Sepsiszentkirályi Vida Dániel negyvennyolcas honvéd őrnagy emlékérKarddal és tollal írta a történelmet

2011. március 12., szombat, Múltidéző

Március idusán a falu jeles szülöttjére, Vida Dániel (1816—1875) honvéd őrnagyra emlékezik Sepsiszentkirály székelymagyar népe.

Egy volt ő a falu számos negyvennyolcas hőse közül, aki ugyan nem vérzett el a harctéren, de halálra sebezte az ellenség, betegen raboskodott a fogarasi várban, a brassói fellegvárban, Nagyszebenben kimondták rá a halálos ítéletet, melyet később nyolcévi várfogságra változtattak. 1853 februárjában szabadult az olmützi börtönből. Vitézi magatartását és harci bravúrjait Lüders cári tábornok is csodálta, és meglátogatta a fogarasi várban. A kézdivásárhelyi katonai nevelde végzettje, a háromszéki határőrezred hadnagya, Kézdivásárhely térparancsnoka, Bem kérésére ő szervezte meg a hétfalusi csángómagyarok honvéd zászlóalját, amelynek őrnagyként parancsnoka lett, méltó elismerésként a fogarasi harcok hőseként emlegetjük.

A szentkirályi sírbolt titka és egy ritka kiadvány
A festői környezetben álló unitárius műemlék templom közvetlen közelében egy 2003. március 15-én emléktáblával megjelölt családi kripta áll. Itt nyugszanak Vida Dániel hamvai, itt nyugszik felesége, Dobai Mária is, Dobai Károly honvédezredes, Háromszék katonai parancsnokának lánya, a hős asszony, aki akárcsak Gábor Áron felesége, legtöbbször vele volt a harcokban. Vida zászlóaljának felét beosztották a nagyszebeni hadosztály fogarasi dandárjához. Bem óhajára így rá hárult a Lüders cári tábornagy irányította ellenséggel szembeni fogarasi csata vezetése.
Tiszteletes Márkos Ervin volt fogarasi, jelenleg kőhalmi unitárius lelkész egy 1907-ben Fogarasban megjelent emlékfüzetre hívta fel figyelmünket. Ez Vodráska Vencel fogarasi főgimnáziumi tanárnak egyik emlékbeszédét tartalmazza, melyet a Honvéd Alap javára rendezett ünnepségen mondott 1905-ben. Fogarason ugyanis gyűjtést indítottak egy negyvennyolcas emlékmű felállítására, melyen méltó helyet foglalt volna el Vida neve is. Az emlékműből vagy nem lett semmi, vagy elsöpörte a történelmi vihar, de az emlékkönyvből idézni tudjuk Vida hősiességének egy-egy momentumát.
"Bem rendeletet küldött, hogy a Fogarason állomásozó zászlóalj két százada siessen a Törcs­vári-szoros védelmére (...), a visszamaradt 600 ember két ágyúval és egy század Kossuth-huszárral fedezze a fogarasi várat, valamint az Olt völgyétől Vledényig igyekezzék az ellenséget feltartóztatni... Engelhardt cári tábornok, Mundra mellett, homlokzatba támadta az Olt bal partján levő, Vida őrnagy által személyesen vezetett magyar haderőt. Végtelen volt a két megütközött haderő között az aránytalanság. Engelhardt 20 ágyúval és 12 000 emberével szemben csak 600 honvéd és két ágyú képezte a magyar haderőt...Vida látván az ellene fellépő haderő nagyságát (...) reggel felé megkezdte csatarendben a visszavonulást. Az ulánus csapatok és az oroszok mindenfelől bekerítették a honvédséget... Vida Dániel őrnagy is, míg csak volt kivel harcolni, addig helyéről nem mozdult (...) átvágva az ellenség sorain, az Olt felé húzódott. Itt azonban 12 kozák állotta útját, kikkel viaskodva három dsidaszúrás után lehanyatlott lováról. A kozákok lovával elnyargaltak, más martalócok meglátván őrnagyi ruháját, levetkőztették, és addig ütötték, vagdalták, míg halottnak hitték. Pénztárcáját ellopták. Eszméletét vesztve, iszonyúan összevagdalva feküdt vérében a hős, mígnem a reggeli hűs levegő eszméletét visszaadva, az Olt partjához vonszolta sebektől vérző testét. Itt találtak rá az ulánusok, ahonnan az őrtanyára, majd a várba szállították."
Orbán Balázs alig húsz esztendővel a szabadságharc után beszélgetett a háromszéki negyvennyolcasokkal. Tőle tudjuk, hogy Vida zászlóaljában számos földije is harcolt. Ott volt többek között a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Lajos (1815—1892) és a barátosi Mirtse Dénes (1810—1864) százados, testvére, a sepsiszentkirályi Vida József, Sükösd János, Újvárosi Ferenc, az albisi Vén Ferenc, a kézdivásárhelyi Szőcs Dani és a hősi halált halt bölöni Tana Benedek.
Lüders faggatta a fogarasi várban Vidát: maroknyi népével hogyan mert az ő hadseregével szembeszállni? Vida azt felelte: Kegyelmes uram, mit tartana Ön azon törzstisztjéről, aki a parancsszóra kirendelt harcmezőről gyáván elfutna? Az orosz tábornagy helyeslően intett, rendelkezett, hogy gyógyítsák meg, és a kozákok által elrabolt pénzének egy részét is megtérítette. Nem így a bevonuló osztrákok, akik galádul bántak vele. A brassói fellegvárban egy "halálkamrába" dobták. "Inlázba" esett, s ilyen állapotban vitték a nagyszebeni börtönbe.
Hogyan alakult a népe szabadságáért életét veszélyeztető Vida Dániel további sorsa? Szent­királyban felesége önfeláldozóan ápolta férjét, "aki a haza védelmében nyomorékká lett." Itthon leánynevelő intézetet alapított, hogy biztosíthassa megélhetésüket, mert a Bach-rendszer idején miből élhetett volna egy hős honvéd őrnagy? 1861-ben hadpénztárnokká választották, majd 1867-ben széki főjegyző lett. Az is fennmaradt róla, hogy két megmaradt ujjával (a többit levágta az ellenség kardja) "a tollat oly eréllyel kezelte (gyöngybetűkkel írta visszaemlékezésit), miként egykoron hősi kardját". A környéken még élő negyvennyolcasok a Rikán Belüli Honvéd Egylet elnökeként búcsúztatták 1875. október 8-án, 57 éves korában Sepsiszentkirályban. A családi sírbolt homlokfalán, porladó homokkőtáblán ez a szöveg olvasható: árvaszéki ellnök / Vida Dániel / 1816 ba született s / meg holt 1875 be / neje Dobai Mária / 1874 be megholt.

A Vida-emlék továbbélése
A pákéi származású, eredetileg református Vidák 1602-ben esküdtek hűséget Rudolf királynak, székely lófői oklevelüket Bethlen Gábortól kapták. A sepsiszentkirályi ág, melynek családfáját csak nehezen tudtuk megrajzolni, Szentki­rályban vált unitáriussá, mert rokonsági kapcsolatba került a jeles Kiss családdal.
Vida Dániel 136 éve nyugszik a szentkirályi kriptában, amelyet Budapesten és Magyar­országon élő leányági leszármazottjai évekkel ezelőtt renováltattak. Ebben az ükunoka, a sepsikőröspataki Kiss Sándor jeleskedett, akinek dédnagyanyja Vida Mária, Vida Dániel honvéd őrnagy leánya volt. Kiss Sándor nagyapja ügyvéd volt Nagyajtán, édesapja, ugyancsak Kiss Sándor, magyar királyi főhadnagy. Utóbbira az idős szentkirályiak még emlékeznek. E sorok írója személyesen elevenítette fel Budapesten a Vida Dániellel kapcsolatos hely- és hadtörténeti adatait 2002-ben, amikor Vida-emléktábla-avatóra készültek Fogarasban. 2002. március 15-én a fogarasi unitárius templom előcsarnokában leleplezték az őrnagy nevét megörökítő emléktáblát, és ünnepi istentisztelettel egybekötött emlékestet tartottak a református templomban Fogaras alaposan megcsappant magyarságának részvételével.
Szerte Háromszéken élnek még Vida nevűek. A sepsiszentkirályi Vida Zoltán nem ismeri ugyan régebbi felmenő Vida-őseit, de a megyeszékhelyen élő Vida József elmondta, hogy nagyapja Szentkirályban született, testvére Német­országban él, fia, Vida Béla Sepsi­szentgyörgyön. A család egyik legfiatalabb férfi tagja a huszonéves sepsiszentgyörgyi Vida Sándor. Él tehát a késői leszármazottak ága, bár nagy úr a feledés. Nos erre való az ünnepi megemlékezés, emléktáblák elhelyezése.
Március idusán újabb esemény okán emlékeznek Sepsiszentkirályban Vida Dánielre. Komán László földrajztanár elmondta, Vida Dániel szülőháza a Komán család telkén, mai lakóházunk helyén állott. Évekkel ezelőtt ide is ellátogattak a budapesti leszármazottak, együtt elevenítették fel gyerekkori emlékeiket. Fodor Imre, Illyefalva község polgármestere közölte: a községi önkormányzat kezdeményezésére március 13-án, vasárnap emléktáblával jelölik meg a Vida szülőházának helyén álló házat. Az ünnepség istentisztelettel kezdődik a unitárius műemlék templomban.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 880
szavazógép
2011-03-12: Múltidéző - Kádár Gyula:

A magyar forradalom Erdélyben

A felvilágosodás, a polgári eszmék, a társadalmi reformok, az átalakulások szükségességének gondolata egyre szélesebb körben vált ismertté. Ennek egyik terjesztője Bölöni Farkas Sándor, aki az Utazás Észak-Amerikában című könyvével hozzájárult a polgári-liberális eszmék terjedéséhez
2011-03-12: Kultúra - Bogdán László:

Jelek és jelenések — Czegő Zoltán új regénye (Olvasólámpa)

Czegő Zoltán új regényének már első mondatai pontosan jelzik, hogy készül valami. "A serdülőktől a banyákig s a szuvas vénségekig mindenki tudta, hogy semmiféle hír nem érkezik a vidékre valami jelzés nélkül.