Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Kádár Gyula új könyveSepsiszentgyörgy korai története és népessége

2013. május 25., szombat, Múltidéző

Kádár Gyula legújabb kötete Sepsi­szentgyörgy korai történetébe nyújt betekintést – Székely­föld akkori történelmébe ágyazva. Sepsi­szent­györgy területén a székely letelepedés előtti évszázadokban a magyarság egyházilag megszervezett településrendszerben élte életét. Kádár Gyula könyvének egyik fő célja beemelni a honfoglalás utáni háromszáz évet a székelység történetébe.
 

A székely vértanúk
A város korai tör­ténete Székelyföld történetébe ágyazva mutat rá arra, hogy Sepsiszentgyörgy területén – a székely letelepedés előtti évszázadokban – a magyarság településeket hozott létre. Ezek többsége megérte a székely letelepedést. A kisszámú szláv közösség elmagyarosodott. Az 1220 táján érkező sebesi székelyek Sepsi­szent­györgy mai területén csak magyarul beszélőkkel találkoztak.
Az itt élő magyar közösségek betagolódtak a velük egy nyelvet beszélő székelységbe. Mivel a helytörténeti monográfiák csak a székelyek előtt itt élő szlávokat emlegetik, ezért e könyv* fő célja beemelni a honfoglalás utáni 300 évet a székelység történetébe. Ez jogos, hisz az itt élő magyar közösségek a székely etnogenezis részévé váltak. Mivel a Szé­kelyföldre vonatkozó írott történeti forrásaink többnyire a 14–15. századtól kezdődnek, Sepsiszent­györgy korai történetének a bemutatása – a honfoglalástól (895-től) 1332-ig – merész vállalkozás.
A kötet másik témája: Sepsiszentgyörgy népesedéstörténete. Ennek célja meghatározni, felbecsülni a település népességét egy olyan időszakban is, amelyből alig maradt ránk történeti forrás. A szerző megrajzolja Sepsiszentgyörgy középkori társadalmi rétegződését, röviden ismerteti a népesség számának alakulását a későbbi időszakban is.
A Székely vértanúk fejezet elvezet az 1851–1854 között szervezett szabadságmozgalmak történetébe. Miután a Szé­kely Nemzeti Tanács a Székely Vér­tanúk napját, március 10-ét a Székely Szabadság napjává nyilvánította, egyre nagyobb az igény az említett események ismeretére. A köztudat keveset, illetve egyáltalán nem tud a kivégzett vértanúkról, a nagyszámú börtönre ítéltről, azokról, akik vállalták egy új szabadságharc előkészítésében való részvételt.  E tanulmány fő célja rámutatni: Székelyföldön két önálló mozgalom zajlott. Mivel szélesebb olvasóközönség számára készült, kisebb témákra tagolva  az átlagolvasó számára is áttekinthető.
Mivel a szerző a Székely vértanúk mellett ismerteti a székely letelepedés előtti kort, a székely településrendszer kialakulását, Sepsiszentgyörgy helyét a székely városok között, e könyv nemcsak várostörténet, hanem része a Székely­föld történetének is. Szükség van a helytörténetre, a régiótörténetre, a székely és a magyar múlt ötvözetére. Szükség van az 1850-es évek szabadságért folytatott küzdelmeinek ismeretére, mert az elődök helytállása kötelez a szabad emberi tartás megőrzésére, a közösségi jogok kivívására.
Kádár Gyula 2010 novemberében indított könyvsorozatából röpke bő két év alatt négy látott nyomdafestéket. Az elsőnek, a Székelyföld határán című politikai publicisztikai kötetnek a fő témája a székely autonómia kérdése. Ezt követi 2011 novemberében a Székely hazát akarunk kiadvány, amely bepillantást enged a magyarság honfoglalás kori hadtörténetébe. Tárgyalja a magyarság (1330-ig) és a székelység lélekszámának alakulását (1614-ig), boncolgatja a székely nép megmaradásának kérdését is. A harmadik kötet 2012 decemberében jelent meg Múltunk kötelez címmel. Ez is két külön részből áll. Az első fejezet bemutatja Szent István történelmi szerepe mellett Erdély 10. századi történetét is. A könyv második fejezete  Erdély egészségügy-történetét taglalja 1400-tól 1900-ig.
Kádár Gyula e könyvsorozatát 30 önálló kötetre tervezte. Sorozatjellegét az azonos kötés, méret és tematika biztosítja. Könyveiben a szerző bemutatja Székelyföld és Erdély történetét, kultúráját. Az ötödik kötet megjelenése novemberre várható, de ez a korábbi kötetek eladásától függ. A könyvek megvásárolhatóak: Sepsiszentgyörgy könyvüzleteiben, a H-Press lapterjesztő standjainál. Meg lehet rendelni a gyula.kadar@gmail.com e-mail címen és a 0740 026 450-es, 0722 308 635-ös telefonon.

* Kádár Gyula: Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. A székely vértanúk. Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy, 2013.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 907
szavazógép
2013-05-25: Múltidéző - Kádár Gyula:

Árpád-kori települések Székelyföldön (2.)

Magyar települések a székelyek előtt
A sokáig lakatlannak gondolt Csíki-medencében több település templomáról kiderült: az alapok 11–12. századiak, ezeket a 15–16. században építették át. 1954-ben Csík­szent­királyban olyan magyar településre utaló putrikat ástak ki, amelyek korát egy 12. századi pénzérem is bizonyítja.
2013-05-25: Életutak - Gyila Sándor:

A titokzatos kovásznai asszony (Gocz Elvira mesél, 56.)

Királyi nővér/3.
Különleges munkakörömre való tekintettel nem voltam a szó szoros értelmében szabad ember. Az is elő volt írva például, hogy milyen útvonalon jöhetek a Bois de Boulogne-ba, illetve merre mehetek haza. Ez tulajdonképpen jó szándékú javallat akart lenni, újabb rendőrségi incidenseket elkerülendő, de ajánlatos volt ragaszkodni hozzá.