emberrel beszélgettünk erről Árkoson, néprajzi dolgokkal is foglalkozik, s ő mondta, hogy a csürhés katonai beosztást is jelentett.

Közbevetem, hogy a pásztorkodással is kapcsolatos a név, amivel beszélgetőpartnerem egyet is ért, sőt, megtoldja, hogy a csürhés a disznókondára vigyáz. A magyar névadás a szakmához köti a személyneveket. Hajdú szavunk is a hajtó kifejezésből származtatható. Hatalmas gulyákat tereltek Nyugat-Európa nagyvárosainak piacaira.

Vendégünket Kaszaper néveredetéről kérdezem, mert a településnévben az archaikus kaszap — mészáros — szavunkat sejtem, amely ma már csak kaszabol igénkben él. Kiigazít, mert dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Hunyadiak korában a Kasza család vette birtokba a területet, a mai -per utótagban a német Berg szó rejtőzik, amely előbb berek alakban honosodott meg, majd Kasza+per formában élt tovább. A névmagyarázat után érdekes településtörténeti kitérőt hallgathatok végig.

Tanulságokat tartogató Kaszaper

— Az 50-es években a kaszaperiek ,,elfoglalták" Pusztaszőlőst — Tótkomlóshoz tartozott 1957-ig —, valamikor nagybirtok volt, ötszáz telepessel. 1957-től átcsatolták Kaszaperhez. Az ottani ötszáz munkahely a 19. század végén és a Horthy-korszakban nagyon nagy dolog volt. A Wertheim-birtokon ennyi cseléd dolgozott. Olyan mintabirtok volt, mint Mezőhegyes. A Horthy-rendszerben öt év alatt annyit kerestek, hogy Kaszaperen olyan házakat tudtak vásárolni, amelyek ma is állnak. Öt év munkájából. A ,,bűnös" Horthy-rendszerben, ahogy a kommunisták mondják, ilyen életkörülmények voltak. Ezt hasonlítsuk össze azzal — folytatja —, hogy egy mostani fiatal házaspár vehet-e öt év alatt egy házat. Pusztaszőlősön 1880-ban építettek egy szélmalmot. Fúrtak mellé egy 300 méter mélységű kutat. Nálunk a víz gáztartalma elég magas most is. Pár éve gázkitörés is volt. 1901-ben leválasztották a vízről a gázt. Amikor nem fújt a szél, az ivóvízből kivett gázzal ellátták a kastélyt és a melléképületeket. Pusztaszőlősön 1901-ben gázvilágítás volt! A szívó gázmotor most Ópusztaszeren látható kiállítási tárgyként. Megvolt tehát a szélmalom, ha nem fújt szél, akkor a szívó gázmotorral leválasztott gázt használták el, Bulgáriából bolgár kertészeket hoztak, s a kiemelt vizet a kertészetben használták. Az egyik bolgár kertésznek a dédunokája most is Kaszaperen lakik. A kertészet ellátta Tótkomlóst, Orosházát primőr áruval. A kútból nyert vizet a halastavaknál is hasznosították. A jó minőségű agyaglelőhelyből téglát vetettek. Ebből építkeztek. A halastavakat az agyaglelőhelyeken alakították ki. Sok bivalyt tartottak, azok szeretnek fürdeni. Halastó, kenderáztató, bolgár kertészet, szélmalom... Ez a komplex hasznosítás! 1901-ben! Aztán bejöttek az oroszok, s felszámoltak mindent (mint az Internacionáléban: a múltat felszámolni...). Minden építészeti értéket. Feltúrtak mindent, mint a barom. Óriási gazdasági kárt tettek. Gazdaságtörténeti és művészettörténeti kárt okoztak. Egy-két épület maradt meg. Hogy mentsük, ami menthető, népszavazást kezdeményeztünk. A tótkomlósi polgármester a kastélyt is le akarta bontatni Pusztaszőlősön. Ez művészettörténeti emlék. A pusztaszőlősiek csatlakoztak Kaszaperhez. Értékeket mentettünk meg, munkahelyeket teremtettünk.

Mindezt azért emelem ki, mert minálunk a ,,feltúrtak minden értéket, mint a barmok" állapot ma is újratermelődik. Kaszaperi vendégeink csak a szépet, a hasznosat, az értékeket látják. De ott vannak például Maksa és Eresztevény között, ahogy megyünk fel az Óriáspince-tetőre, az agyaggödrök. Feltúrt, elvadult táj. A téglavetőgödrök helyén halastavakat lehetne kialakítani. Ugyanez a helyzet Nagyborosnyó és Kisborosnyó között. Ezek hasznosítására jó példáink is vannak, nem egyet be is mutattunk. Kilyén alatt Nagy Tamásék alakítottak ki a sóderbányákból halastófüzért. Illyefalva térségében is mintaszerű halastavak vize csillog az egykor teljesen degradált sóderbányák helyén.

— Pusztaszőlősön most is hatalmas gáztározó van. Most adták el az EON-cégnek. A pusztaszőlősi kastélyban szociális otthon működik huszonöt fős személyzettel. A mellette lévő régi postaépületből három szociális bérlakást alakítottunk ki — kerekíti le Csürhés István a tanulságos történetet. Ezek az átalakítások példaértékűek olyan vonatkozásban is, hogy a lakosságot arra késztetik, a saját ingatlanját hozza rendbe.

Tanulságot említek, mert számunkra lélekmelegítő lehet, amint történeti és kulturális értékeinket a messziről érkezők csodálják és megbecsülik, magyarságtudatukat erősítendő járják Székelyföldet, de nem vesszük észre, hogy településeink, különösen Alsó-Háromszéken, elképesztő arcukat is elénk tárják: a pusztuló épített örökséget, a düledező kerítéseket, a gyomos kerteket, a lepusztult területeket.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 669
szavazógép
2009-07-30: Család - x:

Kerékpárral a debreceni virágkarneválon

A szervezők már felnyergeltek
Virágokkal díszített kerékpárok felvonulásával bővül a Debreceni Virágkarnevál idei programja, a szervezők az 1900-ban a cívisvárosban rendezett ,,kerékpárvirágcorso" újbóli megrendezésével augusztus 20-án a két keréken való közlekedést is népszerűsíteni kívánják.
2009-07-30: Nemzet-nemzetiség - x:

A Nyergestetőn ­2009 júliusában — Ferenczy L. Tiborn

,,...A kászoni medencébe érkezésünk előtt a Nyergestetőn vessünk egy pillantást az 1849-es honvédemlékműre. 1849. augusztus 1-jén Tuzson János őrnagy itt vívta székely honvédeivel a szabadságharc egyik utolsó ütközetét.