Barangolás a sporttörténet rengetegében: Július 4–10.

2011. július 4., hétfő, Sport

1912. július 6-án a svéd V. Gusztáv király megnyitotta a stockholmi olimpiai játékokat.
* 1994. július első hetében hunyt el Te­mesváron Péter László, az 1928-as olimpia résztvevője. 1899-ben született Sepsiszent­györ­gyön, gimnáziumi tanulmányait a Székely Mikó Kollé­giumban végezte színjelessel. A Mikóban sa­játította el nemcsak a tudományok alapjait, hanem itt tette első lépéseit is a sport csodálatos világa felé. A kollégium sportéletének legjobb­jai közé tartozott, bármelyik sportágban otthonosan mozgott, de igazán otthon az atlétikában érezte magát.

A nagy indulásra maga Péter László így emlékezett: ,,Az első világháború után érettségiztem színjelessel a Mikó-kollégiumban. Ugyanabban az évben egy unokatestvérem, a gidófalvi Miskolczi Kálmán a kolozsvári Mezőgazdasági Akadé­miát abszolválta, s mint diák a Kolozsvári Atlétikai Club színeiben nyert országos bajnokságot súlylökésben. Mivel tudta, hogy a Mikó-kollégium év végi tornavizsgáján futásban, magas- és távolugrásban én nyertem el a pálmát, és azt is tudta, hogy a kolozsvári Ke­reskedelmi Akadémiára akarok beiratkozni, arra biztatott, hogy menjek ki Gi­dófalvára, és ott készüljünk együtt a Kolozsváron megtartandó országos atlétikai bajnokságra. Elfo­gadtam a meghívást... A véletlen úgy hozta, hogy egy napra (augusztus 29.) esett Kolozs­váron a bajnokság és Miskolczi Kálmán es­kü­vője Mezőmadarason. Nem volt mit tenni, Kálmán táviratozott Kolozsvárra a KAC akkori elnökének, edzőjének, mindenesének Szat­mári Pistának. A távirat így hangzott: 29-én van az esküvőm Mezőmadarason, helyettest küldök, Péter Lászlót. Minden számban nevezni. Szat­mári visszatáviratozott: Az esküvőt elhalasztani, a helyettessel együtt várlak. Kál­mán visszatáviratozott: Az öcsémet várjátok az állomáson. Pár nap múlva, az országos bajnokság befejezése után Szatmári táviratban vá­laszolt: A helyettes négy bajnokságot nyert. Köszönöm. Sok boldogságot kíván Szatmári Pista... A huszas évek elején Románia országos bajnoka voltam mindenekelőtt 100 és 200 méteren és néhány ugrószámban..." Ezek után csak természetes, hogy olimpiai szereplő lett. Na de erről is hadd meséljen Laci bácsi: ,,...Pont az amszterdami olimpia évében voltam a legjobb formában, még sem válogattak be a román csapatba. Főnököm, a temesvári bank igazgatója a fizetésem terhére előlegezett egy összeget, amivel kiu­taz­hattam Amsz­terdamba. Azt az utazást sohasem felejtem el. Harmad­osztályú vonatkocsin, autóstoppal, szekérrel és még gyalog is utaztam, hogy idejében ott legyek a rajtnál. Egy nappal az előfutamok előtt, holtfáradtan, betegen érkeztem meg az olimpia városába. Rajthoz álltam, de az előbbi körülmények között jó eredményre nem számíthattam. A selej­tezőn kiestem (az amerikai London és a kanadai Hess mögött csak harmadik lettem a futamban). A 100 méteres döntőt a kanadai Williams nyerte 10,8-cal. Én pedig abban az évben többször futottam 10,6-ot. Hát nem pech?..."
* Az 1939. július 5–10. között Luzernben megrendezett sportlövő-világbajnokságon a magyarok három érmet szereztek. Buday László a kisöbű sportpuska térdelő számában arany-, a Ba­dinszky László, Börzsönyi Lajos, Domby Ede, Takács Károly, Vadnay László összetételű csapat a gyorstüzelő pisztoly csapatversenyén szintén aranyérmet szerzett, Balogh Ambrus pedig sportpisztolyban a bronzéremért léphetett dobogóra.
* 1956. július 1–8. között megrendezett nagypályás női kézilabda-világbajnokságon a román válogatott, soraiban három háromszékivel – a szentgyörgyi Radó Ilonával, a kovásznai Ugron Jozefinával és a teleki Nagy Irénnel – aranyérmet szerzett, míg a magyar válogatott – Antal Erzsébet, Bödő Edit, Dedrák Rozália, Durián Jolán, Furman Lászlóné, Gorencz Hedvig, Hámori Ilona, Holecz Gabriella, Lehoczki Mária, Mák Mária, Molnár Mária, Simon Gizella, Simonek Lidia, Teleki Hilda, Tramita Mária – bronzérmes lett.
* Az 1960. július 6–10. között sorra került első labdarúgó Európa-bajnokságon a magyar válogatott nem szerepelt a döntőkön, ennek ellére két magyar játékos is – Molnár Pál és Novák László – érmet szerzett, bronzérmet a csehszlovák válogatottal, miután a kisdöntőben csapatuk diadalmaskodott: Csehszlovákia–Franciaország 2–0. A döntőben. Szovjetunió–Jugoszlávia 2–1.
* 1967. július 7–9. között lebonyolított szabadfogású birkózó Európa-bajnokságon két magyar érmest jegyeztünk: Bajkó Károly bronzérmet nyert Magyar­országnak, Balló Ferenc pedig ezüstérmet Romániának.
* 1970. július 4-én utazott a Sepsiszent­györgyi Olt női kézilabdacsapata a B-osztályért kiírt selejtezőre. Ellenfelekként az Aradi UTA, a Kolozsvári Porcelán és a Medgyesi Rekord várta a szentgyörgyi csapatot: Mezei Márta, Kozma Éva, Pappné Bálint Irén, Mátyás Rozália, Csűrös Mária, Berszán Klára, Szakács Ibolya, Daczó Irén, Hegyesi Klára, Gáll Teréz, Ráduly Vera, Sebestyén Anna, Ruzsa Gizella, edző: Csoma Sándor.
* 1976. július 9-én ért véget Sepsiszent­györgy városi asztalitenisz-bajnoksága – akkor még ilyen is volt, akkor a sporttanács még a sporttal is foglalkozott –, mely tizenkét csapatot állított az asztalok mellé. A bajnokság végeredménye: 1. Autósport 22 ponttal, 2. Egyesülés I. 21 p., 3. Electro II. 19 p., 4. Pénzügy I. 18 p., 5. Electro I. 16 p., 6. Textil 15 p., 7. Árkos 15 p., 8. Pénzügy II. 13 p., 9. Egyesülés II. 11 p., 10. 1-es sz. Líceum 8 p., 11. Prolact 5 p., 12. Akarat 2 pont.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 122
szavazógép
2011-07-04: Sport - Áros Károly:

Második évnegyedi mérlegünk (Sportélet)

Csütörtökön zártuk a második évnegyedet. Sport téren az alábbi mérleggel:
7 arany-, 12 ezüst-, 15 bronzérem.
2011-07-04: Közélet - Fekete Réka:

Tömeges bukás az érettségin

Minden eddiginél gyengébb eredményt értek el a háromszéki diákok, a tegnapi előzetes kihirdetés szerint az érettségizők 55 százaléka megbukott a vizsgákon. Az átjutási átlag tíz százalékponttal kisebb az országosnál, az iskolák teljesítménye közötti különbség is hatalmas, a sikerességi arány 0,99–91,59 százalék között mozog.