Kézdivásárhely múltjábólÁrvaleánynevelő-intézet

2011. augusztus 27., szombat, Múltidéző

Háromszéken az árvaleánynevelő-intézet létesítésének ötletét 1872-ben báró Szentkereszty Stefánia vetette fel. Az ügyet Kézdivásárhely városa is felkarolta. Megvalósítására ideiglenes választmányt neveztek ki. Elnöknek Szent­kereszty Stefániát, alelnöknek Potsa Jánosnét és Hankó Lászlónét választották meg.

  • A Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet, a volt Őrnagyi Szállás épülete Kézdivásárhelyen. A fényképet Gere István készítette
    A Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet, a volt Őrnagyi Szállás épülete Kézdivásárhelyen. A fényképet Gere István készítette

Sepsiszent­györgyön is alakult egy választmány, ennek élén báró Szentkereszty Zsig­mondné mozgósította Sep­siszék és Erdővidék asszonyait. A Maksán tartott közgyűlésen 1873. augusztus 5-én véglegesen eldöntötték, hogy az árvaházat Kézdivásár­helyen fogják beindítani. A város ígéretet tett arra, hogy az intézet céljára nemcsak telket ad, hanem felvállalja az első tíz árva évi ellátását is. A belügyminisztérium az alapszabályzatot 1873. augusztus 24-i dátummal erősítette meg. A hat árvát Potyó Ferencné felügyeletére bízva október 12-én az árvaházat bérelt helyiségben ünnepélyesen megnyitották. Az országban és a megyében indított gyűjtés eredménye meglepő volt. 1873 októberének elejére az árvaház javára több mint 16 000 Ft alaptőke gyűlt össze. A nevelőintézet végleges helyére, a székely határőrség korában épített, úgynevezett Őrnagyi Szállás emeletes épületébe 1874-ben költözött át. Ekkor vette fel a királyné beleegyezésével – aki az árvaház "legmagasabb védasszonya"-ként saját pénztárából az intézetnek 200 forintot adományozott – az Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet nevet. 1875-ben államsegélyben részesült az árvaház. Alapvagyonából, mely elérte a 24 000 forintot, még az év folyamán kijavították az épületet, és 24 árva elhelyezésére rendezkedtek be. Iskola­széket alakítottak, Müller Amália személyében igazgatót választottak, és az árvaanyai teendők elvégzését Szen­kovics Tódornéra bízták. Részint állami segélyből, de javarészt önerőből a telken levő melléképületeket is lakhatóvá tették 1879-ben.
A Háromszék vármegyei Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet­be nyelvi és felekezeti megkülönböztetés nélkül kizárólag háromszéki, 5–12 éves árva leányokat vettek fel. Az intézet keretében működő hatosztályos iskolában a tanulók elemi oktatásban részesültek. Ezenkívül szabászatot, varrást, szövést, kötést, házimunkát, sütést-főzést, veteményezést és baromfitenyésztést tanultak. A lányok mint szo­balányok, szakácsnők, varrónők helyezkedhettek el. A legtehetségesebbeket tanítónőképzőbe küldték, és tanulmányaik befejeztéig az intézet anyagi segélyezését élvezték.
Az egykori Őrnagyi Szállás 1848–49-ben kiemelkedő szerepet kapott. Itt működött a puskaporgyártó műhely. Ötvennyolc évvel az események után a Kézdivásárhelyen szünidőző tanulók ünnepélyes keretek között emléktáblával jelölték meg a nevezetes épületet. Felirata: "Szacsvay János és id. Molnár Józsiás székely társaikkal 1848–49-ben ezen a telken készítettek több mint húszezer font lőport a magyar szabadság és függetlenség védelmére.
Megjelölte a Kézdivásárhelyen szünidőző tanuló ifjúság 1906."

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 776
szavazógép
2011-08-27: Múltidéző - Kádár Gyula:

Az erdélyi magyarság (1918–2011)

1948 és 1968 között
Miután a kommunisták átvették az ország irányítását – 1948 és 1952 között –, börtönbe vetették a Magyar Népi Szövetség vezetőit és a magyar kultúra jeles személyiségeit. Az MNSZ 1953-ban feloszlatta önmagát, javait a Román Munkáspárt vette át.
2011-08-27: Múltidéző - :

A tűzoltóegylet zenekara

Az 1876-ban alakult kézdivásárhelyi Önkéntes Tűzoltóegy­let fú­vószenekarát 1888-ban szervezték. Kezdetben 21 aktív és 13 hang­sze­ren tanuló taggal működött. 1913-ban tagjainak száma 32 volt.