Jelképek a Székelyföldön – Címerek, pecsétek, zászlók címmel újabb tanulmánykötettel jelentkeztek a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai, Mihály János történész, Pál-Antal Sándor akadémikus, Szekeres Attila István heraldikus és Zepeczaner Jenő történész, valamint Bicsok Zoltán levéltáros. A Hargita és Kovászna megyei tanács támogatásával Csíkszeredában kiadott könyvet tegnap mutatták be a csíki megyeházán.
Mihály János, a kötet szerkesztője bevezetőjében ismertette a munkacsoportot, eddigi tevékenységét, a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándortárlatot, a Székely történelmi zászlósort, az előző, Székely szimbólumok nyomában című tanulmánykötetet és a tudományos konferenciákat. Az utóbbi kutatások terméke a jelen kiadvány.
A munka ezzel még nem fejeződött be, a szerzők már az újabb kötethez végzik a kutatást – mondotta. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke úgy értékelte, ez a csoport mára a székely múlt megismerésének, a közösségi azonosságtudat megerősítésének az egyik legjelentősebb intézményévé vált. Pál-Antal Sándor úgy fogalmazott, hogy a munkacsoport egyedülálló térségünkben, ehhez hasonló nincs az országban, de a közvetlen határokon túl sem. Tulajdonképpen napjaink történései kényszerítették ki megalakulását, jelképeink tanulmányozását és főleg az eredmények népszerűsítését. Úgy értékelte, jó lenne összegzést, átfogó képet nyújtani a román közvélemény felé, mert az nem ismeri múltunkat, s nem is törekszik arra. Felvetését támogatta mind Borboly Csaba, mind háromszéki kollégája, Tamás Sándor. Utóbbi hangoztatta, kívánatos lenne angolul is közreadni az eredményeket, hogy a nemzetközi közvélemény is megismerje jelképeinket. Azt is javasolta, hogy a közösségi szimbólumok tanulmányozásán túl az egyéni, családi címerek kutatását, népszerűsítését is tervbe kellene venni.
Szekeres Attila István tisztázta, a címertan, pecséttan és zászlótan a történelem segédtudománya. Nem valamiféle alárendeltségi viszonyról van szó, hanem arról, hogy ezek művelői segítik a történész munkáját. Példaként említette a kötetben szereplő egyik, A székelydályai református templom címerei című tanulmányát, melyben a heraldikus a szentély falképeinek keletkezési idejét a művészettörténeti szakirodalomban eddig huszonnégy éves időszakra tájolt időtartamról nyolcéves (1508–1516 közötti) intervallumra csökkentette. Szekeres a másik, a székely címer történetét taglaló tanulmányát érintve hangsúlyozta, ezúttal feketén-fehéren megjelent: csupán legenda a feltevés, hogy a székely címert Zsigmond vagy Mátyás király adományozta volna a székelyeknek. Hamar hozzátette, nem kell kétségbeesni, mert a székely címer így is öt és fél évszázados múltra tekint vissza, emlékei ott láthatóak a bögözi, székelyderzsi, székelydályai templomban, a csíkcsobotfalvi oltár predelláján. Azt, hogy a munkacsoport tevékenysége teljes székelyföldi támogatottságot élvez, mutatta a tény, hogy a könyvbemutatón Marosszék képviseletében jelen volt Péter Ferenc, Szováta polgármestere.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
