A keletieknek bármi jó?

2011. május 28., szombat, Gazdaság

Egy szlovákiai vizsgálat szerint némely nagy cégek – az eltérő ízlésvilágra és igényekre hivatkozva – gyakran silányabb termékeket dobnak piacra régiónkban, mint Nyugat-Európában. A gyártók ezt, természetesen, vitatják, megoldást talán Brüsszel hozhat.

"Nemrég Olaszországban jártam, és hazafelé menet ott vásároltam a családnak csokit, sört, kávét, üdítőt. Szinte mindegyik nagyságrendekkel volt finomabb, mint az ugyanolyan csomagolású hazai változat" – hangzik rendszeresen a külföldről visszatérők beszámolója. De nem csak a fogyasztók véleménye ez. "A szakmában mindig is tudtuk, hogy léteznek ezek a különbségek – fogalmaz egy vállalkozó is. – És jó, ha az eltérések ártalmatlanok, mert előfordult az is, hogy olyan foszfáttartalmú mosópor került Magyarországra, amelynek egyik összetevőjét környezetvédelmi okokból már kivonták a forgalomból Németországban, de nálunk még nem. Akkor se csodálkozzunk, ha allergiás kiütést kapunk, viszket a torkunk vagy könnyezik a szemünk egyes dezodorok használata után. Ezek idehaza forgalmazott változata is tartalmazhat olyan anyagokat, amelyeket máshol már nem használnak."


Úttörők
Mindezek fényében úttörő feladatra vállalkozott a Szlovák Fogyasztók Egyesülete, amikor az Európai Bizottság szlovákiai képviselete támogatásával vizsgálatsorozatba kezdett. A tesztek eredményeiből az egyesület munkatársai arra következtetnek, hogy némely márkás élelmiszerek csak kinézetre ugyanolyanok a közép-kelet-európai régióban, mint Nyugat-Európában. A szervezet a Coca-Cola italait, a Milka csokoládéit, a Kotányi fűszereit, a Nescafé, a Jacobs és a Tchibo kávéit hasonlította össze. Ausztriában, Németországban, Cseh­országban, Magyarországon és Lengyel­országban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában vásárolták meg ugyanazokat a márkákat, majd a mintákat a szlovák Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Intézet központjában vizsgálták meg. A termékek közül csak a Milkáról állapították meg, hogy valamennyi országban azonos minőségű, nagy szórást mutattak viszont a Kotányi-féle borsok, de a Coca-Cola összetétele is eltérőnek bizonyult országonként.
A gyártók különbözőképpen védekeznek: a Kotányi például visszautasítja a teszt eredményeit, és jogi lépéseket fontolgat. A Coca-Cola ugyanakkor elismeri, hogy az egyes államokban különböző édesítőszereket használnak, de szerintük ennek nincs hatása a minőségre. Van gyártó, amely az eltéréseket azzal magyarázza, hogy az adott nemzet ízvilágához igazítja termékét, vagy különböző minőségű alapanyagokból kell dolgoznia.


Apró betűs háttér
Felelősségre vonható-e a gyártó, ha kiderül: az olcsóbb előállítás érdekében különbözteti meg fogyasztóit, és ez a minőség rovására megy? Szakértők szerint aligha. S ha a gyártó a termék összetételét a valósághoz hűen feltünteti a címkén, akkor végképp nem lehet fogást találni rajta. Az apró betűs összetevők felsorolásából amúgy sem sokat értő fogyasztó magára marad.
Ez ellen nem sok mindent lehet tenni. A különböző minőségbevizsgáló cégeknél gyakran találkoznak azzal az érveléssel, hogy azért hoz be a gyártó eltérő terméket ugyanabból a márkából – például más illatanyagot tartalmazó parfümöt –, mert a piac ezt igényli. Erre hivatkozva pedig lényegében bármit el lehet adni. Az ilyen termék ettől még nem feltétlenül ártalmas, hiszen az alapvető biztonsági követelményeknek megfelel.


Beindulók
A helyzet mégsem reménytelen: az Európai Unió ugyanis léphet az ügyben. Erre ad alapot, hogy a szlovák egyesület a vizsgálatok eredményét átadta az EU fogyasztóvédelmi biztosának, John Dallinak. A szlovákokhoz a napokban csatlakozott Bulgária is. Miroszlav Najdenov bolgár földművelés- és élelmiszerügyi miniszter szerint abnormális, ha kettős mércét alkalmaznak a cégek. Najdenov egyébként találkozott a szlovák kutatásban említett multinacionális cégek képviselőivel is, akik spekulatívnak nevezték a bemutatott eredményeket. A miniszter ezután határozta el, hogy döntőbírónak kéri fel az Európai Bizottságot. Mint kijelentette: ha kiderül, hogy Bulgáriát másodrangú tagállamként kezelik, akkor jogi útra tereli a kérdést.
Romániában is áll a bál: egy kis párt vezetői felhívásban kérik az ország lakosságát, bojkottálják az olyan termékeket, amelyek ugyanazon márkanevek alatt nem egyformán jó minőségűek mindenütt. Egy szakértő szerint a romániai élelmiszer-árusításban súlyos a helyzet, a külföldi szállítók többsége úgy tekint az országra, mint ahol az emberek "buták, de sokan vannak, és szegények". A helyzet azért némileg javult Románia uniós tagfelvételével. Egy nemzetközi gyorsétkezdelánc bukaresti kirendeltségének alkalmazottja szerint a csatlakozás előtt a konyhára olyan nyugati nyersanyagok érkeztek, amelyek göngyölegén az állt, hogy az EU határain belül tilos az árut kereskedelmi forgalomba hozni. S hogy mi várható Magyarországon? "Hal­lottunk a felmérésről, de hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást a szlovákoktól" – nyialtkozta Kar­deván Endre élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár. Ilyen esetekben a pozsonyi nagykövetség attaséjától szerzik be a pontos adatokat. Amennyiben a vádak beigazolódnak, a magyar hatóságok is megteszik a szükséges lépéseket.


A gyártó neve
A szlovák fogyasztóvédők állítása szerint az üdítők Magyarországon, Szlovákiában, Romá­niában és Bulgáriában izoglükózt, azaz kukoricából készített édesítőszert tartalmaznak. Né­met­országban, Ausztriában, Csehországban és Len­gyel­országban viszont cukorrépából és cukornádból nyert szacharózt tesznek bele. Míg egy kiló cukor ára 80 cent és egy euró között mozog, az izoglükóz kilójának ára ennek a fele. Ennek megfelelően az ital azokban az országokban olcsóbb, ahol a cukrot izoglükózzal helyettesítik. A Coca-Cola az üdítők összetételét feltünteti a csomagoláson.
A Kotányi bolgár piacra szánt csomagolásában több sérült, töredezett mag volt a tasakban, mint a többi ország piacára küldött csomagolásban. Az ajánlottnál nagyobb volt a nedvesség a magyar, a szlovák és az osztrák piacra szánt csomagolásokban. Az édes, őrölt paprika sem volt azonos minden államban. Egy csomag fűszer súlya is eltérő volt országonként.
A cég nem ért egyet a teszt eredményeivel: a Kotányi minden megvizsgált feketebors- és pirospaprika-terméke megfelel az érvényes szigorú minőségi szabványoknak és a jogi előírásoknak, sőt, állítják, a minőséget leginkább meghatározó paramétereit tekintve még jobbak is a határértékeknél. A Kotányi International jogi lépéseket fontolgat a rágalom miatt.
A kávék esetében a szlovák fogyasztóvédők eltéréseket tapasztaltak a színben és a szemcsézettségben, de kifogásaikat nem fejtették ki pontosabban. A gyártók állásfoglalása szerint a Nescafé termékei minden országban egyformán szigorú minőségi előírásoknak megfelelően készülnek. A fogyasztói kutatások alapján azonban a helyi ízlés országonként eltérő, ezért a receptúra és a kávé pörkölése ehhez alkalmazkodik. A Jacobs Krönung esetében is a helyi fogyasztói ízvilágnak megfelelően alakítják ki a receptúrát, ezért lehetnek eltérések egyes országok között. A Tchibo kávét mindig ugyanabban a minőségben gyártják az összes piacra, és ugyanazt a receptúrát alkalmazzák. A kávészemeket ugyanazon a gyártósoron és pörkölőben készítik elő.

(a hetivalasz.hu alapján)

Hozzászólások
Szavazás
Készül-e ön nyaralni idén?







eredmények
szavazatok száma 657
szavazógép
2011-05-28: Közélet - :

Magyar jogászképzés Kolozsváron (Beszélgetés az új tanszék vezetőjével, dr. Veress Emőddel)

Fontos lépésre szánta el magát az intézményépítésben a Sapientia EMTE, jogi katedrát alapított Kolozsváron. A magyar nyelvű jogászképzés tulajdonképpen 1959 óta szünetel Erdélyben. A fél évszázados kimaradás sajátos helyzet elé állította a tanári kart, mely e feladat megoldásához látott. A 33 éves adjunktus, dr. Veress Emőd tanszékvezető rövid politikai szereplés után lépett tudományos pályára, fiatal kora ellenére több kötet és tanulmány szerzője, szerkesztője egy jogtudományi folyóiratnak, kivette részét a hazai jogásztársadalom megszervezéséből.
2011-05-28: Gazdaság - :

Diákhitel határon túliaknak

Azok a Romániában vagy Szlovákiában élő magyar hallgatók, akik teljesítik a feltételeket, jogosultak lesznek a magyar diákhitelre.