A múlt hét végén, pénteken és szombaton Kovásznán országos szintű húsmarha-konferencia zajlott, a megyei mezőgazdasági igazgatóság, a vidékfejlesztési iroda és az Agrosic egyesület közös rendezvénye. Az első napot a szakmai előadásoknak szentelték, szombaton pedig húshasznú fajtákat tartó gazdaságokat látogatott meg a közel száz, az ország szinte minden szegletéből érkezett résztvevő.
Köszöntőbeszédében Tamás Sándor megyeitanács-elnök kiemelte, hogy Háromszéken kitűnőek az adottságok a húsmarhatartás elterjedésére, kiterjedt, csaknem kihasználatlanul álló legelőink vannak, amelyek szinte még egyszer ennyi szarvasmarhát eltartanának nyári időszakban a legolcsóbbnak számító zöldtakarmánnyal. Tánczos Barna szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára, maga is limousintenyésztő elmondta, hogy a húsmarhatartás jó alternatíva lehet számos család számára a Székelyföldön, hiszen a tejelőállomány és általánosan a szarvasmarhalétszám évről évre csökken, ugyanakkor a marhahústermelés megfelelő, a megélhetéshez szükséges jövedelmi szintet biztosít, nincsenek értékesítési gondok, hiszen csak az unió szintjén évente 300 000 tonnás marhahúshiánnyal számolnak. Kiemelte, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság szakemberei közreműködésével készült el a hústámogatás törvényes szabályozása, így a tavalyi évtől 300 eurós támogatás jár a húsmarhákra. A továbbiakban dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyarországi Állattenyésztők Országos Szövetségének igazgatója, dr. Húth Balázs, a Magyartarka Egyesület tenyésztési igazgatója, Jancsó István, a Magyar Charolais-tenyésztők Egyesületének elnöke, dr. Domokos Zoltán, a magyar Charolais Egyesület ügyvezető igazgatója tartott magas szakmai szintű előadást.
Egyesületek Magyarországon
Dr. Wagenhoffer az anyaországi egyesületi életet mutatta be, elmondta, az egységes érdekképviselet megteremtésére 28 szakmai szervezet csatlakozott az országos szövetséghez, így a haszonállattartók, -tenyésztők (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, csincsilla, baromfi és méh) minden egyesülete képviselteti magát. A szarvasmarhatartók egyesületei fajták szerint csoportosultak, de olyan egyesület is van, amely két vagy több fajta tenyésztőit tömöríti. A szakember ismertette a magyarországi támogatási rendszert a húsmarhaágazatban. Többtípusú támogatás is igényelhető: éves anyatehén-támogatás, hízó bikák tartási támogatása, extenzifikációs támogatás, a vérvizsgálatok hatósági díjának támogatása, állati hulla elszállításának támogatása, törzskönyvezés, illetve teljesítményvizsgálat támogatása. A szakember a francia eredetű limousin fajtát is ismertette. A fajta létszáma világszinten évről évre nő, Franciaországban például az 1970-es 400 000 főről mára 1,1 millióra nőtt az állomány. A fajta előnyei közt említette a jó borjúnevelő képességet, a különböző tartási viszonyokhoz való nagyszerű alkalmazkodását, a könnyű ellések részarányát, a megtermelt hús kiváló minőségét és a magas húskinyerési arányt a vágásnál (a hasznosítás 62–65 százalék körüli). A megvalósított napi súlygyarapodás is kiemelkedő, a 8 hónapos korban történő elválasztásig 1200 gramm naponta, a hízóra fogott állatok súlygyarapodása pedig a napi másfél kilóhoz közelít.
Fogynak a kisgazdaságok
Dr. Húth Balázs a szimentáli típusú magyar tarka húsváltozatát és a hús irányában végzett nemesítési munka eredményeit ismertette. Magyarországon a szimentáli típusú, vegyes hasznosítású tarkánál már 1972-ben különválasztották a tejtermelést és a hústermelést, és azóta folyik a nemesítési munka mind a két irányban. Mára odáig értek, hogy a húshasznú pirostarka értékmérő tulajdonságai megközelítik a sajátosan húshasznú fajták termelő tulajdonságait. A szakember érdekes adatokat közölt a kisgazdaságok méretének, számának és a tehenenkénti átlagos tejtermelés időbeni alakulásáról. Amíg 1999-ben még 453 kis tehénlétszámú (átlagban 11 fejős) gazdaságban végeztek hivatalos tejkontrollt, addig 2012-ben ez 85-re apadt. Igaz, az állatlétszám koncentrálódott, a megmaradt 85 kisgazdaságban az átlagos tehénlétszám 24 fejős. A kisgazdaságok létszámának fokozott csökkenését azzal magyarázta, hogy sok helyt a tejfeldolgozó megszüntette a tejátvevő központját, illetve a kisgazdáknak nem sikerült az adott körülményeik között a szabványoknak megfelelő minőségű tejet termelniük. Véleménye szerint a kis állatlétszámú gazdaságok számának csökkenése Romániában sem állítható meg, és miként náluk is megtörtént, sokan a húsmarhatartásra való áttérést fogják választani Székelyföldön is.
A legelterjedtebb a charolais
Jancsó István a Magyar Charolais-tenyésztők Egyesületének elnöke a fajta magyarországi történetét és az egyesület munkáját ismertette. A húsmarhaprogram az anyaországban már a 70-es évek elején elindult az állami gazdaságokban, ekkor importálták az első vemhes üszőket a húsfajtákból, és azóta folyik ezek nemesítése, az értékmérő tulajdonságok javítása. A charolais-egyesületet 1992-ben alapították, ma a tagok száma 160, a tenyészetenkénti anyatehenek száma átlagban 77, de vannak olyan gazdaságok is, ahol a tiszta fajtájú anyatehenek száma meghaladja a 400-at. Országos szinten a charolais anyatehenek száma megközelíti a tízezret. Az egyesület faladatkörébe tartozik a tenyésztési programok kidolgozása, a törzskönyvvezetés, a tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, szakelemzéseket végez a gyarapodásról, termelékenységről, a termelés minőségéről, származási igazolásokat, pedigréket ad ki, minősíti a tenyészeteket, tenyészértéket számít, számítógépes nyilvántartási programot üzemeltet, megszervezi a tenyészállatok teljesítményvizsgálatát, tenyészbika-árveréseket szervez, tanfolyamokat indít a tagok részére, szaktanácsokat ad, és segíti a tagok tenyész- és vágóállatainak értékesítését. Megemlítette, hogy a jó kapcsolat eredményeként tavaly április végén érkezett Háromszékre a tőlük vásárolt első 90 tiszta fajtájú charolais üsző és egy tenyészbika is, amelyet az almási egyesület a keresztezésekre használ jó eredményekkel. Dr. Domokos Zoltán, a magyar Charolais Egyesület igazgatója a fajta értékmérő tulajdonságairól tartott előadást. Kiemelte, hogy ez a világon a legelterjedtebb húshasznú fajta, csak Franciaországban közel négymilliót tartanak belőle.
A szakmai értekezletet követő napon, szombaton több mint 50 személy látogatta meg a székelytamásfalvi Bende Kálmán gazdaságát, aki közel száz tiszta fajtájú angust és limousint tenyészt, a megyeszékhelyi Demeter Dénes limousintelepét és a zaláni legelőn a Sepsi-Charolais Kft. gyönyörű állományát. A látogatás részleteire jövő héten visszatérünk.
