Dimény Imre agrártudós 90 éves

2012. november 17., szombat, Magazin
Szép, piros fedelű könyvet forgatok a kezemben, és nézegetem, egyelőre csak kívülről. A borítócímoldalon aranysárga betűkkel írva: A mezőgazdaság szolgálatában,  Emlékkönyv Di­mény Imre tiszteletére 90. születésnapja alkalmából.
Hát igen, 90 éves lett dr. Dimény Imre, a komollói származású egykori magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari miniszter (1967–1975), a gödöllői Kertészeti Egyetem rektora (1967–1975), akadémikus, több egyetem díszdoktora. Keveset tudunk róla, pedig ő sohasem feledte el a szülőfalut. Amíg a kora engedte, hazajárt az övéihez, most meg a modern technika eszközeivel tartja a kapcsolatot, és gondolatban jár haza.
Abban a politikai, eszmei, ideológiai világban, amelyben élt, nem volt könnyű „embernek” maradnia. 1967-ben nevezték ki a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Minisztérium élére. „Ez volt az első olyan minisztérium Magyarországon, amely szervezetileg és hatáskörileg is alkalmazkodott az 1960 közepén megindult új gazdasági mechanizmus feltételrendszeréhez” – írja. Alapos előtanulmányok után – kiváló szakemberi gárdára támaszkodva – átszervezte az agrárgazdaságot, elengedték a termelőszövetkezetek adósságát. Eredményeképp nőtt a mezőgazdasági termelés, a parasztság jövedelme, az élelmiszeripar teljesítőképessége, a szakemberek száma, a gazdaságok pénzügyi önállósága s a garantált munkadíjazás. Ezek hatására 1975-re 60 százalékkal növekedett 1965-höz viszonyítva a mezőgazdasági termelés és ezzel párhuzamosan az export is. Egyik méltatója írja: „Azt hiszem, nem túlzok, ha kijelentem, hogy a II. világháború után erre az időszakra tekinthetünk úgy, mint az agrároktatás és -kutatás legdinamikusabb gyarapodást felmutató időszakára.”
Dimény Imrének nagy érdeme az is, hogy minisztersége alatt kiváló nemzetközi kapcsolatokat alakított ki. A 70-es években a politika leállította a reformfolyamatokat. Dimény Imrét a Kertészeti Egyetem rektorává nevezték ki. Ezzel egy időben az Ökonomiai Intézet igazgatója. 1991-ben vonult nyugdíjba.
Tizenhat tudományos könyvet és több mint kétszáz tudományos dolgozatot írt. Tudomány-népszerűsítő írásainak a száma meghaladja a háromszázat. Professzor emeritus. 1982–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990-től rendes tagja. Öt egyetem díszdoktora.
Én különös megtiszteltetésnek tartom, hogy fél évszázados háromszéki működésem alatt mindig követte a munkásságomat, és mindig volt egy-egy elismerő üzenete, mondata hozzám. Külön élményt jelentettek a vele való találkozások alkalmával folytatott beszélgetések, egy-egy munkásságát bemutató könyv dedikálása, vagy a Ko­molló-monográfiámat méltató levele. Vajon, nem lenne megtisztelő Komolló, illetve Réty számára, ha díszpolgárává választhatnák ezt a kiváló tudós embert, ha már olyan szerencsések vagyunk, hogy itt született, és életének közel egynegyedét itt töltötte el? Ilyen ember nem nő sűrűn, mint a kender sem Rétyen, sem Háromszéken – hogy stílszerűen a mezőgazdaságnál maradjak.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 91
szavazógép
2012-11-17: Sport - :

Alonso és Vettel vetélkedője (Forma–1)

Kiélezett küzdelem várható a vasárnapi Forma–1-es amerikai futamon a címvédő Sebastian Vettel (Red Bull) és Fernando Alonso (Ferrari) között.
2012-11-17: Magazin - Kisgyörgy Zoltán:

Székely Zoltán (Mementó)

Holnap lesz száz esztendeje, hogy Désen megszületett a tősgyökeres rétyi Székely család sarjaként. Mikó-kollégiumi tanár volt, hosszú évtizedekig er­délyi régész, 42 évig a sep­siszentgyörgyi Szé­­kely Nemzeti Mú­zeum igazgatója. A kolozsvári tudományegye­temen szerezte la­tin-görög és történelem szakos diplomáját.