Százharminc éve egyesült Szemerja SepsiszentgyörggyelSzemerja színeváltozása

2010. december 11., szombat, Élő múlt

A földrajzi közelség miatt, ha akarta, ha nem, Szemerjának, az egykori Szent Mária Asszony falvának függőségben kellett élnie Sepsiszentgyörggyel, amely éppen jövő esztendőben ünnepli városi státusának 550. évfordulóját. Az önálló Szemerja község 1880-ban egyesült közigazgatási szempontból Sepsiszentgyörggyel, s ez kedvező alkalom volt arra, hogy az addiginál is gyorsabban folytatódjék az őslakosság fokozatos kicserélődése, Szemerja állandó, és amint mondani szokták, soha meg nem állítható színeváltozása.

Taplónyelvű-e a székely?
Anyai nagyapám szokta mondani, hogy taplónyelvű a háromszéki székely, mert ha nem esett jól valami a nyelvének, úgy igazgatta, úgy változtatott rajta, ahogy neki éppen jólesett. S ha ez így igaz, akkor könnyen érthető, hogy az ide letelepedett sebus-földi székelyből miért lett sepsi-székely, Szent György falvából Sepsiszentgyörgy, a baróti Nagy alj nevű helyből Nagyáj, Szent Máriából Szemerja. Így könnyebb volt kimondani. A helységnév kopása-alakulása hosszú idő eredménye, mert az 1332-ben latinosan említett Sancta Maria csak 1608-ban, 276 esztendő múlva, Báthori Gábor fejedelem egyik levelében jelenik meg mai nevén, Szemerjaként. Ekkor, a XVII. század küszöbén jelennek meg az akkor már közel négyszáz esztendős falusi település őslakóinak vezetéknevei: Geréb, Hegyes, Bora, Hunyadi, Jakab, Osváth, Demeter, Böjte, Incze, Bede, Király, Csákány, Székely, Kicsi stb. E nevek többségével ma is találkozunk. Szemerja sok száz esztendős színeváltozása azonban nemcsak lakóira, hanem a városrész egészére, küllemére, építkezési módjára, közművesítésének állapotára, egyházi, közművelődési és gazdasági életére is vonatkozik. A ,,törzsökös" családokból a háborúk, a pestis, a török- és tatárrabság idején sok kipusztult, elvándoroltak vagy elköltöztek — állapította meg Szemerja legjelesebb történetírója 1943-ban, a maga is ,,jövevény" csíkmadarasi Bogáts Dénes. Helyükbe azután mások települtek. A változás állandó volt. Az életkörülmények alakulása folytán a hullámzás ma nagyobb, mint régebb, úgyannyira, hogy mondhatni, napról napra változik a település egykori falusi arca. "Ha dédnagyapáink felébrednének, volna min csodálkozniuk — jegyezte meg humorosan néhai Csákány Elek bátyánk. — Ahol egykor megtermett a dohány, ott pénzt kell adni érte, a templom sem a régi, melléje tornyot építettek, harangjai másképpen szólnak, kőbányájából nem fejtik az épületkövet, nem ferednek már a Szabó Mihály-féle fürdő gyógyvizében, a Lábáztató borvíznek a helye is alig látszik, lebontották az ágyúgolyós házat, annyira bűzlik, hogy nem iszik már a jószág a Szemerja-patakából, a Büdöskútnak is csak a vize a régi, a csorgója már más."
Valóban, a Szemerja-patak teraszán a régi templomból csak az 1856-os évszámot őrző kőlap, a temető néhány régi sírköve, a veszélyesen romosodó Bora-ház maradt fenn, a szemerjai harangok már fiatalosan szólnak: közülük a fiatalabbikat a XX. században öntötték, a legrégebbi 1624-ben készült. Nem is olyan rég az egykori falu iskoláját is megszüntették, régebbi papi lakása mellett új emelkedik. Megérett ez a városrész a részletesebb monográfiára, amelyben külön fejezet szólna a szociális és demográfiai folyamatokról s a változásról, amit a város közelsége és hegemóniája okozott kerek 130 esztendő alatt. Gondoljuk, decemberben hálaadó istentiszteleten megemlékeznek a várossal való egyesülés évfordulójáról. Miként az is gesztus értékű lenne, ha ismét faragott kopját állíttatna a város a Székely Nemzeti Múzeum és a Hubbes-ház szomszédságába, ahol az egykori Szemerja ,,határfája" állt, rajta egyetlen évszámmal: 1880.

Országos műemlék az egykori Serester-ház A szerző felvétele


A múlté lesz a sáros Szemerja
Pálmay József állította, hogy az ősi szemerjai Serester család kezdetben a Sylvester nevet használta, csak a XVIII. század elején, 1710-ben kaptak Károly királytól szemerjai előnévvel főnemesi oklevelet. Serester László és János mint hadnagy és tizedes vett részt az 1848/49-es szabadságharcban. A XX. század elején még népes volt ez a család, kiterjedt birtokkal rendelkeztek, melynek egy részét a beházasodott szemerjai Csákány, Bedő, Farkas és a sepsiszentgyörgyi Kiss családok örökölték.
Örömmel láttuk, hogy jó tulajdonos kezébe került a család régi lakóháza, amely a Dózsa György és az Erdő utca sarkán áll: megerősítették, minden építészeti elemét megőrizve részben restaurálták. A népies-barokk ízlés­ben épült lakóház — Hlavathy Izabella műemlékvédelmi szakmérnök szerint — a barcasági lakóházak formájára emlékeztet. Építette Serestej József és felesége, Móritz Sára 1794-ben. A református templom, a Nagy—Bogáts-kúria, a két Bora-lakóház és a Büdöskút mellett e ház méltán sorolható Szemerja általános érdeklődésre számot tartó turisztikai látnivalói közé. Sajnos, 1968-ban a múlté lett a szemerjai Demeter Dénes-féle lakóház, amelynek délre néző homlokfalában megmaradtak 1848—49-ből az ellenség ágyúgolyói. A szabadságharc emlékét ma már a Templomdomb ormán 2001-ben állított emlékmű idézi (Szeles József alkotása). A golyós házról 1963-ban készült fényképfelvételt a Városom Sepsiszent­györgy című kiadvány őrzi (Sepsiszentgyörgy, 2004), szerzője Kisgyörgy Benjámin (1940—2002).
Csak jövő évben változik városiasabbra a Serester-ház előtt húzódó Dózsa György utca, idén már nem kerülhet sor aszfaltozására — tájékoztatott Czimbalmos Kozma Csaba városgondnok. Megépült a közművesítési hálózat, üvegszálas kábeltévé- és földgázvezeték került a földbe, korszerűbb a közvilágítás. A József Attila utca után a Dózsa György utca modern útburkolatát is egy brassói szakvállalat építette. Városiasabb képet ölt ez a településrész is, lassan elbúcsúzhatunk a sáros Szemerjától.
Fenn a régi temető fölött, az egykori Alsóláb nevű dűlőben, ahol régebben a szemerjai gazdák művelték földjeiket, korszerű lakónegyed emelkedik olyan lakásokkal, amelyek mai lakói csak emlékképekként ismerhetik a tapaszos falusi házakat, a vidéki élet mozzanatait. Szemerja határának egyik megváltozott része az erdő közeli. A növényzet természetes alakulása, a letűnt rendszer erdőkitermelései azonban nem törülték a vidék legszebb helyneveit, amelyeket Csákány László erdészeti szakember, a Szemerja—Őrkő egyesített közbirtokosság elnöke ősi szemerjai család leszármazottjaként nem enged feledésbe merülni. Fia, a líceumi tanuló Csákány Olivér az 1500-as évek tájáról induló családfa rügye. Az említett közbirtokosság vagyona 508 hektár, a különböző változások, államosítások miatt közel ezerhektárnyi erdővagyonát veszítette el az egykori település. Az erdőtakaró összezsugorodásának tudható be, hogy a valamikori, alig 30 hektárra rúgó legelőterület 160 hektárra bővült. Az Előpatak felőli részen, ahol a Szászok erdeje terült el, ma már csak legelők találhatóak, melyeket, akárcsak a fát, igyekeznek hasznosítani a tagság javára. Még négy évig érvényes a hivatalos üzemterv, melynek alapján dolgoznak.
Csákány Lászlóval közösen kerestük, miként lehetne megoldani a szemerjai iskolások által 1896-ban a kántortanító vezetésével ültetett millenniumi fenyveserdő védelmét. Tudom, hogy ennek eszmei értéke van — mondta Csákány —, nem közbirtokossági tulajdon, a fák részben elöregedtek, meredek sziklás lejtőre telepítették az erdőt, viharok-esőzések veszélyeztetik a műúton való közlekedést, talán egy részét mégis meg lehetne menteni.


Önálló egyház, önálló gyülekezet
Szemerja kálvinista egyháza átvészelte a legnehezebb időket, és most is elmondható róla, élő egyház.
— Azt is tudni kell — tájékoztatott Incze Zsolt tiszteletes —, hogy a tetőn megépült negyed lakóinak egy részével együtt gyülekezetünk jelenleg 4380 lelket számlál. Anyagi jellegű feladatunk 2011-re a régi harangozói lakás tetőterének beépítése. Nem titok, hogy anyagi gondjaink alakulásában nem kis részt tesz ki a két temető.
— Mindezeken túl célunk összetartani ezt a gyülekezetet s a szemerjai lakóközösséget — fűzte hozzá Kovács Sándor, az egyházközség gondnoka.
— Nyelvi és zenei anyanyelvi hagyományainkat hivatott fenntartani egyházi énekkarunk, melynek karnagya Sipos Zoltán — folytatta a tiszteletes. — A hét minden napjára szervezünk valamilyen tevékenységet: hétfőn próbál a dalárda, ekkor nyitva az egyházi könyvtár, kedden a szenvedélybetegekkel foglalkozó önsegítő csoport találkozik, szerdán felnőtt-bibliaóra, majd a baba-mama klub, az IKE-csoport s a kátéórák következnek. Egyházunk gyümölcsöző testvérgyülekezeti kapcsolatot ápol a magyarországi Gyulával. Ajándék kopjafával köszöntöttük veszprémi testvérgyülekezetünket is, amely fennállásának 450. évfordulóját ünnepelte ebben az esztendőben.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 725
szavazógép
2010-12-11: Kultúra - :

Provokáció a sepsiszentgyörgyi Magmában

Amint értesülhettünk, Sepsiszentgyörgyön a Magma — Kortárs Művészeti Kiállító Térben 2010. december elsején a Tamási Áron Színház művészei, Fekete Mária és Mátray László megnyitották a Felkarolandó Felejthető Felejtendő című kiállítást.
2010-12-11: Gazdaság - :

A lengyel gazdasági csoda árnyéka

Krakkó egyik turistalátványossága, a Wawel-dombi sárkány már csak emelt díjas SMS-ért hajlandó tüzet okádni, miután a magas költségek miatt eladták üzemeltetését a helyi gázszolgáltatónak. Hasonló sors vár több állami vállalatra: a lengyel kormány a privatizációval akarja rendbe tenni az államháztartást.