Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Erdélyi nagyasszonyok – 1890–1945Vendl Mária

2011. június 23., csütörtök, Család

Dudich Endréné Vendl Mária Gyergyóditrón született, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. Bizonyára már itt láthatta a Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványát, melynek szülőfaluja kölcsönözte a nevét, és a világ ásványtani irodalmában is ditroit.

Józsa Judit kisplasztikája Fotó: Gedai Csaba

Példa­képe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi után, testvére nyomdokain haladva, mineralógussá képezte magát. Középisko­lai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudo­mány­egyetemen, ahol diplomamunkáját pályadíjjal jutalmazták (1913). A lőcsei, majd a szombathelyi gimnáziumban tanított, de behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ta­nulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel számára. Mindössze negyvenéves, amikor ugyancsak első nőként egyetemi magántanárrá, később főállású tanárrá nevezték ki Deb­recenbe, ahol kristálytant oktatott. Ő az első nő Magyarországon, aki tudományos fokozatot ért el, Aladár bátyja, Miklós öccse és férje után pedig a negyedik egyetemi tanár. Koch Sándorral közösen írták meg A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című könyvet, amiért 1935-ben Rauer-díjat kapott. Fő művei: A vaskői aragonit kristályalakja (1926), Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon (1927), Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932), Magyarország meteoritgyűjteményei (1951).
Az erdélyi születésű, első magyar kutatónő és egyetemi tanár 1945-ben hunyt el Sopronban. Életének a második világháború viszontagságai vetettek véget. Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.
A kerámiaszobrász a szoborkompozícióba számos kalcitféleséget épített be. Ezt a technikát, művészi és hiteles ábrázolásra törekedve, a világon először Józsa Judit alkalmazta. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg. Sze­retett kalcitjai emelkednek Par­nasszus hegyeként a magasba. Mezí­telen jobb lábával földgolyót formázó ásványra támaszkodik. Bal karjával hátulról átöleli a kompozíció leghangsúlyosabb, kü­lönle­ges kristályszerkezetű kalcitját. Jobb kezében könyv. Egy boldog nagyasszony, akinek éltében minden álma beteljesült.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 718
szavazógép
2011-06-23: Család - Puskás Attila:

Dió, mogyoró, mandula (Amit eszel, az az orvosságod)

A két héjas (csonthéjas) gyümölcstől némileg eltér az őszibarackkal rokon mandula, de mivel mindháromnak a magvát fogyasztjuk, együtt szólunk róluk. Egyébként török diónak is nevezik, egykori származási helyére utalva.
2011-06-23: Riport - B. Kovács András:

Több ház, mint ember (A keresztvári magyarság a szórványosodás útján) – 2.

Érdemes a téeszidők végjátékára visszatérni még néhány emlék erejéig, s e célból Fekete Lajos bácsinál jobb szemtanúra nincs is szükségünk. A közös vagyon magánosításának folyamata, melyet korábban ismertettünk, az állatok kiosztásával nem ért véget, következett a földek visszaszármaztatásának valóban ágas-bogas feladata.