Szekus módszerekkel az unióban

2007. szeptember 25., kedd, Riport
Összpontosított támadás

Az állami erdészet, a rendőrég és a prefektúra főjogásza összeesküvése folytán valamiféle maffia jellegű stratégia irányul a Mikes-vagyon visszaszolgáltatásának megakadályozására — mondja Sándor gróf, aki a zabolai kastélypark egykori gépházában kialakított vendégházban fogadott. S részletezi is a tényállást. Zabola és Gelence közigazgatási területén a helyi tulajdonjog-megállapító (ezentúl röviden: földosztó) bizottságok kedvezően véleményezték igénylésüket, majd a megyei földosztó bizottság határozatot hozott a visszaszolgáltatásról, ám az állami erdészet Dorel Vâlcu jogtanácsos révén megtámadta a határozatokat, s közel két éve végtelennek tűnő perek folynak.

Vâlcu végig azzal állt elő, bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a grófi erdőket a harmincas években kisajátították, de azóta sem mutatott fel egyetlen papirost sem, a tárgyalásokat meg bizonyítékok hiányában egyre-másra elnapolják. Különben Vâlcut, aki egyéb visszaszolgáltatási kérdésekben is keresztbe tett, ,,érdemei elismeréseként" felfelé buktatták, tevékenységét mintegy hónapja minisztériumi tisztséggel honorálták.

A rendőrség a maga rendjén kivizsgálásokat folytat a helyi bizottságok háza táján, ezáltal pszichikai nyomás nehezedik a tagokra, akik mostantól igencsak meggondolják, hogyan is szavazzanak.

Rendőri túlkapásról számolt be Harai Lóránt, a család intézője. A Sepsibükszád és Bálványos közötti, Tó útja nevű erdőrészben történt egy furcsa eset. (Eddig ez az egyetlen erdő, amit a család visszakapott.) Erdőmunkások dolgoztak ott, mikor megállt egy rendőrautó, melyből kiszállt egy egyenruhás meg egy civil férfi. Utasították a dolgozókat, hogy azonnal hagyjanak abba mindenféle munkát, a kitermelt fát se merjék elvinni, mert a gróf erdejét visszaveszi az állam. Ilyesmi Nyugaton nem történhetne meg! — teszi hozzá Sándor.

A prefektúra részéről történő nyomás alátámasztásaként Harai Lóránt elmesélte a zabolai jegyzővel történt esetet. Egy találkozásukkor közölte Ileana Cosnean, hogy Sepsiszentgyörgyön járt a prefektúrán Codrin Munetaununál, aki csúnyán felelősségre vonta, hogy miként adhatták vissza a grófi erdőt. De már akkor hozzátette, ha kérdik, ezt nem fogja elismerni, mert a prefektúra jogi osztályának vezetője főnöke neki, s az ellene szóló vallomás visszaüthet rá.

Sándor még elmondta, a zabolai bizottság két tagja is jelezte, ilyen előzmények után ne számítsanak arra, hogy további pozitív döntést hoznak. A községi bizottság fiókjában még öt igénylés lapul.

Ellentmondások

Codrin Munteanu számára a téma lezárult. A megyei bizottság, melynek ő is tagja, meghozta a határozatot még annak idején, amikor néhai Nicolae Cîrlănescu dolgozott, s ő alávetette magát a döntésnek. Tudomása van arról, hogy az erdészet megtámadta a határozatot, s hallotta, azt pletykálják, ő áll a háttérben. Ezt tagadja, semmi köze nincs hozzá — hangoztatta.

A zabolai jegyző ellenben rácáfolt arra, hogy hogy ne lenne semmi utóélete Munetanu részéről az ügynek, ugyanis amikor nekiszegeztük a kérdést, hogy a főjogász felelősségre vonta-e, azt mondta, nem így történt az eset, hanem amikor hivatali ügyben Munteanunál járt, amaz csupán megkérdezte, hogyan tudták elfogadni a határozatot, amikor az erdészet jelezte, hogy az erdő ki volt sajátítva.

A rendőrségen is kissé ellentmondásos vallomásba ütköztünk. Viorel Dragomir rendőrbiztos, a csalások kivizsgálásával foglalkozó irodán belül az erdészeti bűncselekményeket megelőző csoport tagja, aki általában civilben jár, tagadta, hogy ő lett volna, aki a fentebb említett módon ráijesztett az erdőmunkásokra. További faggatózásunkra nem tartotta valószínűtlennek, hogy a sepsibükszádi őrs egyik munkatársa tett volna ilyen kijelentést. Harai Lóránt szerint nem helybeli rendőr volt, mert a munkások ráismertek volna.

Hogyan is állunk?

György Ervin kormánymegbízott érdeklődésünkre elmondta, a helyi bizottságok javaslatára a megyei testület jóváhagyta a sepsibükszádi, gelencei és zabolai visszaszolgáltatásokat. Annak ellenére, hogy az erdészet képviselője a bizottsági ülésen ellene érvelt, a megyei testület többségi szavazattal jóváhagyta a határozatokat. A prefektusnak, a testület elnökének meggyőződése, hogy teljesen jogosan döntöttek a visszaszolgáltatás mellett. Az erdészeti hivatal jogásza, Vâlcu két éve ígéri, bizonyítékot hoz arról, hogy az erdőket kisajátították, ám csak az ígérgetéssel maradtak, soha nem mutatott fel semmit. Különben is a telekkönyvben a család nevén szerepel a vagyon. Ennek ellenére az erdészet megtámadott a háromból két határozatot, nevezetesen a zabolai és gelencei erdőkről szólókat, és az igazságszolgáltatástól azok megsemmisítését kérte. Ugyanakkor büntetőjogi feljelentést tett az ügyészségen a zabolai és gelencei földosztó bizottságok ellen. Hogy is van ez? A kormánymegbízott sejti, mi lehet a lépés hátterében. Míg a per költségekkel jár, addig a bűnüldöző szervek, mint rendőrség, ügyészség, kötelesek eljárni, mégpedig ingyen. Így az ügyészségre tett büntetőjogi feljelentést ki kell vizsgálni, s jelenleg a rendőrség folytatja a nyomozást. Az erdészet arra számít, hátha a nyomozók találnak valami rendellenességet, s akkor megsemmisíttethetik a határozatot.

Szimatolnak

A zabolai községházán megtudtuk, amíg a polgármester külföldön tartózkodott — véletlenül, vagy talán mégsem —, a gazdasági rendőrség épp akkor kutakodott a Mikes-erdők visszaszolgáltatása ügyében. Két nap jártak kint, reggeltől késő délutánig a jegyző irodájában, csukott ajtó mögött vizsgálták az iratokat, erősítette meg két hivatalnok. Ileana Cosnean elismerte, valóban kivizsgálást végzett a gazdasági rendőrség a grófi erdők visszaszolgáltatása ügyében.

Ádám Attila Péter polgármesternek nincs tudomása arról, a rendőrök mit tárgyaltak a jegyzővel. Ám hangsúlyozta, a helyi földosztó bizottság elnökeként áttanulmányozta a benyújtott iratokat, jogilag tisztának találta, és a visszaszolgáltatás mellett foglalt állást.

A rendőrségen Gabriel Gheorghiutól, a csalások kivizsgálásával foglalkozó iroda vezetőjétől érdeklődtünk az ügyről. Vaskos iratcsomót vett elő, becslésünk szerint mintegy százötven lapot tartalmazhat. Ám csupán a legfelső tárgyát árulta el: az erdészeti igazgatóság bűnügyi feljelentést tett a megyei ügyészségen ,,Szakács Tibor és mások" ellen, az ügyészség a maga rendjén a rendőrséget utasította a kivizsgálás elvégzésére. Mégis, mivel gyanúsítják a gelencei polgármestert, mert róla van szó, valamint ,,bűntársait"? — kérdeztük, ám ezt ,,nem árulhatta el" a rendőrtiszt. De hogyan kerültek Zabolára? — kérdeztük továbbá. Hát a ,,másokban" benne van az is, jött a válasz. Sejtjük, hogy a vaskos dossziéban nem ez az egyetlen feljelentés, minden valószínűség szerint van benne külön Zabolára vonatkozó is. Azt, hogy mi lesz a kivizsgálás végeredménye, még nem tudni. A rendőrség átadhatja az iratcsomót az ügyészségnek azzal a javaslattal, hogy zárják le a kivizsgálást, de azzal is, hogy folytassák a büntetőjogi eljárást, vagy ha más jellegű bűncselekményeket vélnek felfedezni, átadhatják a megfelelő szervnek, amely lehet a korrupcióellenes igazgatóság, a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes hatóság vagy egyéb, mondotta Gheorghiu, megismételve, egyelőre nyomozási szakaszban van az ügy.

Helyesen jártak el

Szakács Tibort, Gelence polgármesterét, a fő gyanúsítottat eddig még nem zaklatták. Az alpolgármestert és a jegyzőt hívatták a megyei rendőrségre. Utóbbi, Néda László elmondta, a rendőrök kérdeztek, s ők válaszoltak. A Mikes család mind a zabolai, mind a gelencei földosztó bizottsághoz letette visszaigénylését. Zaboláról átkerült egy iratcsomó, ugyanis a Zernye-havas a község közigazgatási területén van. Megvizsgálták az iratokat, rendben találták, előzőleg az erdészet is kedvezően véleményezte, s egyöntetű szavazattal jóváhagyták, majd a megyei bizottsághoz továbbították. Az a maga rendjén szintén jóváhagyta — közölte a jegyző.

Említettük, hogy a zabolai bizottság is helyesnek ítélte döntését, s a kormánymegbízott is jogszerűnek. Ráadásul 2005 decemberében mind a kovásznai, mind a kommandói erdészet pozitívan véleményezte mind a zabolai, mind a gelencei visszaszolgáltatást.

Kisajátítás

Nagyrománia megalakulását követően, 1921-ben a parlament törvényt hozott az úgynevezett agrárreformról. Négy külön törvényt szavaztak meg, a negyedik, az Erdélyt, Bánságot, Körös-vidéket és Máramarost érintő volt a legdrasztikusabb. Magyarán kisajátításokról volt szó. Ezt azért lovagolja meg az erdészet, mert az akkor kisajátított területek nem visszaszolgáltatandóak.

Az erdészet azt hangoztatja, hogy 1938-ban végrehajtották a kisajátítást, de erre semmiféle bizonyítékot nem tud felmutatni. Minden bizonnyal, egykor betervezték a műveletet, de azt nem hajtották végre.

A telekkönyvekben most is Mikes Ármin nevén szerepelnek a szóban forgó területek. Sőt, a család felkutatott 26 ma is élő volt erdőmunkást, aki még 1948-ban, némelyik még 1949-ben is Mikes Ármin erdeiben dolgozott a gróf alkalmazásában. Mindannyian nyilatkozatot írtak erről a tényről. Tehát, az erdőket nem sajátították ki — összegez Sándor.

Keserűség

A család 500—600 éve itt élt és tevékenykedett, ötven évig kényszerből távol kellett tartózkodnia, de most visszatelepedett, és tenni akar — fakadt ki Sándor. Sepsibükszádon hetven embernek biztosítanak munkahelyet, Zabolán is vannak alkalmazottaik, vendégházat működtetnek. A minőségi turizmust támogatják, lásd a zabolai vendégházat, felújították a sepsibükszádi Vallató fürdőt, s következtek a többiek is. Fakitermeléssel is foglalkoznak. Tervük lenne bőven. Például bioenergia, szélenergia, húsfeldolgozás, fafeldolgozás, szürkemarha-tenyésztés, ezekhez mind megvannak az európai kapcsolatok, szakembereket szerződtetnének, a Kolozsvár környékén egyébként könnyebben visszaszerzett vagyonukat itt fektetnék be, de ilyen bizonytalan jogi helyzetben egyelőre még csak fakitermeléssel és turizmussal foglalkoznak, a többivel várnak. Igyekeznek példát mutatni, hogyan kell minőségi turizmust fejleszteni, a tömegturizmust nem pártolják.

1991 óta harcolnak jussukért. Azóta sok ügyvéddel dolgoztak, már annyi tapasztalatra tettek szert, hogy tudják, kérésük jogos. Mind telekkönyv alapján kérik jussukat. A Mikeseké volt a Lakóca-tető, a Zernye-havas, a Murdán-völgy. Sepsibükszádon, Zabolán, Gelencén, sőt, Vrancea és Brassó megyében is voltak birtokaik.

Értik azt, hogy az állami erdészet védi munkahelyeit, mert itt semmiféle állami erdő nem volt. De ők is meglepődtek azon, hogy ’89 előtti, szekus módszerekkel dolgoznak egyesek. Egy kívülálló elképzelhetetlennek tartaná, hogy 2007-ben az Európai Unióban ilyesmi megtörténhet, mondja Sándor, aki egyébként biztos abban, hogy előbb-utóbb visszakapják örökségüket, mert ez a dolgok rendje, csak nem mindegy, hogy mikor. Példaként az ozsdolai és gelencei közbirtokosságok esetét hozta fel. Amíg a perek folynak, a fát kitermelik, s majd a tulajdonosoknak letarolt erdőt szolgáltatnak vissza.

Lépni kell!

Sándor azt fájlalja, hogy a rendőrségi vizsgálatok, a fenyegetőzések megrémítik a helyi bizottságokat, amelyek nem merik vállalni a döntés felelősségét, s az idő egyre telik. György Ervin prefektus hangsúlyozza, a helyi bizottságok hozzanak határozatot! Még akkor is, ha elutasítót, mert akkor van miből kiindulni, mert az megtámadható a bíróságon. De, ameddig nincs határozat, a dolog áll, s az idő telik...

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1291
szavazógép
2007-09-25: Közélet - x:

Benyújtották a bizalmatlansági indítványt

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) tegnap benyújtotta a parlamentben a régóta ígért bizalmatlansági indítványát a Tăriceanu-kormány ellen. Mircea Geoană pártelnöknek végül 139 aláírást sikerült összegyűjtenie az Ezer nap káosz a kormányzatban ― A jobboldali kabinet bukása címet viselő dokumentumhoz, amelyet előbb a szenátus, majd a képviselőház állandó bizottságaihoz nyújtott be. Ha a két ház együttes ülésén többséget kapna a javaslat, megbukna a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ tagjaiból álló kormány.
2007-09-25: Közélet - Farkas Réka:

Méltányosabb bérezést ígérnek (A képviselőházban az előadóművészek törvénye)

A képviselőház művelődési bizottsága elkészítette a jelentést, de még nem tűzték napirendre az előadóművészek, művelődési intézmények működését szabályozó törvényt ― jelentette be sajtótájékoztatóján Márton Árpád képviselő.