Medveparadicsom Székelyföldön — Kusztora Endre

2009. július 31., péntek, Nyílttér

Napjainkban egyre több a medvés hír, mert Székelyföld természeti eltartó képességéhez mérvést túlzottan elszaporodtak a medvék. A köztudatból a hivatalos közlésekkel ellentétben nem lehet ,,kilőni" vagy ,,kimérgezni" azokat a híreket, amelyek a Kárpátok Géniusza ,,medvenevelési" programjának következményeit vélik felfedezni a megszaporodott medvetámadásokban. A sepsiszentgyörgyi Kusztora Levente, ,,medveügyekben" jártas és bennfentes kutató a Debreceni Tudományegyetemen védte meg a Dombvidékek medvékkel című államvizsga-dolgozatát. Tekintettel a medvékkel kapcsolatos fokozott olvasói érdeklődésre, részleteket közlünk a fiatal kutató szakdolgozatából.

(sylvester)

A barnamedve Európa legnagyobb ragadozója, az erdők királya, rajzfilmek, mesék kedvelt figurája, az erő megtestesítője! Egy 1952-es európai felmérés alapján Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Norvégia, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország területén összesen 4230 medve élt, amelyből 1000 példány Romá­niában. 1979-ben az összlétszám 10 140 volt, ebből Romániának 5700 medvéje volt, az állomány a 80-as évek végére 8000-re ugrott, ez a létszám már meghaladja a területek természetes vadeltartó képességének határát. Annyira el volt szaporodva a medveállomány, hogy Bukarest mellett 1978 őszén 100 méter tengerszint feletti magasságú erdős területen láttak medvét, 100 km-re a természetes élőhelyétől. Az akkori adatok szerint az összlétszám 93 százaléka hegyvidéken élt, csak 7 százaléka található dombvidéken. Dolgozatom fő témája a medvék élete olyan területeken, ahol a tengerszint feletti magasság nem haladja meg az 1000 métert, ott, ahol nincsenek nagy, egybefüggő fenyvesek, nincsenek sziklák és téli álomra alkalmas sziklahasadékok. Az uralkodó fafaj a bükk és tölgy, kis fenyvesek ékesítésében. A vizsgált terület Kovászna megye — Hargita megye után a legjobb medvés élőhely. Az 1995-ös adatok még mindig Hargita megyét tartják az első helyen 615 medvével, utána jön Kovászna megye 537 medvével és Maros megye 376 medvével. Eddig a legtöbb, medvével kapcsolatos vizsgálat, leírás helyszíneinél a legjellemzőbb élőhelyek meghaladják 1000 m tengerszint feletti magasságot.

Megemlítést érdemel az az ember, aki tetteivel nevét beírta a székelyföldi medvék történelmébe. Ő volt Szeley-Szabó László, becenevén Paci (1950—2005), aki a legtöbbet harcolt a romániai medvék védelméért és fennmaradásáért. Az AVES, Foundation for Wildlife & Nature Conservation in Romania alapítója, az Erdélyi Nimród főszerkesztője, nagyszerű természetfotós, író és vadászember, aki élete nagy részét a kárpáti barnamedve tanulmányozásával, védelmével töltötte. Szenvedélyesen küzdött Székelyföld természeti értékeinek fennmaradásáért. Szeley-Szabó László utolsó szakkönyvében, a Medvéskönyvben a Hargita megyei medvék tanulmányozásáról írt.

Pontos megfigyelések terepe a Görgényi-, Gyergyói-, Kelemen- és Csíki-havasok, a Hagymás-hegység és a Hargita-hegység. A Görgényi-havasok tengerszint feletti magassága 1200—1680 m között változik, a Kelemen-havasoké 2100 m-ig, a Hargita-hegység 1800 m-ig. Könyvé­ből idézem e területekre jellemző leírást: ,,Magasan kiálló sziklák, szakadékok, kőfolyások tarkítják a zöld növényzet takarta tájakat. Megtalálható itt az európai hegyvidékek teljes növényskálája, lépcsőzetesen elhelyezkedve. Az alacsonyabb, védettebb helyeken megterem a vadalma, vackor, vadcseresznye, galagonya, kökény, berkenye stb. A tölgyerdők sokszor bükkösökkel, gyertyánosokkal keverednek. A bükkösök a völgyekben a juharral, hegyi szillel, nyírrel vegyesen tarkítottak. A bükk a fenyővel feljut az alacsony havasokig, 1200 méterig. A fenyők közül a lucfenyő a leggyakoribb, 600—700 métertől 1800 méterig vegyes erdőkben, majd tiszta fenyőrengetegekben található."

Az általam tanulmányozott területek nagyon eltérő környezeti adottságokkal rendelkeznek. E területek tengerszint feletti magassága sehol nem haladja meg az 1000 métert. A fentiekben említett medvés élőhelyekhez viszonyítva ezek inkább ,,dombvidéknek" nevezhetőek.

A megmaradás magyarázata

A dolgozat széles körben foglalkozik a kárpáti barnamedvék életével, viselkedésformáinak sajátosságaival, a medve vadgazdálkodásával, valamint vadászatával. Dolgozatom írását megkönnyí­ti a nyolc év vadászat, amelynek több mint 300 medvetalálkozást köszönhetek. Eddigi vadászéveim alatt még nem lőttem medvét, de nem is vágytam annyira utána. Kezdő vadászként akkoriban érdeklődésemet annyira elvonta a többi vad és azok vadászata, hogy a medve kimaradt a lőni kívánt vadfajok közül. Mára, mikor csak ez hiányzik a trófeák közül, túl drága, még belföldi vadászok számára is. Remélem, hogy számomra is eljön az az alkalom, mikor elejthetek egy kapitális példányt. Azt a vadászt talán jobban érdekli, aki nincs hozzászokva a gyakori látványához, és nem gond neki pár ezer euró egy medvéért.

A medve rendkívül szép jószág. Már csak a megjelenése tekintélyt, tiszteletet követel, nem hiába ő az erdők királya. Valamikor őshonos vadfajként jelen volt Magyarország, Ausztria, Franciaország, területein, de kipusztításuk miatt mára csak emlékként él. Egy újságcikkben olvastam, hogy a Francia Alpokban 14 medve él, és akartak telepíteni még négyet, amit a polgárok tüntetéssel fogadtak: ,,Szeretjük a macit, de kitömve"! Ezekben az országokban az állattenyésztők és a vadászok kiirtották, mielőtt törvényt hoztak volna a védelmükre. Az ember amitől fél, azt nem szereti, és ahol nem hajlandó életterét megosztani ezzel a csodálatos állattal, ott hamarosan csak emlék marad. Lehet, hogy mi is Ceauşescunak és a kommunizmusnak köszönhetjük medvéink nagy egyedszámát, mivel akkoriban csak ő meg az emberei vadászhattak medvére. Hazánkban hiába voltak hatalmas vadkárok, a medvét nem lehetett bántani, ezzel szemben a nyugati országokban túl nagy hangsúlyt fektettek ennek elkerülésére, így megtizedelve a medvepopulációk számát. A siketfajddal közös élőhelyen megtalálható medvével szemben a fajd fenn tudott maradni mind Franciaország, mind Ausztria területein is.

A tanulmányozott terület

Megfigyeléseimet egy 23 042 hektáros, szinte egybefüggő erdőrészen folytattam, mely földrajzilag a Baróti-hegységhez tartozik, és hat vadásztársaság területe. A legjobb vadászterület a sepsibükszádi, amely 9364 hektár, és ebből 3876 hektár erdővel borított. Utána Dobrica-Zalán 10 420, Ajta 12 000, Bölön 9870, Sugás 8314 és Előpatak 7556 hektárral. A sepsibükszádi vadászterület talán azért a legjobb, mert (nyugaton) a Baróti-hegység, (északon) a Hargita-hegység és (keleten) a Bodoki-hegység találkozásainál terül el. A hegyek találkozása jó vándorlási és tömörülési csomópont. Az előpataki viszont azért a leggyengébb, mert csak 2395 hektár erdőfelülettel rendelkezik. Megfigyeléseim nagy része a bölöni területhez kötődik. Három éve járom ezt a vadászterületet úgy is, mint vadász, s úgy is, mint természetbarát. Mindegyik területnek megvan a saját stabil medveállománya. Ezenkívül vannak olyan területek, ahol 70—80 medve is összeverődik egy 500—2000 hektáros erdőtömbbe.

Románia legjobb medvés élőhelyeinek fő jellemzői a nagy fenyőrengetegek, sziklák, 1000 métert meghaladó tengerszint feletti magasságok. Ion Micu A hargitai barnamedve című könyvében a Beszterce-Naszód megyei Fekete-dombot tartja az ország legismertebb medvetömörülése helyszínének. Szerinte ezt a bő táplálékkínálatnak és a Kelemen-havasok (2100 m) közelségének köszönhetjük. A rekordév 1969 volt, amikor 136 medve tartózkodott a területen. Az általam legtöbbet figyelt területen, Bölönben is volt példa 60 medvére, melyek egy 500 hektáros erdőtömbben tartózkodtak, itt töltve a telet, és nem a havasokban. A hibernálásra alkalmas helyet itt a medvék átlagban 600 m tengerszint feletti magasságtól 1000 méter tengerszint feletti magasságig választják. Ezek a területek általában bővelkednek táplálékban. Ősszel bő termést nyújtanak a bükkösök, tölgyesek. Nyáron a nagy mezőgazdasági kultúrák, zab, borsó, kukorica, lucernafélék. Ezek teszik ki mifelénk a medve táplálékának 80 százalékát.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 669
szavazógép
2009-07-31: Nyílttér - x:

Négyemeletes rendelő a lakóházak között — Demeter J. Ildikó

A negyedik emeleten egy szolgálati lakás lesz nagy teraszokkal. A védőhálót a hétfői összetűzés után tették az állványzat köré.
Állandó perlekedés közepette épül a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam kezelőközpont: hétfőn délelőtt még a rendőrséget is kihívták a Munkás utcába, és nem először. A konfliktus az építkezés kezdetétől, több mint egy éve tart, legfőbb oka az, hogy a majdani klinika közvetlen szomszédságában lakó család ellenzi a beruházást.
2009-07-31: Nyílttér - x:

Kényszer szülte siker — Hecser László

Az erdővidéki sporthorgászok több jelentős eredményt is elértek már, de minden bizonnyal legnagyobb sikerük mégis abban áll, meg tudták mutatni, képesek úgy együttműködni, úgy gazdálkodni kis vagyonukkal, hogy mindannyiuk számára megfelelő körülményeket biztosítsanak. A kezelésükben levő pumpaházi tó fejlesztésével, folyamatos karbantartásával elérték, hogy országos verseny szervezésére is érdemesnek minősítsék vízfelületüket. Múlt hét végén Baróton bajnokot avattak.