1960, VámosmikolaÍróvendégeink a pulzArton: Háy János

2013. augusztus 31., szombat, Irodalom
Az Atya
Ki vagyok én –
kérdeztem az apám,
ott feküdt a sezlonon,
erősen markolta a hasát,
este hat és már
teleitta magát.
Ki vagyok – kérdem,
mégiscsak ő az apám –,
hogyan lettem,
hogyan születik egy isten.
A sezlon mellett álltam,
csak mi voltunk
a konyhában ketten,
a gázon lábas,
a kenyér kibontva
a szekrényen,
így él az isten,
ha már mindennel készen,
földdel, bolygókkal, velem,
s a mindenséggel.

Miből lettem – újra kérdem,
s ő előre dőlt
fölé a kőnek,
alá az égnek.
Valamit morgott: az anyád,
aztán torokból spriccelve hányt,
sárgára festette
a lavór falát.
Hegyek nőttek fönt,
s alul habos tenger,
a víznyelvek között
fuldokolt néhány ember.

Mindegy mit csinálok –
morgott a sezlonon fekve -
köpök vagy hányok,
rögtön teremtek egy világot.
Köhögött és tovább mondta
olyan szavakat, melyek
a kezdetben vannak,
aztán mindig lesznek,
hogy engem úgy kevert
vízből és sárból,
a szájamba meg lelket köpött,
és én élni kezdtem.

Szóval homok vagyok és nyál –
mondta, ha eső zúg,
elmos az ár,
s ha nem esik, porrá szárít a nyár,
mert én több vagyok mint ő,
nekem jár a halál –
ezt gondolta nekem pluszba,
mert unta már,
hogy minden megmarad,
amit kitalál.
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 100
szavazógép
2013-08-31: Irodalom - :

Íróvendégeink a pulzArton:Papp Attila Zsolt (1979, Lugos)

A bolygó nevet talál
Aki nevet ad a halott tengereknek,
s néma városokban gyújtja meg a lámpát
– messze még az őszi, ismeretlen gyermek,
ott keres, ahol már senki sem talál rád.
2013-08-31: Irodalom - :

Íróvendégeink a pulzArton: Karácsonyi Zsolt (1977, Arad)

A kannibál
A városszéli erdő visszavárja
túl messzire elkóborolt fiát,
nézi a várost, ahogy a tengeráram
ritmusaira néz a parti rák.