Nofretete útra kel — vagy mégsem?

2007. június 5., kedd, Magazin

Nofretete új lakóházat kap. Évtizedeken át tartó vándorlása után régi-új otthonába költözhet vissza a mészkőből készített mellszobor: ha majd a berlini Múzeum-szigeten David Chipperfield brit építész tervei alapján rendbe hozzák a Neues Museumot, ismét elhelyezik az épületben a gazdag egyiptomi műkincsgyűjteményt.

Nem biztos azonban, hogy nyugalma lesz a több mint háromezer évvel ezelőtt élt egyiptomi királynénak. A színpompás mellszobor a török részről időről időre visszakövetelt Pergamon-oltár mellett egyike a berlini múzeumok legnevezetesebb kiállítási tárgyainak. A napokban Berlinben Nofretete útra kel jelszóval indított kampány hírül adja, hogy Nofretete állítólag körutat tesz a világban, és még Kairónak is kölcsönadnák egy időre. A berlini Egyiptomi Múzeum és Bernd Neumann kulturális államminiszter csak legyint erre, mondván: erről már a mellszobor állapota miatt sem lehet szó. ,,Háromezer esztendő után kifárasztaná az utazás az idős hölgyet" ― mondogatják Ehnaton (IV. Amenhotep) feleségének ötven centiméteres mellszobráról.

Az ilyen és ehhez hasonló viták nem tekinthetők újdonságnak azóta, hogy James Simon berlini mecénás 1913-ban megszerezte az Oszmán Birodalom régészei által Egyiptomban szenzációs leletként kiásott Nofretete-mellszobrot. Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte Berlintől Nofretete mellszobrát. A harmincas években Hermann Göring birodalmi marsall más egyiptomi műkincsekért cserébe vissza akarta adni a szobrot, de szándéka Hitler vétója miatt meghiúsult. Göring látványos gesztusnak szánta a mellszobor csere útján történő visszaadását I. Fuád egyiptomi király trónra lépése alkalmából, ami azután a náci elitben kulisszák mögötti hatalmi harcot robbantott ki. Művészeti szakértők körében is számos támogatója akadt Göring elképzelésének, a kis mellszobornál érdekesebbnek tartották az érte cserébe kapható szobrokat és szarkofágokat.

Hitler azonban rajongott az ,,ékszerért", amelynek Albert Speer, Hitler főépítésze ,,Germánia világfővárosban" múzeumot akart építeni, benne külön kupolás csarnokkal Nofretete számára. Ehelyett a szövetségeseknek a birodalmi főváros elleni fokozódó légitámadásai miatt az öreg hölgyet rövidesen a porosz Állami Bank pincéjében kellett biztonságba helyezni. Nemsokára azonban az a hely sem tűnt elég biztonságosnak, és Nofretete mellszobra előbb ― Priamosz legendás trójai kincseivel együtt ― a berlini állatkert óvóhelyére, majd onnan egy sóbányába került, a türingiai Kaiserrodába, ahol aztán az amerikaiak vették birtokukba.

A háború utáni évtizedekben ismételten feszültség támadt egyiptomi és berlini múzeumok között. Legutóbb 2003-ban, amikor az egyiptomiak arra panaszkodtak, hogy ,,Nofretete Berlinben nincs eléggé biztonságban". A kölcsönös ellenségeskedés odáig fajult, hogy Zahi Havasz, a kairói régiségekért felelős egyiptomi főtisztviselő állítólagos műkincscsempészéssel vádolta meg a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatóját, Dietrich Wildungot, és nemzetközi elfogatóparancs kiadását szorgalmazta ellene, amire azonban nem került sor. Zahi Havasz ennek ellenére nem tágított. Berlinben 2006 májusában egy kiállítás megnyitásakor Horst Köhler német szövetségi elnök és Mubarak egyiptomi államfő jelenlétében kijelentette: ,,Nagyon szép lenne, ha a közeljövőben Kairóban is kiállíthatnánk Nofretetét."

Wildungnak azonban lázálmai támadnak, ha megpróbálja elképzelni, hogy ,,mi történhetne Egyiptomban azon a napon, amelyen Nofretetét vissza akarnák szállítani Németországba".

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 978
szavazógép
2007-06-05: Magazin - x:

Családias rockfesztivál

Ha valaki két hete véletlenül a setétpataki völgybe tévedt, hirtelen egy jól meghatározható világban találta magát. Igaz, akkor véletlenül nem nagyon tévedtek látogatók a Hatodi csárda közelében lévő új panzió szomszédságába, hiszen oda, arra a hétvégére a székelyföldi rockosokat várták. Fekete bőrszerkóval, lobogó hajtincsekkel büszkélkedő zenészeket és rajongóikat, na meg a motorosokat, akik valahol rokonságot tartanak a rockzene szerelmeseivel.
2007-06-05: Riport - Sylvester Lajos:

A komollói falutábla

Aki rászánja magát egy komollói sétára, nem bánja meg: az 1968-tól Réty utcájává lefokozott település felső végétől egymás után sorjáznak a szépséget, jó ízlést mutató és kényelmes lakhatóságot sejtető új házak, porták, néhol felhalmozott építőanyag látható, találunk a népi építészet hagyományos szerkezetét őrző, de korszerűsített, tetőtér-beépítéses lakóházakat is, s a Feketeügy folyását követve a faluközpontban frissen épített, modern anyagokból és épületszerkezeti elemekkel ellátott panzióra bukkanunk, amely élénksárga falaival, pirosas-barnás cserepezésével vonzza a szemet, hizlalja az emberi kíváncsiságot. Ez a Todor panzió.