A Szent Illyés tiszteletére emelt 16. századi illyefalvi vártemlom a székely erődített templomok jelesebbjei közé tartozik. Hatalmas várfalai, masszív bástyái nem öncélú dekorációs elemek. A falgyűrű védelmére több esetben is szükségük volt a mezővárosi rangú Illyefalva lakóinak. 1612-ben a Bethlen Gábor ellen fellázadt szászoktól nyújtott sikeres védelmet a kettős falgyűrű. 1658-ban és 1661-ben a Sep­siszéket feldúló török és tatár hordák elől menekültek a várfal oltalmába, kevesebb sikerrel, az 1658-as ostromban bevették a várat, a támadásnak több mint ötszáz halálos áldozata volt.
A masszív várfalak és a bástyák a 20. századi földrengések alkalmával súlyosan megrongálódtak: 1940-ben három bástya beomlott, és a templom mennyezete súlyosan megrepedt, az 1977-es földingás ismét az épületet tette tönkre. A Székely Nemzeti Múzeumban található fényképek a templom súlyos rongálódása és újjáépítése előtti állapotot mutatják. A kettős várfallal övezett erődtemplomot szalmafedeles házak vették körül.

A várfal belsejét élelemtárolásra használt kamrák sorával látták el, akárcsak a szász erődtemplomokat vagy a híres székelyderzsi templomot. A lakók itt tárolták a gabonát és a nem romló élelmiszereket, hogy támadások esetén a menekülő lakosságot nehezebb legyen kiéheztetni. A kamrasor még a 20. század harmincas éveiben készült fényképeken is jól megfigyelhető.
Szőcsné Gazda Enikő