A vallásszabadság ünnepén

2013. január 14., hétfő, Közélet

Január 13-át az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben ünnepnappá nyilvánította. A vallásszabadság napja egyben az unitárius egyház születésnapja is: az 1568. január 6–13. között Tordán tartott országgyűlésen az erdélyi rendek törvényt hoztak a szabad vallásgyakorlásról.

  • Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye
    Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye

A reformáció hatására Erdély­ben 1557-ben bevett vallássá nyilvánították az evangélikust, majd 1564-ben a reformátust is. 1568 januárjában az országgyűlés kimondta: ,,...midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki (...) az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől (...) és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka.”
A 445 éves évfordulóra, tegnapra ünnepi rendezvénysorozatot szervezett a Magyar Unitárius Egyház. Tordán ün­nepi istentiszteletet tartottak, az igét Nagy László főjegyző hirdette. Ezt követően a városi múzeumban megtekintették Körösfői-Kriesch Ala­dár Tor­dai országgyűlés című, nagy­méretű restaurált festmé­nyét. Este Kolozsváron a Ma­gyar Unitárius Egyház Dávid Fe­renc-imatermében folytatódott az ünnepség. Bálint-Benczédi Ferenc püspök köszöntője után Körös­fői-Kriesch Ala­dár­ra emlékezett unokája, Kriesch György, Murádin Jenő művészettörténész Kö­rösfői-Kriesch Aladár kolozsvári éveiről tartott előadást, majd ünnepi műsor következett.
Bálint-Benczédi Ferenc a vallásszabadság napja alkalmából küldött üzenetében eze­ket írja: „A törvény kimondásától számítjuk a XVI. századi radikális reformáció kibontakozását és az erdélyi unitárius egyház megalakulását. Erdély viharos történelmében ezen törvény tiszteletben tartása teremtette meg azt a lehetőséget, hogy közel 450 éve a keresztény felekezetek viszonylag békésen éltek egymás mellett, és saját szellemi értékeikkel gazdagították szülőföldjüket.
Az emberi jogokért, a jézusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért vívott évezredes küzdelemben a vallásszabadságért folyó harc egyik fontos fejezete az 1568-as tordai országgyűlési határozat. Egye­temes vonatkozásban sokan írtak erről a kérdéskörről, de néhány írást leszámítva még mindig kevesen tudják, hogy Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya a négy bevett vallás szabadságának biztosítása. E téren messze megelőzte Európa fejlettebb nyugati részét a késő középkorban.
A reformáció különböző irányzatainak képviselői keményen meg kellett hogy küzdjenek a szabad vallásgyakorlatért. Az erdélyi rendek bölcsességére mutat, hogy ezt a határozatot megfogalmazták és törvénybe iktatták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen. Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán az országgyűlési határozat megszületett, hiszen napjainkban sem mondhatjuk, hogy az emberiség életében ez megoldódott kérdés.
A politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő világunkban jó olyan példákat felemlíteni, melyek segítenek, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre vezető utat. Isten iránti hálánkat fejezzük ki, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangélium tanításának szellemében példát mutattak a vallási türelemről nemcsak az akkori világnak, hanem a ma emberének is.”

Hozzászólások
Szavazás
Ön hol tervezi idei nyaralását?








eredmények
szavazatok száma 659
szavazógép
2013-01-14: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Színház
* A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház e heti műsora: Spiró György: Az imposztor (rendező: Keresztes Attila) kedden, szerdán és csütörtökön 18 órától a nagyteremben diákbérleteseknek.
2013-01-14: Közélet - Szekeres Attila:

Becsülettel, helytállással (Don-kanyari tragédia)

A nagy hideg ellenére közel százan gyűltek össze szombat este Sepsi­szentgyörgyön a belvárosi református templom kertjében, a második világháborús hősök emlékművénél a Történelmi Vitézi Rend sepsiszéki állománya által szervezett fáklyás megemlékezésen. Január 12-ét jelölték meg a Kárpátoktól keletre levő területeken elesettekre való emlékezés napjaként, mivel 1943-ban ezen a napon indította a 40. szovjet hadsereg – négyszeres túlerővel – azt a támadást, mely a Don-kanyarban bekövetkezett tragédiát, a 2. magyar hadsereg majdnem teljes pusztulását okozta.