Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

1902–1956A filmvetítés fél évszázada Sepsiszentgyörgyön

2013. március 20., szerda, Emlékezet

A szórakoztatóipar egyik fontos alapköve, a mozgófilm története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor Louis Aimé Augustin Le Prince 1888 októberében az angliai Leeds egyik külvárosában  mindössze 18 képkockából álló filmet készít.

  • 1. kép
    1. kép
  • 2. kép
    2. kép
  • 3. kép
    3. kép

Jó öt évnek kellett még eltelnie, míg 1894. január elején a neves amerikai feltaláló, Thomas Alva Edison elkészíti kinetoszkópját (egyetlen néző által használt, szekrényszerű kamerával felvett film levetítésére szolgáló készülék), s társa, az amerikai W. K. Dickinson szaba­dalmaztatja a mind felvételre, mind annak leve­títésére alkalmas kinematográfot. Rövi­desen kinetoszkópos nézőtermek nyíltak világszerte, a Lumière fivérek által 1895-ben feltalált vetítőgéppel a mozgófilm elindul világhódító útjára. Az első magyarországi mozgófilmet a Lumière testvérek operatőrei készítették az 1896-os millenniumi kiállítás egyik budavári dísz­felvo­nu­lásáról. A kinetoszkópos vetítések először a ven­déglőkben, kávéházakban terjedtek el, 1911-ben Budapesten már mintegy száz mozgófényképszínház volt. Heltai Jenőnek köszönhetjük e hosszú szónak játékos mozira rövidítését.
Természetszerűen az első próbálkozások – nevezzük a ma is használatos kifejezéssel – ismertető jellegű dokumentumfilmek voltak. A játékfilm ezekből alakult ki, amikor a filmesek ráébredtek, hogy érdemes filmre venni kitalált történeteket is. Az első, tudatosan rendezett magyar filmalkotás A tánc, melyet Zsitovszky Béla készített az Uránia Tudo­mányos Színház egyik előadásának illusztrálásához. Ismert színészeket és az Operaház balerináit kérte fel szereplésre.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzet 1902. évi 115-ös számából feltételezhetően első alkalommal értesülünk a kinematográf helyi megjelenéséről. A vetített mozgóképek városunk vendéglőjében kezdik meg helyi diadalútjukat. Az érdeklődők első alkalommal 1902. augusztus 1-jén itt ismerkedhettek meg a kinematográffal: a The American Biograph Com­pany (1. kép) az étteremben „terítetlen asztalok mellett” mutatta be mozgófényképeit a londoni tűzvészről és egy hadihajó vízre bocsátásáról. A következő adat1904-ből származik, amikor július 20-án a Bioskop Társaság Vajna István kerthelyiségében mutatja be mozgófényképeit. A város dísztermében az első mozgófilmve­tí­téseket az Uránia Tudománynépszerűsítő Egyesület 1905. január 16-án, 17-én és 18-án rendezte meg A modern asszony, Az éjféli nap országa és a Dalmácia című rövidfilm leforgatásával. Hét évnek kellett eltelnie, míg 1912. február 24-én nagy érdeklődés közepette a díszteremben (2. kép) megnyitották a város első állandó villamos színházát, a mozit, mely egészen 1949-ig működött. Íme, hogyan ír a Szé­kely Nép tudósítója az esemény jelentőségéről a lap 21. számában: „A tapasztalat bebizonyította a világ minden részében, hogy a villamos színházak nemcsak szórakozóhelyek, hanem az emberiség minden rétegére művelő, nemesítő, ismeretterjesztő hatást gyakorolnak.” A filmek hang nélküliek lévén, a zenei aláfestést általában zongorajáték adta, amire a város ismert zenészeit kérték fel. A közönség hangulatáról, hozzáállásáról, az újonnan megkövetelt illemszabályok betartásáról a lap egy későbbi számában a tudósító így ír: „Csoda Sepsi­szent­györgyön! …akadtak hölgyek, akik a mozi igazgatóságának a közönség érdekében tett felkérésére a kalapot levették fejükről az előadás alatt. Csoda! Csoda! S hogy még nagyobb legyen a csoda, ki fogjuk írni ezután azok nevét, akik nem vették le. Aki pályázik erre, szíveskedjék ezután is a fején tartani szép nagy kalapját, s mi igyekezni fogunk őt színházunk hősnőjeként megénekelni dalban és prózában.”
A játékfilmek megjelenésével a némafilmek olyan neves sztárjaival ismerkedhetett meg Sep­siszentgyörgy közönsége, mint Greta Garbo, Buster Keaton, Lil Dagover, Rudolf Valentino vagy Fedák Sári, Bánky Vilma, Márkus Emília. A filmeket az impériumváltozásig a vendéglő és kávéház mindenkori bérlője vagy a polgármesteri hivatal, mint a díszterem fenntartója, szerezte be kolozsvári vagy budapesti forgalmazóktól. A világháborút követő években a filmforgalmazás akadozik, a vallási és kultuszminisztérium rendelkezik a terem fölött, más-más filmforgalmazó cégek és személyek nyerik el a terembérletet. 1926-tól beindul a zökkenőmentes vetítés, hetente két-három nap van előadás, és általában két film kerül vetítésre. Ízelítőül íme az 1928. február 8. és március 11. között vetített filmek címe: február 8. Főnyeremény (forgatókönyv: Ba­lázs Béla, szereplők: Jack Trevar, Viola Garden), február 12. Ninon, a német UFA stúdió produkciója, február15. Fekete sas (Rudolf Valentinóval és Bánky Vilmával a fő szerepekben), február 19. Pestis Florence-ben, február 22. Riviera hercegnője (Ellen Kürthy, Mészáros Gyula, Hans Junkermann szereplésével), február 25–26. Maciste és az emberkereskedők, március 3–4. A fekete nővér (a főszerepben Eszterházy Ágnes és Elisabeth Bergner), március 7. A halál árnyékában, március 10–11. Hőstenor. Abban az évben, augusztusban Josephine Baker Fekete Vénusz című filmjét láthatta az nagyérdemű (3. kép). 1928-ban a felelős minisztérium a városnak adja a filmvetítés jogának és a terem használatának kedvezményezett bérletét (koncesszió). A városi tanács 1930-ban öt évre további bérbe adja Ana Bengeanunak és Boros Lajosnak, az Eurofilm képviselőjének, egyben szabályozza mind a vetítést, mind pedig a terem használatának módozatait. Az évi bér 360 000 lej, és bérbe adható összejövetelek, estélyek rendezésére is, de csak filmvetítéssel egybekötve. A bérlő köteles évi 15 alkalommal a polgármesteri hivatalnak ingyen átadni a termet nemzeti ünnepek és gyűlések megrendezésére. Évente egyszer hat hétre át kell adni vendégtársulatok egész évadra szóló bérletes színielőadásaira.
Időközben a teremben újabb módosításokat végeztek: 1930-ban új, felhajtható ülőkéjű padsorokkal s emelkedőkkel látták el. A hangosfilm térhódítása szükségessé tette a gépház átépítését, melyet felvittek a karzat színpaddal szembeni részére, azt pedig stílusa megváltoztatása nélkül kiszélesítették. Az első hangosfilmet 1930. október 12-én vetítették (Orgonavirágzás – Gary Cooperrel a főszerepben).

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Mit gondol az új kormányról?







eredmények
szavazatok száma 28
szavazógép
2013-03-20: Nyílttér - Kuti János:

Történelemhamisítás! (Glossza)

A székelység története címmel olyan történelemkönyv jelent meg, teljesen a román állam pénzén, amely románellenességet olt a magyar gyerekekbe. A könyv olyan hamis, mint egy rossz neveletlen kutya, és főleg a románok méltóságába harap bele – reklamálja a Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma.
2013-03-20: Emlékezet - Józsa Lajos:

A háromszéki telekkönyvezés kezdetei

A kiegyezés után a Magyar Királyi Igazságügyi Minisz­térium egyik fontos feladatának tekintette a telekkönyvezést Erdélyben. Mivel a hatalmas munkát csak úgy lehetett elvégezni, ha megfelelő és elégséges számú, a telekkönyvezést ismerő személyt toboroznak, sok időt vett igénybe, míg sikerült megvalósítani a kitűzött célt. Háromszéknek adott utasításokról tájékoztat az alábbi levél: