Történelem alulnézetből

2013. július 6., szombat, Kultúra

Veress Emese Gyöngyvér néprajzkutató két könyvét mutathattuk be június 19-én a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A Barcasági könyvek sorozatban megjelent kötetek a térség múltjához szolgáltatnak érdekes adalékokat.

Az első* Veress Emese Gyöngyvér szerkesztésében egy barcasági gazdálkodó, Fóris István naplójegyzeteiből válogat. Az életem jelentékeny napjai egy hat elemit végzett parasztember feljegyzéseit tartalmazza a múlt század tízes éveitől kezdődően, és az oral history, a szóbeli történelem, az erdélyi irodalomban fontos helyet elfoglaló könyvek sorába illeszkedik. A faluja, Tatrang életéről saját sorsának tükrében számol be. Az események megörökítésével vibrálóan érdekes képet rajzol egy, a történelem tektonikus mozgásainak kiszolgáltatott település és a tágabb térség, a Barcaság életéről, ahol mindég a túlélés volt a cél, de igazán izgalmas feljegyzéseiben az, ahogyan megpróbálja tudatosan alakítani életét, ami nem kis feladat a húszas, harmincas években, a királyi Románia sajátságosan bornírt viszonyai között! A demokrácia itt sajátságos paraván, megvannak ugyanis az intézmények, de nem működnek megfelelő hatásfokkal. A tatrangi viszonyok leképezik az országot, s a széthúzások, amelyek a falu magyar közösségét is jellemzik, mintegy előrevetítik a szocializmus közösségi őrületének rémálmait, amikor a tudatos életvezetés, az autonóm életforma is le­he­tetlenné válik. Külön regény a nagyregényben az első világháború eseményeinek megörökítése. Fóris az olasz fronton hadifogságba esik, és Szicíliába kerül. Izgalmas feljegyzésekben örökíti meg Itália egyik legelmaradottabb régiójának életét.
A másik könyv**, Reiff, Szőke, Trebits és a többiek Veress Emese Gyöngyvér szerkesztésében egy brassói kollégium osztályának naplófeljegyzéseit tartalmazza 1940 és ’43 között. És emléket állít a szerző tanárának, néhai Reiff Istvánnak, aki Brassó magyar művelődési életében körülbelül olyan szerepet töltött be, mint Sepsiszentgyörgyön a bátorító emlékezetű Kónya Ádám. A diáknapló jelzi, hogy ezek a tizenhat, tizenhét éves fiúk tudatosan készülnek az Életre, bejárják a térség csángó falvait, megörökítik a megsemmisülés határán lebegő népszokásokat, úgyszólván a tizenkettedik órában. Ha meggondoljuk, hogy mi is következett el a negyvenes évek végén életük és az ország alakulásában, egy generáció elszalasztott lehetőségeiről számolhatunk be. Ezek a diákok felvállaltak egy sajátságos értelmiségi feladatot, amelyet áthúzott ugyan a történelem, de azért az életüket tudatosan alakító hajdani diákok, Reiff tanár úrtól Szőke doktorig, érdekes variációit valósították meg a közösségért élő értelmiségi, a lehetőségek szerint autonóm életvezetésének.

*Fóris István: Életem jelentékenyebb napjai
**Reiff, Szőke, Trebits és a többiek – Az osztály naplója (1940–1943)

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 100
szavazógép
2013-07-06: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Apad és öregedik Háromszék lakossága (Népszámlálási végeredmény)

Az etnikai arányok számottevően nem változtak, de egészében fogyott Háromszék lakossága, az átlagéletkor pedig emelkedett a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz mérve. A 2011. októberi népszámlálás tegnap nyilvánosságra hozott végleges eredményei szerint másfél évvel ezelőtt 210 177 személy élt megyénkben, 12 272-vel (5,5 százalékkal) kevesebb, mint 2002-ben – közölték a megyei statisztikai hivatal vezetői.
 
2013-07-06: Belföld - Demeter Virág Katalin:

Belföldi hírek

Hátrányban a magyar betegek
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál tett feljelentést az RMDSZ amiatt, hogy az orvostanhallgatóknak csak románul szabad kommunikálniuk a páciensekkel. Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatához lakossági panasz érkezett arról, hogy a romániai egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) írásban rögzítette: az orvostanhallgatóknak a pácienssel románul kell kommunikálniuk.