24.Egyetemes magyar sport - Lapozgató

2013. június 10., hétfő, Sport

Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe, s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
 

  • Az ezüstérmes focicsapat
    Az ezüstérmes focicsapat

1881. június 10-én rendezték Ma­gyar­országon az első hivatalos úszóversenyt. A Vác–Margitsziget közötti 31,5 km-es távolságon lebonyolított versenynek hét résztvevője volt. Az első győztes a bécsi Emanuel Bachmeyer, második a nagy esélyes Szekrényessy Kálmán. A győztes tiszteletdíja egy száz arany értékű ezüstserleg volt. * 1927-ben e napon született Bu­dapesten a későbbi kiemelkedő képességű labdarúgó, Kubala László. A Ganz TE-ben kezdte labdarúgó-pályafutását alig 11 évesen, 18 éves volt, amikor átkerült a Fe­rencvároshoz. 1946-ban szülei átköltöztek Pozsonyba, s így László a Pozsonyi (Bratislava) Slovan SK játékosa lett, na és a csehszlovák válogatotté is (hat mérkőzést játszott, és négy gólt szerzett). Közben behívót kapott, s hogy elkerülje a bevonulást, átköltözött Magyarországra, ahol a Vasas színeiben focizott. Háromszor öltötte magára a magyar válogatott címeres mezét. A kommunisták abszolút hatalomra kerülése után átszökött Olaszországba, ott pedig Hungária néven csapatot szervezett. Ez a Hungária Madridban legyőzte a Realt, majd a világbajnokságra készülő spanyol válogatottat és az Espanyolt is. Ekkor figyelt fel rá az FC Barcelona, és 1950. június 15-én le is igazolta. Spanyolországi pályafutása alatt 19-szer volt spanyol válogatott (11 gólt lőtt), négyszer Katalónia válogatottjának mezét is felöltötte (négy gólt lőtt), és egyszer játszott Európa válogatottjában, ahol kétszer talált a hálóba. Visszavonulása után sok edzői kispadon megfordult, a spanyol válogatottat tizenegy éven át irányította, még pontosabban fogalmazva: 68 mérkőzésen. 2002. május 17-én hunyt el Bar­celonában. * 1932. június 10-én született Csíkszenttamáson Ferenc János jégkorongozó, a román válogatott sokszoros tagja, a híres „patkánysor” – Szabó Gyula–Ferenc János–Szabó Géza – centere. Az 1959-es világbajnokságon 13. lett a román válogatott, soraiban Ferenc Jánossal, az 1963-as B-csoportos világbajnokságon a 3. helyen zártak. Következett az 1964-es innsbrucki olimpia, ahol a 12. helyen végzett a román válogatott. Visszavonulása után egy ideig a Hargita megyei sporttanács elnöke volt. 1990-ben áttelepedett Magyarországra. * 1956. június 10-én kezdődött a stockholmi „lovas olimpia”. Hogy miért Stockholm, és nem Mel­bourne? A válasz egyszerű: Ausztrália lóbeviteli tilalma miatt.
Június 11. 1971-ben e napon kezdődött Madridban a XXII. ökölvívó Európa-bajnokság, mely remek magyar sikert hozott: aranyérmet szerzett Gedó György (papírsúly), Badari Tibor (harmatsúly), Kajdi János (váltósúly), ezüstérmes lett Botos András (pehelysúly), bronzéremért állt dobogóra Orbán László (könnyűsúly), Györffy János (Románia színeiben, nagyváltósúly). * 1982. június 11-én ért véget Brnóban a tekézők XIV. világbajnoksága. A magyar érmesek: arany: Csányi Béla, Mészáros József (férfi páros), Csányi Béla (férfi egyéni), Kristóf Stefika, Nagy Mária (női csapat, Jugoszlávia színeiben), Bicse Gyula (férficsapat, Románia színeiben), ezüst: Kristóf Stefika (női egyéni, Jugoszlávia színeiben), bronz: Bicse Gyula (férfi páros), Zsizsik Mária (női csapat, Románia színeiben).
1927. június 12. Budapest, Üllői út, 20 000 néző előtt: Magyarország–Franciaország 13:1 (6:0). Nemezetközi labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Retschury (osztrák). Magyarország: Weinhardt–Fogl II., Fogl III.–Pesovnik, Köves–Kvasz, Rebró–Schmidt, Takács II, (Opata, 87. p), Orth, Skvarek, Kohut. Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Franciaország: Cottenet–Wallet, Rollet (Fidon, 25. p)–Durbec, Dedieu, Wild–Dewaquez, Lieb, Sottiault, Taisne, Gallay. Góllövők: Takács II. (17., 41., 60., 79., 83., 85. p), Orth (25., 26. p), Skvarek (30., 88. p), Kohut (32., 62. p), Dewaquez (78. p – öngól), illetve Dewaquez (80. p). * 1960-ban e napon kezdődött Hollandiában a III. női nagypályás kézilabda-világbajnokság. A végső győzelmet és a világbajnoki címet az a román válogatott szerezte meg, melynek tagja volt az orbaiteleki származású Nagy Irén, a sepsiszentgyörgyi Radó Ilona és a kovásznai Ugron Jozefina. * 1970-ben e napon kezdődött Berlinben a XIII. kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság. Aranyérmes: Varga János (57 kg), ezüstérmesek: Gál Henrik (48 kg), Kiss Ferenc (100 kg), bronzérmes: Káspár Iván (62 kg, csehszlovák színekben). * 1946. június 12-én született Ko­lozsváron vívósportunk Oscar-díjasa, Gyulai Ilona. A vívás tudományát a szatmárnémeti Csipler-iskolában sajátította el. Szatmárnémetiből került a Bukaresti Steauához 1963-ban, rá egy évre ezüstérmet szerzett a budapesti ifjúsági világbajnokságon, majd Jencsik Katalin és Orbán Olga társaságában pástra lépett a tokiói olimpián, ahol csapatban az ötödik helyen végzett. Közben férjhez ment Ionel Drâmbă tőrvívóhoz, és Drâmbăné néven vett részt az 1968-as olimpián, ahol férje aranyérmes lett egyéniben, ő maga pedig bronzérmes csapatban. Az olimpia után Ionel disszidált, Ilona pedig Gyulai néven folytatta pályafutását. 1969-ben a havannai világbajnokságon egyéniben ezüstérmet nyert, csapatban aranyérmet, rá egy évre a bajnokcsapat ezüstéremmel zárt az ankarai világbajnokságon. 1970-ben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, rá egy évre csapatban az Európa-kupa győztese és a Jeanty-trófea nyertese lett. A müncheni olimpián csapatban bronzérmet szerzett, egyéniben idő előtt búcsúzott. Ezt egy „bronzkorszak” követte (1973, 1974, 1975, 1977), majd a montreali olimpia nyolcadik helyezése csapatban. Közben férjhez ment Jenei Imre labdarúgóedzőhöz, leányuk született, Krisztina. Jeneiné Gyulai Ilonát a Martini Kupa végleges elnyerése után a vívás Oscar-díjával tüntette ki a nemzetközi szövetség. Visszavonulása után családjával Nagyváradon él.
1949. június 13-án kezdődött Oslóban a XI. ökölvívó Európa-bajnokság. A légsúlyú Bednai József ezüstérmesként zárt, a váltósúlyú, csehszlovák színekben versenyzett Torma Gyula aranyérmet szerzett, akárcsak a középsúlyú Papp László és a nehézsúlyú Bene László. * 1965. június 13-án ért véget Szófiában a súlyemelők XXV. Európa-bajnoksága. Légsúlyban Földi Imre ezüstérmet szerzett, Nagy Róbert a negyedik helyen zárt, középsúlyban Tóth Géza a negyedik, váltósúlyban Huszka Mihály az ötödik helyen végzett, nehézsúlyban pedig Ecser Károly bajnoki címet és aranyérmet nyert. * 1965. június 13. Bécs, Práter Stadion, 72 000 néző előtt: Ausztria–Magyarország 0–1 (0–1), világbajnoki selejtező. Já­tékvezető: Schwinte (francia). Ausztria: Szanwald–Halla, Binder, Kremser–Sturmberger, Koller–Hirnschradt, Seitl, Buzek, E. Hof, Viehböck. Magyarország: Gelei–Szepesi, Mátrai, Sipos, Ihász–Nagy I., Rákosi–Farkas, Bene, Albert, Fenyvesi. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos. Gólszerző: Fenyvesi (44. p). * 1962. június 13-án született Budapesten Szabó Bence kardvívó. Eredményei: kétszeres olimpiai bajnok (csapat, 1988 és egyéni, 1992), kétszeres olimpiai ezüstérmes (csapat 1992 és csapat, 1996), kétszeres világbajnok (csapat – 1991 és 1993), kétszeres világbajnoki ezüstérmes (csapat, 1990 és egyéni, 1993), kétszeres világbajnoki bronzérmes (egyéni, 1994 és csapat, 1995), kétszeres Európa-bajnok (1991 – egyéni és csapat), háromszoros Universiade-győztes (1987 – egyéni és csapat, 1989 – egyéni). 1989-ben nyert egy ezüstérmet a csapatversenyen és 1983-ban egy bronzérmet a csapatviadalon. Hazai pástokon nyolcszoros magyar bajnok. Jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára.
1968. június 14-én kezdődött Väs­terasban a XVI. kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság. A légsúlyú Varga János ezüstérmet szerzett, akárcsak a nehézsúlyú Kozma István, őket a félnehézsúlyú Kiss Ferenc múlta felül aranyérmével. Az érmesek sorát a könnyűsúlyú Steer Antal zárta bronzérmével. * 1972. június 14-én kezdődött Belgiumban a labdarúgók IV. Európa-bajnokságának döntőtornája. A végeredmény: 1. Német Szövetségi Köztársaság, 2. Szovjetunió (a döntőben 3–0 az NSZK javára), 3. Belgium, 4. Magyarország (a kisdöntőben 2–1 Belgium javára). A magyar csapat: Albert Flórián, Bálint László, Bene Ferenc, Dunai II. Antal, Fábián Tibor, Géczi István, Juhász István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kozma István, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Szőke István, Szücs Lajos, Zámbó Sándor. * 1954. június 14-én született Budapesten Kemény Dénes vízilabdázó és edző. A magyar válogatott edzőjeként nyert három olimpiai bajnokságot (2000, 2004, 2008), egy világbajnokságot (2003) és melléje három világbajnoki ezüstérmet (1998, 2005, 2007), az Európa-bajnokságokon szerzett két aranyérmet (1997, 1999), egy ezüstöt (2006) és négy bronzot (2001, 2003, 2008, 2012), egyszer világkupa-győzelemre vezette a válogatottat (1999), és kétszer Világliga-győzelemre (2003 és 2004).
1955. június 15-én kezdődött Bukarestben a IV. férfi röplabda Európa-bajnokság. A végeredmény: 1. Csehszlovákia, 2. Romá­nia (a csapat tagja volt a Baróton született és ma Sepsiszentgyörgyön élő Derzsi Ede), 3. Bulgária... 7. Magyarország. * 1964. június 15-én nyitották meg Budapesten az első teke Európa-bajnokságot. A magyar érmesek: aranyérem: a női csapat (Hável Ernőné, Nádas Kálmánné, Sallai Mátyásné, Schrett Gyuláné, Steckl Teréz, Szamosszegi Béláné) ezüstérem: Szabó József (férfi egyéni), bronzérem: Szabó József–Varga Miklós (férfi páros). * 1968. június 15-én ért véget Linzben a tekézők VII. világbajnoksága. A magyarok a román női csapatban szereplő Szemányi Margit és Szőcs Kriszta révén szereztek aranyérmet, női párosban pedig Kiss Györgyné és Nádas Kálmánné állhatott a dobogó harmadik fokára. * 1982. június 15. Elche, Nuevo Estadio Altabix, 20 000 néző előtt: Ma­gyarország–Salvador 10–1 (3–0). Világ­bajnoksági csoportmérkőzés. Játékvezető: El-Doj (bahreini). Magyarország: Mé­szá­ros–Martos, Bálint, Garaba, Tóth J.–Müller (Szentes, 69. p), Nyilasi, Sallai– Fazekas, Töröcsik, (Kiss, 56.), Pölöskei. Szövetségi kapitány: Mészöly Kálmán. Salvador: Mora–Castillo, Jovel, Rodriguez, Recinos–Ventura (Fagoaga, 79. p), Huezo, Rugamas (Ramirez, 28. p)–J. González, Hernandez, Rivas. Góllövők: Nyilasi (3. p), Pölöskei (10. p), Fazekas (23. p), Tóth J. (51. p), Fazekas (54. p), Ramirez (54. p), Kiss (70. p), Szentes (71. p), Kiss (73. p), Kiss (78. p), Nyilasi (83. p).
1954. június 16-án kezdődött Svájcban az V. labdarúgó-világbajnokság. Végered­ménye ismert: 1. Német Szövetségi Köztár­saság, 2. Magyarország – Bozsik József, Budai II. László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Lantos Mihály, Lóránt Gyu­la, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Szojka Ferenc, Tóth II. József, Tóth Mihály, Za­kariás József – (a döntőben 3–2 a németek javára), 3. Ausztria (a kisdöntőben: Auszt­ria–Uruguay 3–1). A világbajnokság gólkirálya Kocsis Sándor 11 góllal. * 1965. június 16-án ért véget Hamburgban a III. sakk Európa-bajnokság, melyen a győztes Szo­v­jetunió és az ezüstérmes Jugoszlávia mögött a harmadik helyen zárt a Portisch Lajos, Szabó László, Bilek István, Lengyel Levente, Barcza Gedeon, Forintos Győző, Honfi Károly, Dely Péter, Flesch János, Kluger Gyula, Pogáts József, Navarovszky László összetételű magyar csapat. * Tekerőpatakon látott napvilágot ötvenkilenc évvel ezelőtt Fórika Ferenc sílövő, aki az 1984-es szarajevói olimpián a 48. helyen végzett a sílövészet rövidebbik távján. * Ma hatvanhat éves Szolnoki Mária vívónő, aki a müncheni olimpián ezüstérmet nyert magyar női törvívőcsapatnak volt a tagja.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 181
szavazógép
2013-06-10: Sport - :

Tiszta vizet Eke Feri poharába (Periszkóp)

Június 4-én, az összetartozás napján, mint annyi sokszor, a gyulai Almássy-kastély kertjében megcsonkulva álló Erkel fájára emlékeztem – hetvenben, amikor a textilgyár focicsapatával Békés megyében jártunk, a Békéscsabai TASK egyesület vendégeként Gyulára is ellátogattunk, a mai Várfürdőbe, és volt alkalmunk megcsodálni a teljes lombozatával díszelgő fát, melynek lombjai alá húzódva Erkel megzenésítette a Bánk bánt –, arra a fára, mely a magyar nemzet sorsára jutott, lombját elválasztották törzsétől, feldarabolták, mint az anyaország határain túlra eső magyarságot. Fájó emlék, sokunknak az.
2013-06-11: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Amikor jön az ár

Döbbenettel vegyes csodálattal követjük a magyarországi árvízhelyzetről szóló híreket, riportokat a médiában: a hatalmasra nőtt Duna látványa félelmetes, belegondolni sem merünk, mekkora károkat okozhat a megáradt folyó – de ezúttal a televízió képernyőjén valami más is átsüt.