HatárhelyzetekEgy múzeumőr halálára

2010. december 21., kedd, Nemzet-nemzetiség

Gábor Áron szobra Váradon

Nyolcvanhat éves korában a Szabolcs-Szatmár megyei Fehérgyarmaton elhunyt a székelyudvarhelyi származású dr. Kováts Lajos biológia szakos, Apáczai Csere János-díjas tanár.

Dr. Kováts Lajost a székelyudvarhelyiek mellett a háromszékiek, különösen a kézdivásárhelyiek is saját halottjuknak tekinthetik. Ő volt ugyanis az a férfi, aki székelyudvarhelyi elűzetése után új állomáshelyén a nagyváradi múzeum főmuzeológusaként szülőföldjének kulturális eseményeit figyelve értesítette egykori tanítványait, Far­kas Árpádot és Magyari Lajost, hogy a váradi múzeum belső udvarán található az a Gábor Áron-emlékmű, amelyet a váradi hadapródiskola előtt Dálnoki Veress Lajos népes berecki küldöttség részvételével nagyszabású ünnepségen leplezett le. A bereckiek között voltak Gábor Áron egyenes ági leszármazottjai is. A háború után a biztosra vehető szoborrombolás elől a múzeum belső udvarára menekített szoborkompozíciónak a 60-as évek végéig a felhalmozódott hulladék, gumiabroncsok, fahasábok a melléig értek, a székelység egyenes tartású legendás hősének a szemétkupacból csak a felsőteste emelkedett ki. Az emlékmű hazamentéséért tanítványai közbenjárását kérte. Dr. Kováts Lajos emlékműmentő leveléhez a nyomaték kedvéért titokban készített fotót is csatolt.
Kalandos volt az a történet is, amint az emlékmű Kézdi­vásárhely főterére került.
Nagyvarjasi Oláh Sándor realista fogantatású alkotását 1971. szeptember 8-án Király Károly részvételével lepleztük le. Az­óta az emlékmű a felső-háromszékiek zarándokhelye. Az idei március 15-i ünnepségen Gábor Áron egyetlen ránk maradt ágyúja végleg a sepsi­szent­györgyi Székely Nemzeti Mú­zeumba költözött.
Dr. Kováts Lajos a 90-es években feleségével együtt Erdélybe, Háromszékre érkezett, hogy szobormentési kezdeményezésének eredményét a helyszíneken is megismerhesse. Ez az út élete legnagyobb elégtételei közé tartozott.
Az emlékmű kalandos története az ő hányattatott életéhez hasonlatos volt. Székelyudvar­helyről a kommunista diktatúra politikai rendőrsége űzette el — a Secu­ritate üzelmeire, per­előkészítéseire jellem­ző módon fegy­vert rejtettek el a gimnázium biológialaborjának egyik szekrénye alá —, nagyváradi száműzetése helyén is megmaradt annak, aki volt: karakán, az övéinek nemzettudat-építésben használni akaró és ezért cselekvő férfinak. 1978-ban áttelepedett Fehér­gyar­matra.
Hamvai két helyen pihennek: a szatmárcsekei csónakfejfás református temetőben Kölcsey Ferenc síremléke mögött és a székelyudvarhelyi református temetőben az érszalacsi Kováts család sírboltjában.
Emlékét egy harmadik helyen, Kézdivásárhelyen is őrizzük, ahol ezután a Gábor Áron-szobor mellé elhelyezett virágözönből egy csokor az üldöztetések elől az öröklét szabadságába távozott férfit illet meg.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 162
szavazógép
2010-12-21: Nemzet-nemzetiség - Puskás Attila:

Pártinfláció évadja

Ahogy kies erdélyi tájainkon legeltetjük egyre borúsabb tekintetünket, nyomban elénk szöknek azok az egyelőre forrpont alatti kezdeményezések, amelyeket pártalapítás és hírességcsinálás alcímként értékelhetünk. Nos, ugyan nem alakul új párt (pardon: szövetség) Markó Béla ,,részleges" visszavonulásával, de máris mutatkozik ,,nevelt fia(i)" részéről az ugyancsak ,,részleges" utódlás szándéka.
2010-12-21: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Lőrincz Csaba hazatérése

A Pro Minoritate Alapítvány vaskos kötettel — 760 oldal — építi a kortársi köztudatba a közülünk korán, mindössze 49 éves korában eltávozott földink, a sepsiszentgyörgyi születésű Lőrincz Csaba politológus, filozófus, a Fidesz egyik meghatározó egyénisége, a státustörvény alapelveinek megfogalmazója és rendszerbe állítója életművét.