Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

ÚtkeresésTejről húsra

2007. október 9., kedd, Gazdakör
Most induló cikksorozatunkkal a húsmarhatartás előnyeit és néhány technológiai elemét kívánjuk ismertetni, és remélhetőleg valós alternatívát felmutatni. Már többször írtunk róla: uniós csatlakozási szerződésének értelmében Románia 2009. január 1-jéig kapott haladékot arra, hogy gyökeresen javítson a feldolgozásra kerülő tehéntej minőségén.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy e dátum után a tejgyáraknak csak extra minőségű tejet szabad feldolgozniuk. Ezt a követelményt nem lehetetlen megvalósítani, de a háromszéki helyzetet ismerve bizonyosan jócskán marad majd eladatlan tej, mert a termelő a határértékeket nem tudja elérni. Számukra és természetesen azok számára, akik fantáziát és jövedelmezőséget látnak a húsmarhatartásban, az átállás kiút lehet. Továbbá jó megoldásnak látszik azon nagyobb tejtermelők számára is, akik a gyengébben tejelő vagy az idősebb, reformálás előtt álló pirostarka vagy akár Holstein állataikat húsfajtákkal keresztezve a növendékek értékesítésével pluszjövedelmet biztosíthatnak gazdaságuknak.

Természetesen arra gondolni kell, hogy egy család biztos megélhetését a jövőben, akárcsak a tejtermelés esetében is, csak nagyobb állatállománnyal lehet biztosítani. A farmonkénti állatlétszámot viszont ebben az évben eléggé megcsappantotta a nyári szárazság és a gazdáknak attól való félelme, hogy nem tudják a tejminőségi követelményeket betartani. A háromszéki helyzet valamivel jobb, mint országos szinten, de azért nálunk is hetente megjelennek az idegen állatfelvásárlók, és soha nem távoznak üres kocsival. A déli megyékben egyenesen tarthatatlan helyzetről beszélnek, a nyár folyamán rengeteg állatot levágtak, sőt, a silónak vetett kukoricát is majdnem egészében zölden feletették. A töméntelen állatkivágásnak csak a húsfeldolgozók örvendtek, hiszen a nagy kínálat mellett nagyon olcsón jutottak alapanyaghoz. De ez a dúskálás rövidesen a visszájára fordulhat, számítani lehet, hogy hamarosan a felvásárlási árak nagymértékben emelkednek.

A szárazság zavarokat okozott az egész uniós piacon, hiszen a kedvezőtlen csapadékhiány számos országot érintett. Mostanság az egyre mélyülő tej- és húshiányról hallani, már az unió szakbizottsága is a kvóták emelésén gondolkodik. De ez semmiképp sem fogja a tejminőségi szabályok betartásának enyhítését jelenteni. A húskvótával nincs felültermelési nehézség, hiszen az unió már jó néhány éve nem tudja megtermelni a hússzükségletét, így évente 400—500 ezer tonna húshiánnyal számolnak. A különbözetet az unió importból biztosítja, legfőképp a dél-amerikai országokból és Ausztráliából vásárolnak marhahúst.

A piaci húshiány, no meg a mellette szóló előnyök miatt az unió országaiban egyre többen állnak át a húsmarhatartásra, személyesen is meggyőződhettem erről egy francia út során, ahol a Charolaise fajta nemzetközi találkozóját tartották meg. A rendezvényre számos német és osztrák gazda is eljött tenyészbikát vásárolni, vagy a húsmarhatartás technológiájával ismerkedni. A velük való beszélgetések során kiderült, hogy ki ilyen, ki olyan okból, de ők is váltani szeretnének a közeljövőben.

A már említett szigorú tejminőségi előírások elkerülése mellett van néhány más szempont is, ami a húsmarhatartás érdekében szól. Nagyon lecsökken a mindennapi munka mennyisége; a termelési költségek jóval alacsonyabbak, mint a tejtermelésben, hiszen az anyatehenet nem kell magas tejtermelésre ösztökélni drága takarmányozással, elegendő a hét hónapos koráig szoptatott borjú számára biztosítandó tejmennyiség szerinti takarmányozás; a tartási technológia egyszerű, a tél végén vagy tavasszal születendő borjú az anyjával együtt az olcsó legelőn nevelhető, majd elválasztáskor értékesíthető vagy további nagyobb súlyra hizlalható. A felvásárlási ár sem elhanyagolható, a húsfajtákkal keresztezett bika- és ünőborjakért a felvásárlók 10—20 százalékkal többet adnak, mint a tiszta pirostarka fajtájú borjakért. Sőt, a tiszta fajtájú húsborjak ára az unióbeli börzén 10—20 százalékkal magasabb, mint a keresztezésből születetteké.

Való igaz, a húsmarhatartásra való átállás kissé megerőltető a gazda számára, hiszen a megszokott, havi rendszerességgel kapott tejpénz helyett csak a borjú értékesítésekor jut jövedelemhez. Ugyanakkor a tiszta fajú húsmarhatartás indulási költségei nagyok: egy importból származó vemhes üsző 1900—2000 eurót is kóstál (drágább, mint egy hasonló egyed a tej- vagy vegyes hasznosítású fajtákból). Megoldás lenne viszont a kisebb, 150—200 kilogramm súlyú növendéküszők behozatala. Ezek ára 1000 euró körüli, és az itthoni környezethez való adaptáció is zökkenőmentes. A legkézenfekvőbb viszont az úgynevezett végtermék-előállító (borjú vagy hizlalt növendék) keresztezés, ami már most is megoldható, hiszen sokféleképpen lehetséges a húsfajtájú bikák fagyasztott ondójának beszerzése.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a magyar feliratok lefestéséről több székelyföldi településen?








eredmények
szavazatok száma 601
szavazógép
2007-10-09: Közélet - Sylvester Lajos:

Egy iskolán kívüli tanítónő

Fazakas Rozália kálváriás élete
Hónapokkal ezelőtt szerkesztőségi megbeszélésen latolgattuk, hogy fel kellene újítanunk egy évtizedekkel ezelőtti sikeres reptetésű riportsorozatot, a Régi, jó iskolamesterek címűt. Három évtized múltán egy újabb pedagógus generáció érett és csúszott bele a ,,régi, jó..." jelzővel illethető életkorba, amelynek az élettel való folytonos viaskodását a lapok és a könyvek örökíthetnék meg.
2007-10-09: Gazdakör - Bíró Zoltán:

Ha összefognánk (Vélemény)

Észre kell vennünk, Románia is egy éve uniós tagállam, aminek vannak előnyei és hátrányai. Hogy a csatlakozás előestéjén mindent, de mindent aláírtunk, elfogadtunk, sőt, még egy lapáttal rá is tettünk, azt tudtuk, csak azt nem, hogy az unió nem a felkészületlen, tudatlan paraszttársadalmat értékeli, hanem azokat, akik információval és sok pénzzel felvértezve mindenben megfelelnek az elvárásoknak és a szigorú törvényeknek.