Két magyarországi tollforgatót, Háy Jánost és Lackfi Jánost Láng Zsolt, a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője faggatta arról, mi az az új magyar irodalom, s értelmezzék, ebben ki a gyerek. Háy szerint az első kérdésre a válasz igen egyszerű, az az irodalom, ami éppen van, Lackfi már bonyolultabban fogalmazott, úgy véli, van is, nincs is, látszik is, meg nem is. Utóbbi a gyereket olyan eszközként kezeli, akin keresztül az író láttatja a világot, ami mégis hamis, mert egy felnőtt nem tudja, mit lát a gyerek. Háy kijelentette, a legigazibb dolog a világon a gyerekei létezése, minden más megkérdőjelezhető. Láng Zsolt Gadamert idézte: a gyermekkor az otthona. A találkozó végén a szerzők felolvastak műveikből.