Băsescu székelyföldi látogatása utánAutonómia helyett nyelvtanulási módszertan

2007. augusztus 15., szerda, Közélet

Traian Băsescu államfő tegnap értékelte székelyföldi magánlátogatásának eredményeit, és élesen támadta a látogatás alatt tett kijelentéseit kifogásoló politikai erőket.

A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább ― jelentette ki Traian Băsescu sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében megismételte: az ország minden megyéjének egyformán széles körű autonómiát kell biztosítani, és nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy bármely régiónak nagyobb önrendelkezési jogot kellene kapnia egy másikhoz képest. Băsescu megismételte, hogy Hargita és Kovászna megye legnagyobb gondja a szegénység, amely egyformán sújtja az itt élő románokat és magyarokat. Pedig a vidék óriási gazdasági potenciállal rendelkezik, elsősorban a turizmusban, és kevés helyen dolgoznak olyan szorgalmasan, mint a Székelyföldön ― mondta Băsescu, aki egyrészt a romániai átlaghoz mért alacsonyabb úthálózat-sűrűséggel, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg, nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, miszerint ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Szerinte ezért kerülik el ,,igazságtalanul" ezt a két megyét a befektetők.

Ugyanakkor megerősítette, nincsenek kétségei afelől, hogy a magyar gyermekeknek az idegen nyelvek módszere szerint kell tanulniuk a román nyelvet. Amit Kovászna megyében mondott, nem ,,puszta szavak voltak", hanem olyan valóságot fednek fel, amelyet egyesek nem vesznek figyelembe ― fogalmazott az államfő. ,,A magyar gyerekek énekelve tanulják az angol nyelvet és sírva a román nyelvet" ― jelentette ki Băsescu, felidézve azt, amit látogatása során a székelyföldi szakemberektől hallott.

Az államfő ugyanakkor kijelentette, a román nyelv az ország hivatalos nyelve, de egyesek nem veszik figyelembe a Hargita és Kovászna megyei sajátos helyzetet, amely elszigeteltségre utalja a magyar gyerekeket. Az államfő rámutatott, ,,a legutóbbi divat szerint" kötelező a magyar nyelv ismerete a közigazgatásban dolgozók számára, ami szerinte csak ott szükséges, ahol a közalkalmazott a lakossággal kerül kapcsolatba, mások esetében viszont diszkrimináció.

Traian Băsescu államfő élesen támadta az RMDSZ vezetőit, akik ,,feudális jellegű viselkedésről tesznek tanúságot" a helyi közigazgatásban. Szerinte aki nem RMDSZ-közeli, az nem érvényesülhet, a lakosságtól megismert helyi ,,bárók" nevét azonban nem hozta nyilvánosságra. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, ahová a kormány, Băsescu szerint, az RMDSZ nyomására juttatott kevesebb pénzt. Cáfolta, hogy szándékában állna a magyarság megosztása, illetve hogy támogatná a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését.

*

Markó Béla méltányolja, hogy az államfő a helyszínen tájékozódott a Székelyföld helyzetéről. Az RMDSZ elnöke úgy látja, Băsescu nyilatkozatának tulajdonképpen két része van: egyik a Kovászna és Hargita megyei helyzettel kapcsolatos konklúziók, a másik egy bizonyos politikai üzenet. Emlékeztetett rá, hogy a román nyelv oktatását 1989 óta folyamatosan szorgalmazzák, mint ahogy az infrastruktúra rossz állapotát is folyamatosan jelezték, és próbáltak is változtatni a helyzeten, de mindig a román politikusok és különböző kormányok ellenkezésével kerültek szembe. Markó nem ért egyet azonban az államfő nyilatkozatának azon politikai üzenetével, amely szerint a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re, hiszen az általános decentralizáció mellett sajátos autonómiaformákra is szükség van. Ugyanakkor igaztalannak tartja azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak.

A feudális alakulat jellegű megközelítést kifogásolta Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor is. A szenátor szerint nem olyan sötét a helyzet Kovászna és Hargita megyében, ahogyan azt Traian Băsescu államfő láttatni akarja, és hogy bár az RMDSZ néha téved a magyarsággal szemben, nem feudális alakulat, ahogyan azt az elnök állította. Borbély László fejlesztési miniszter az államfő konkrét példájára reagálva elutasította azt a vádat, miszerint közbenjárt volna a közigazgatási tárcánál annak érdekében, hogy a Szász Jenő MPSZ-elnök vezette Székelyudvarhely ne kapjon távfűtési támogatást.

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke viszont úgy vélte, Traian Băsescu államfő igazat mondott, amikor arról beszélt, hogy az RMDSZ ,,feudális jellegű viselkedésről tesz tanúbizonyságot" Hargita és Kovászna megyében, és ezt az bizonyítja, hogy ,,néhány évvel ezelőtt az RMDSZ megakadályozta az MPSZ indulását a helyhatósági választásokon". Gazda szerint a megyei tanács diszkriminálja a független polgármestereket, és a helyi költségvetéseket a politikai hovatartozás szerint osztják szét.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4483
szavazógép
2007-08-15: Máról holnapra - Simó Erzsébet:

A mi igazi szegénységi bizonyítványunk

Kerek ötven percet szánt Románia államfője tegnapi sajtótájékoztatóján arra, hogy székelyföldi látogatása után tiszta vizet öntsön a pohárba. Ugyanis áll a bál több mint egy hete, a román lapok, televíziók oldalakat, illetve órákat szánnak arra, hogy a kilencvenes évek nacionalista közhangulatát jellemző hangon kommentálják ittlétét és innen közvetített üzeneteit.
2007-08-15: Közélet - Váry O. Péter:

Harangszótól lármafáig

Két nap múlva kezdődik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A rendezvény hatalmasságán túlmenően, jelentőségénél fogva is kétségtelenül meghatározó esemény régiónk történetében, talán ha száz esztendőben akad egy ehhez fogható. Sikerét és hozadékait megjósolni képtelenség, az viszont bizonyos, a szervezők mindent megtettek, hogy a rendezvény elérje célját. Arról, hogy miként építkezett, milyenné terebélyesedett végül a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ intézményvezetőjét, Imreh Istvánt kérdeztük.