Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Cenzúra, öncenzúra, beszűkülő lehetőségeink

2012. június 16., szombat, Közélet

Ellenőrzött kiadók – Könyvvilág a hetvenes-nyolcvanas években Romániában és Magyarországon címmel szervezett izgalmas előadást szombaton a Bod Péter könyvtár olvasótermében a Domokos Géza Egyesület.
 

A három előadó értekezései kiegészítették és árnyalták a nagy témát, a mai olvasó számára már semmit nem jelentő, csak anekdotikusan meg­közelíthető cenzúrát, amely döntően meghatározta a romániai magyar könyvkiadást, de ahogyan az a Bart István budapesti író és szerkesztő előadásából kiderült, ha rejtettebben, de kitapinthatóan jelen volt a puha Kádár-diktatúra könyvkiadásában is, elsősorban a maga blődségeivel és abszurditásaival. Bart egy fontos, kikerülhetetlen tényt említett, maga a szocialista rendszer került bevallhatatlan belső válságba, már nem voltak pontosan meghatározható céljai, ezért azután az állandóan a moszkvai elvárásokra figyelő, irányított kultúra hálójába keveredő könyvkiadás mintegy leképezte a politikai rendszer céltalan zűrzavarát. Bart akkoriban, amikor Romániában megszűnt a cenzúra (1977-ben, és minden hátborzongatóbbá, démonikusabbá, áttekinthetetlenebbé vált, mivel rejtetten, sőt, nem is annyira rejtetten, igenis, megmaradt!), a budapesti Eu­rópa Könyvkiadó redaktoraként kapcsolatban állt Domo­kos Gézával és a Kriterionnal a népszerű Horizont és a Lektúra sorozatok ürügyén.
Az első előadó, Novák Zoltán Csaba a hatvanas-hetve­nes-nyolcvanas évek Ro­má­niájáról beszélt, azokról a tendenciákról, amelyek döntően meghatározták és behatárolták a nemzetiségi kultúra lehetőségeit, s azokról a nemzedékekről, amelyek a magyarságot képviselték a különféle intézményekben. Már az ő kizárólag tényekre, adatokra támaszkodó előadásából is kiderült, az egyre nacionalistábbá és diktatórikusabbá váló Ceauşescu-rendszernek nem voltak komolyan vehető céljai!
Ezt a témát, amely a szocialista országok közül ortodoxnak számító Romániá­ban különösen hátborzongató volt, Egyed Péter is érintette. A Kriterion Kiadó egykori szerkesztője a nyolcvanas évek cenzúra nélküli cenzúrájáról beszélve kiemelte, hogy a Ceauşescu-rendszer szlogenjei közül az új ember állott az első helyen, de ez teljességgel homályos és megragadhatatlan volt, nem jelentett semmit, az irányított kultúra állandóan változó, időnként abszurd vagy sátáni elvárásai a könyvkiadás, elsősorban a Kriterion Könyvkiadó szétverését célozták és az irodalom totális ellehetetlenítését szorgalmazták minden rendelkezésükre álló eszközzel, ami nem is volt kevés. Az örökös vizsgálatok, feljelentések, átiratok, gyűlések, büntetések egyre nehezebbé tették a Kriterion kiadó tevékenységét, ezt már Domo­kos Géza, a kiadó akkori igazgatója is érintette Igevár című könyvének két fejezetében.
A cenzúra története továbbra is feltárásra, megírásra vár. Már 2000-ben, a harmadik gyergyószárhegyi írótáborban szó esett a cenzúráról, már akkor többen javasolták, hogy meg kellene írni a cenzúra történetét, amíg még lehet, amíg még hozzáférhetőek az adatok, amíg még élnek a kárvallottak. S Egyed Péter még egy tényezőt említett lendületes értekezésében: az öncenzúra szerepét.
De ez már egy másik történet.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 133
szavazógép
2012-06-16: Közélet - Fekete Réka:

Magyarul a közigazgatásban (Ballagtak a helyi egyetemen)

A helyi közösségek ügyeinek intézését hivatottak ellátni azok a fiatalok, akik közigazgatási szakon szerzik meg felsőfokú oklevelüket.
2012-06-16: Közélet - Fekete Réka:

Egyik véget ér, kezdődik a másik (Kicsengették a nyolcadikosokat)

Tegnap több mint kétezer nyolcadikos ballagott a megyében, az általános iskola végzősei azonban korántsem hagyják abba tanulmányaikat: 90 százalékuk tovább szeretne tanulni középiskolában, szakiskolában.