Erdélyi gazdák az unióbanVadgazdaképzés és pályázatírás a LAM-nál

2012. február 29., szerda, Riport
Maholnap két évtizede teljesíti a Szé­kelyföldön és a tágabb régióban vállalt kül­detését a LAM Alapítvány, melynek ne­ve a Landwirtschaft, agricultura, mezőgazdaság szavak kezdőbetűiből képeztetett.
  • Üzleti terv készítésében is segítenek
    Üzleti terv készítésében is segítenek
  • Alapítványi támogatással indult a helyi tejfeldolgozó
    Alapítványi támogatással indult a helyi tejfeldolgozó
  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
Ponto­sabb önmeghatározása szerint a mezőgazdaság és a helyi gazdaság fejlesztéséért alakult intézményről van szó. Akik a hazaiakkal együtt bölcsőjét ringatták, és évekig fő támogatói voltak: a Sváj­ci Evangéliumi Egy­házak Segély­szer­ve­zete Zürich­ből, a Svájci Kan­to­nok Szövetsége és a Kelet-Eu­ró­pai Or­szágokkal való Együttműkö­dési Iro­da Bernből. Elmondható, a nagy­vonalú és önzetlen svájciak által el­ve­tett mag Illyefalván nemcsak kikelt, mára szépen termő fává is terebélyesedett.
Magvetők
A helvét sikerprojektből Illyefalván mára igazi székely, sőt, erdélyi intézményhálózat született. Nem történt ez mindenütt így, moldvai hasonló kísérletük elsorvadt, a pénzeket elnyelte a homály, el az önző és gondatlan kezelés, melynek mibenlétét nem nehéz kitalálni. A székely miliő, a gondnokságot felvállaló egyházi támasz és ellenőrzés, a toborozott szakembercsoport lelkiismeretességét dicséri, hogy a LAM nem csupán addig tölthette be a maga civilizatórikus szerepét, amíg az "ingyen pénzt" folyósították Svájcból, hanem utóbb is. Immár évtizede saját lábon áll, önfenntartó, s noha sem a gazdasági konjunktúra, sem a környezet nem játszott mindig a kezére, alkalmazkodni tudott, és fennmaradt az uniós csatlakozás után is, némileg funkciót váltva persze, hiszen korábban a belépésre való felkészítésből vette ki részét, utóbb ezt már a jövő mezőgazdálkodásának kimondott korszerűsítése szolgálatában végzi. A folyamatosságot a kettő közt az EU felzárkóztatási programjaiban való részvétele biztosítja.
Orbán Miklós agrármérnökkel, a képzési programok felelősével egy hat évvel ezelőtti számbavételünk szálait bogozgatjuk. Tanfo­lya­mokról, gép- és földvásárláshoz nyújtott hitelekről, sokirányú és összetett tevékenységről beszélgettünk akkor, nem feledkezve meg a nagy sikerű, külföldi, főleg svájci gazdáknál eltöltött gazdagyakorlat élménydús hónapjairól. Bátran elmondhatom, hogy ezek emlékeitől volt hangos az idő szerint a megye, a vidéki települések gazdálkodni kívánó né­pének a svájci családi gazdálkodás példáival való szembesülés olyan élményévé vált, mely számukra máig felejthetetlen ígérete marad egy racionálisabb termelésnek és létezésnek.
Új minőségi lépcső
– Valóban, minden faluban van legalább öt-hat olyan ember, aki megjárta magát nálunk mint hallgató vagy kölcsönfelvevő – kezdi Orbán Miklós. – Nem mondanám, hogy az utóbbi években nagyot változtak volna tevékenységünk hangsúlyai, felnőtt agrárképzésünk éppúgy működik, mint hitelezési tevékenységünk. A nagy szerkezeti változást már jeleztük a múltkor, az alapítvány létrehozott egy részvénytársaságot, a LAM Mikrohitelezési Rt.-t, melynek főrészvényese, és amely piaci alapon végzi tevékenységét. Az alapítvány saját magát, oktatási programját, infrastruktúráját a befolyó kamatokból tartja fenn.
Nos, ennek ismertetésére még visszatérünk más alkalommal, lássuk az alábbiakban, hogyan folyik a képzés a mai, megváltozott körülmények között.
– A kezdeti gazdatanfolyamok és a svájci gyakorlat kettősébe 2004-től belépett egy német partner, a Bajor Parasztszövetség, oda is küld­tünk embereket, főleg lányokat vártak turisztikai panziókba. Nagyon sikeres programunk volt. Vagy három éve nincs rá jelentkező, alighanem mást kell helyette kitalálni. Ugyan­ezt mondhatom el a korábbi tanfolyamokról. Ahhoz, hogy jelentkezz egy ilyesmire, valamilyen motivációnak kell mozgatnia. Mi szaktudást is adtunk, főleg 1995-től, ahogy a tangazdaságunk felépült, már nem csak az osztályteremben folyt az oktatás. A másik vonz­erő, nem tagadjuk, a svájci tapasztalatgyűjtés vágya volt. Elvileg működne még, de ela­padtak a jelentkezők. 2007-től, ahogy megnyíltak a határok, megcsappant az érdeklődők száma. Szerintem azonban, ha a falvak ifjúsága odaérik, erre még lehet igény. Visszaesett a képzésre jelentkezők száma, emelkedett viszont a színvonal. Megjelent az új román felnőttoktatási törvény, 2004-től akkreditáltattuk a tanfolyamainkat, ami azt jelenti, hogy azóta országosan is elismert szakképesítési oklevelet adunk. Új minőségi lépcsőt jelent tevékeny­ségünkben. 2004-ben az országosan kiemelt három úttörő program egyike a LAM-é volt. Egy ideig egyedül voltunk a térségben a "piacon", ma már rengeteg felnőttképző működik. Nem félünk a konkurenciától, de az illojális verseny sokat árt, megjelentek az általam "aktatáskás képzőknek" nevezett diplomagyárak. Ugye, könnyebb nem látogatni a kurzust, kifizetni a tandíjat és majd valamikor vizsgázni... Megnézném, milyen tartalom rejlik ama oklevelek mögött. Mi is kötünk kompromisszumokat például óraszám dolgában, intenzívebben oktatunk, mint korábban, de a törvényeket betartjuk, és a képzést legjobb tudásunk szerint bonyolítjuk le. Noha másutt könnyebb diplomát szerezni, megvannak a hallgatóink, tavaly százhúsz oklevelet adtunk ki.
Változó kínálat
A LAM kimondottan találékonynak bizonyult a kiéleződött versenyben.
– Legrövidebb képzésünk 360 órás, ahogy a törvény előírja, de a tavaly volt egy 720 órás is, mégpedig az ún. vadgazdatanfolyam, amely a legújabb szakmánk. Egyéb­ként az eredeti növénytermesztési-állattenyésztési szakmán kívül van még akkreditált képzésünk agroturisztikában, helyi idegenvezető szakon. A vadgazdaképzés első évfolyama a tavaly végzett. Merőben új szak vidékünkön, a térségben magyar nyelven és akkreditált formában mi vagyunk ebben az elsők.
Ennek itt, nyilván, jövője lesz.
– Ebből indultunk ki. Romániában nem létezik ilyen szakma, vadgazdamérnökök Brassóban végeznek románul, de az más. A foglalkozások jegyzékében csak a vadőr és a vadász szerepel. Vadászni sokan szeretnek, de a vaddal gazdálkodni is kell, különösen most, a sok magán vadásztársaság korában. Ha nem ügyelünk, pár éven belül nem lesz, mit lőni.
A LAM központ, kihasználandó lépéselőnyét, nyitott az európai programok felé is, me­lyek­nek köszönhetően új szakmák jelentek meg kínálatában. Tavalytól beszálltak egy lengyel humánerőforrás-projektbe, a hazai Kö­zéprégión belül tartanak képzéseket, és vállalkozásfejlesztési szaktanácsadást tartanak fenn. Hamarosan humánerőforrás-menedzseri képzés indul, pillanatnyilag ez köti le az előadói csapatot, és nemsokára pályázatírási, vagy ahogy az új zsargonban nevezik: projektmenedzseri programba is be lehet nevezni. Ennek lebonyolításakor 180 embert kell felkészíteniük e feladatra a vállalkozók vagy vállalkozni szándékozók köréből a régióhoz tartozó 46 kisvárosban, tehát mind magyarul, mind románul folyik majd a képzés. Gyakor­latilag a tanfolyamon kis- és középvállalkozók fognak részt venni, illetve az egyik vállalkozni készülőket vesz célba. Hogyan gazdálkodjunk a humán erőforrással, illetve hogyan írjunk pályázatot az unióban – e kérdésre felel az első kettő, a harmadik pedig az üzletiterv-készítés, a cégalapítás stb. titkaiba avat be.
A hálózat
Ezek szerint jócskán elszakadtak a svájciaktól és a nyugati kapcsolattól, vetem fel, mire Orbán Miklós közli: a svájci állam 2001-ben teljesen kivonult a finanszírozásból, azóta nincs vétójoga sem, az alapítvány pedig önellátó. De Leo Mayer, aki alapító tag a HEKS részéről, a mai napig tagja a kuratóriumnak. Kik a többiek? Egy gyergyói állatorvos, egy csernátoni gazdálkodó, a Mezőgazdasági és Kifizetési Ügynökség (APIA) aligazgatója, Bereczki Kinga és Kató Béla püspökhelyettes, aki továbbra is az elnöki tisztséget tölti be. A svájci államszövetség különben tíz éven át évi egymillió frankot fektetett be, vissza nem térítendő segély volt. A beérkezett pénzek 70 százaléka a svájci államtól, 30 százaléka a HEKS-től származott. Ebből van most az alapítványnak négy és fél millió eurós portfóliója, mely az Rt.-ben forgótőke formájában gyümölcsözik.
Megírtuk a múltkor, hogy a bankalapítási kísérletről le kellett mondaniuk, annyira megnehezítették a feltételeket. (Érdemes lenne elgondolkodni, kinek a javát szolgálta ez.) Utóbb hitelszövetkezetet alapítottak, de mindössze két évig élt, mert a szövetkezeti törvény rendkívüli követelményeinek megfelelni nem tudott. A mai napig csak országos hálózatokat engedélyeznek, azokat a központból tartják kézben... A LAM is hálózatépítésbe fogott, Maros megyei kirendeltsége a napokban nyílt meg, rendelkezik még képviselettel Hargita megye székhelyén, továbbá Székely­udvarhelyen, Gyer­gyószentmiklóson, nálunk a megyében három helyen.
No de ezekről legközelebb. Itt most inkább arról: az önállósodás miként hatott ki arra, hogy a tanfolyamok kezdetben teljesen ingyenesek voltak, térítésmentes ellátással és bentlakással. Ezt már nem lehetett utóbb tartani, ma a tandíjak 60 százalékát az alapítvány utalja át, 40 százaléka a hallgatókra hárul.
Illyefalván nem lőnek
De a mentorokat és a hőskort illetően Orbán Miklós csupa nosztalgia:
– A svájciak rávezettek a tennivalókra. Jön az unió, szükség lesz agrár felnőttképzésre, gazdasszonytanfolyamra stb. És valóban, minden jóslatuk, előrejelzésük bejött. Mások csak hallottak róla, mi már csináltuk, s elsőként akkreditáltattuk a bejáratott programokat.
Ma persze az unió a sláger:
– Annyira be vagyunk épülve az Európai Unió intézményrendszerébe, hogy tanfolyamaink mind ilyen jellegűek, részt veszünk szaktanácsadásban, pályázatírásban, foglalkoztam jómagam is fiatal gazdák letelepedésével, bárki bejön, akár üzleti terv készítésében is segítünk. A 2010-es évfolyamon az egyik csoportban harminc valahányan végeztek, abból 22-en pályáztak sikeresen. Leo Mayer sugallta legutóbb és talán meglesz: nyisson a LAM mezőgazdasági szaktanácsadói irodát. Oda embereket kell felvenni.
De miféle szerzet ez a csodaember, ez a helvét mindenes?
– Leo Mayer agrárközgazdász, az evangélikus HEKS alkalmazottja, járja a nagyvilágot. Illyefalva után Afganisztánban, Pa­kisztánban, Moldáviában is beindított hasonló próbálkozásokat. Kenyában, Etió­piá­ban is van programjuk. Részben önkéntesekkel dolgoznak, részben olyan aktivistákkal, akik erre teszik fel az életüket. Ő is rendkívül odaadó ember, háborús régiókban az életét is kockáztatja. Három éve Mol­dáviában indított be egy projektet, és az ott végzett gazdák idejöttek hozzánk gyakorlatra.
A LAM tangazdasága különben önellátó farm, bérbe adták, már nem az alapítvány működteti, de továbbra is kiszolgálja annak tanfolyamait. Ennyit a tanfolyamokról, a hitelfolyósításról legközelebb.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 375
szavazógép
2012-02-28: Világfigyelő - Farkas Réka:

Röviden

Szerbia megkapja a tagjelölti státust
Az Európai Unió bele fog egyezni, hogy Szerbia megkaphassa az EU-tagjelölti státust – közölte tegnap Brüsszelben Alain Juppé francia külügyminiszter.
2012-02-29: Pénz, piac, vállalkozás - Iochom István:

Secuiana: jó év után, jó év előtt

A gazdasági válság ellenére is jó évként könyvelheti el a 2011-es esztendőt a kézdivásárhelyi Secuiana Rt., a céhes város első, 1968-ban alapított gyára. A cég három újabb külföldi megrendelővel kötött szerződést, és egyelőre nincsenek különösebb gondjaik, nehézségeik.