Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Délvidéki magyar tragédiánk

2013. október 5., szombat, Kultúra

Mintegy húszezerre becsüli a magyar áldozatok számát Matuska Márton újvidéki újságíró, aki szerda este beszélt az 1944–1945 közötti délvidéki tragédiáról. A téma elismert kutatójaként az akkori történéseket idézte fel, ugyanakkor fontosnak nevezte a magyar egységet mind Erdélyben, mind Vajdaságban.
 

  • Bogdán László és Matuska  Márton
    Bogdán László és Matuska Márton

A vajdasági mészárlásokra utaló történelmi tények ismertek: 1942 januárjában a magyar karhatalom atrocitásait követően háromezer és néhány száz sajkás-vidéki szerb, illetve zsidó vesztette életét, majd 1944 októbere és 1945 májusa között Tito rendőrsége délvidéki magyarokat gyilkolt, Matuska Márton szerint a vérengzés áldozatainak száma húszezer körüli. Vérbosszú volt? – kérdezte a délvidéki szakértő beszélgetőtársa, Bogdán László. – A két eseménysorozatnak semmi köze nem volt egymáshoz, magyarázta Matuska, a partizánok olyan, vajdasági településükön köztiszteletben álló magyarokat is kivégeztek, akik 1942-ben az ottani szerbek életét mentették meg. A ‘44–45 közötti szörnyű lik­vidálásra, települések „ma­gyartalanítására” vélhetően maga Tito adta ki a rendeletet, sok esetben utólag hozták meg a halálos ítéletet, de a kivégzett horvá­tokkal is u­gyanígy jár­tak el. Titó­ék mindenkit likvidáltak, akiről feltételezték, hogy a kommunista rendszer ellen cselekedne – magya­ráz­ta Ma­tuska. Amint a csapatok megérkeztek Délvi­dékre, katonai közigazgatást rendeltek el és Versecnél megkezdődtek a gyilkosságok, a vérengzés legnagyobb része 1944–1945 között zajlott le, az akkori parancsnok jelszava: „szavatolni kell a térség délszláv jellegét”. A negyvenes évek elejére utalva a szerbek megszállókként emlegetik a magyarokat, miközben mi felszabadultunk, ezt a különbséget ma már meg merjük fogalmazni – tette hozzá Matuska Márton. A szerb vérengzés magyar áldozatainak pontos számát még mindig nem tudják, de úgy véli, óvatos becslésre van szükség – Mészáros Sándor történészre hivatkozva –, mintegy húszezer délvidéki magyar áldozatról lehet beszélni, „ennyit be tudunk bizonyítani”.
Matuska Márton szerint a szerbek a „lelkek megtörését” tekintették elsődleges célnak, a kommunizmus bukása után így nekünk is lelkünket kell helyreállítanunk. Poli­tikusokra, kutatókra, tudományos akadé­miákra további feladatok hárulnak, ő maga 1990-ben kezdte közölni a témához kötődő tárcasorozatát a Magyar Szó című újvidéki napilapban, azóta több kötete megjelent (délvidéki tragédiánkról részletesen beszámol a Keskenyut.hu honlap is). Matuska szerint közös magyar ügyekben érdemes gondolkodni, kell a magyar autonómia mind a Székely­földön, mind a Vajda­ságban, előadását is erősítésként tartotta, s mint feleségével hangoztatták, lélekben velünk lesznek az október végi nagy menetelésen is.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 2215
szavazógép
2013-10-05: Kultúra - Váry O. Péter:

Gondolatcsipegető

Olyan ez a teázó a fél tojáshéjra emlékeztető lámpaernyőkkel, mintha a közönség most kibújt csirke lenne, amelyik azonnal elkezdi csipegetni az itt elhangzott gondolatokat – ez Láng Zsolt zárógondolata a csütörtöki, teinbeli könyvbemutatón, hol a szépszámú érdeklődő az elsőkönyves Tamás Dénes Honfoglaló esszék című kötetének írásait fedezhette fel újra.
2013-10-05: Közélet - :

A megmaradás fundamentuma és szimbóluma

A magyar megmaradás fundamentumának és szimbólumának nevezte Semjén Zsolt a Sapientia Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetemet az intézmény új, kolozsvári épületének avató­ünnepségén. A magyar miniszterelnök-helyettes kiemelt feladatnak ne­vezte a magyarság megőrzését, kimunkálását és felmutatását.