A megkerült fotográfia

2013. január 26., szombat, Emlékezet

Nemrég előkerült a Székely Nemzeti Múzeum fotótékájából két igen értékes fényképnegatív: Gaál Sándor portréja, illetve a Gaál Sándort és Sombori (Salamon) Sándort ábrázoló kép.

A történet azért érdekes, mert eddig csak egy kép volt ismeretes Gaál Sándorról (nemrég volt halálának 40. évfordulója, és ez alkalomból kopjafát állítottak eddig jelöletlen csernátoni sírjához). Ez a kép jelent meg először az Új Élet 1970/1. számában (Sombori Sándor: A két Gál Sándor, az ezredes és a mérnök), az eredeti fénykép pedig megtalálható a múzeum csernátoni részlegén, a Damokos-kúriában és különféle kivágásokban az interneten is (1. fotó). A Háromszék napilapban 1995-ben megjelent egy cikksorozat (Sombori Sándor: Egy szentgyörgyi remete: Gaál Sándor, a tudós), amelyben a szerző visszaemlékezik a fénykép születésének körülményeire:
„Kértem, menjünk az udvarnak egy még napfényes pontjára fényképezni. – Mit vétettem én magának, hogy le akar fényképezni? Az nekem a világ végén van. De majd ide állok a ház elé, megtámaszkodom a falnak, maga meg nyissa ki tágasra a masina redőnyzárát, adjon hosszabb időt az exponáláshoz: meglesz a kép. Elkattintottam a gépet, de szerettem volna, ha vele együtt vesz le valaki. Egy fehér kötényes asszony haladt arra, ajánlkozott, hogy ő majd elkattintja, csak mutassam meg, hol s mit. Megtörtént a fény­ké­pezés, bementünk az épületbe.” (Háromszék, 1995. június 16.)
E második fénykép után kutakodva az azóta már megszűnt Új Élet szerkesztőségébe látogattunk el, arra gondolván, hogy ha ott jelent meg először a fénykép, akkor ott kellene lenniük a negatívoknak is. A néhány szerkesztő, akivel kapcsolatba léptünk, egyike sem tudta, hova került az akkoriban egyetlen magyar képes újság fénykép- vagy negatívtára. Tehát holtvágányra jutottunk. A csernátoni múzeumban – ahol megtalálható a portré eredeti pozitívja – Hasszman Pál muzeológus sem tud a negatívok hollétéről.
Közben a Gaál Sándor, a mérnök dokumentumfilm készítésekor (RTV Magyar adás, http://www3.tvr.ro/magyar/2012/10/erdelyi-feltalalok-gaal-sandor-a-mernok/) előkerült egy addig ismeretlen második Gaál Sándor-portré is (2. fotó). Bodó Barna újságíró bocsátotta rendelkezésünkre, aki a 80-as évek elején írt néhány cikket, amelyben Gaál Sándor elsőbbségét tárgyalja a ciklotron feltalálásában (Bodó Barna: Ki fedezte fel a ciklotron elvét? E. O. Lawrence vagy G. S.?, Tett, 1981/1.; Bodó Barna: Ki volt Gaál Sándor?, A Hét, 1982/45.). A két portré bekerült a filmbe, de a harmadik – Salamon Sándorral együtt – még nem volt sehol.
És ekkor bukkant rá teljesen véletlenül (vagy nem?) Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató, aki a Székely Nemzeti Múzeum fotótékájában a régi negatívokat leltározta. Íme, közzétesszük ezt az igen értékes képet is (3. fotó), hiszen egy olyan embert ábrázol, akire és akinek munkásságára büszke lehet nemcsak Sepsiszentgyörgy vagy szűkebb hazája, Er­dély, hanem az egész magyarság is.
Mellette néhai Sombori Sándor tanár, író, újságíró, aki felismerte Gaál Sándor tehetségét, és több ízben is próbálta felhívni rá a közvélemény figyelmét (Új Élet, 1970/1.; Megyei Tükör, 1971. november 28.; Há­romszék, 1995. június 16., 17., 20., 21., 22.), illetve segített Sándor bácsinak, hogy tudományos munkái eljussanak a szakmai körökhöz elbírálás, esetleg közlés végett.

Miholcsa Gyula

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 181
szavazógép
2013-01-26: Emlékezet - :

Akit a világhír Szentgyörgyön felejtett

Talán nem túloznak azok, akik azt állítják, Háromszéknek is lehetett volna Nobel-díjas tudósa, ha történetesen mindenfelé, ahová eljutott Gaál Sándor kézirata, elméleti fejtegetése, valóban komolyan vették volna kutatásait, s megfelelő anyagi hátteret is biztosítottak volna a bizonyításokhoz.
2013-01-26: Emlékezet - Kádár Gyula:

Erdélyi kis gyógyítástörténet 23. (Az egészségügyi ellátás kezdetei)

A sepsiszentgyörgyi új kórház
Az új kórház építésének előzményeivel legújabban Cserey Zoltán történész foglalkozott. A Székely Nép egyik 1910. márciusi száma arról számolt be, hogy az új kórházépület helyének kijelölése hatalmas vitát kavart. Tervek, elképzelések születtek. Többen a régi, az 1853-ban épült kórház átépítésében látták a megoldást.