Bicskei Simó Zsuzsa előadóestjeAz Út könyve

2013. november 2., szombat, Kultúra

Bicskei Zsuzsa meglepően eredeti módját választotta a százéves Weöres Sándor köszöntésének. Nem a huszadik század egyik legnagyobb magyar költője verseiből válogatott, hanem Az Út könyvét adta elő dacosan, vonzóan, felejthetetlenül.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

A Tao te King első felét, Lao-ce szilánkokra tördelt, döbbenetes vallomását az előttünk, minden ember előtt álló útról. S a választásról. Weöres nem tudott kínaiul, Tőkei Ferenc professzor prózafordításából dolgozott, de az egymást önfeledten folytató harminchét vers mégis szuverén mű, a kínai bölcs vallomásait igazi versekké formálja. Méghozzá egyetlen villogó, megejtő, érzelmes, kissé távolságtartóan ironikus, de helyenként mégis átforrósodó ars poeticává. Most nyilván csak ideírjuk, nincs alkalom, hely bizonyítani, de a Lao-ce verseiből kirajzolódó létszemlélet mélyen, a kezdetektől a végéig áthatja Weöres Sándor tüneményes, játékos, groteszk és metafizikus költészetét, kaleidoszkópszerűen villódzó, mindig más és más arcát mutató saját verseit. A versekben Próteusz alakoskodik. Itt a bölcs vall az előttünk álló útról, vázolva az elkerülhetetlen választások kockázatait. Bicskei Zsu­zsa csaknem díszletek nélkül adja elő az egymást folytató verseket.
A minimálisra redukált, de pontosan kidolgozott testbeszéd kiemeli törékenységét, védtelenségét, amely megrendítően hitelesíti a talányos vallomásokat. A pódium hátterében két gömbszerű metszet vagy rajz (?) látható, mintha az égbolt térképei lennének, vörös, lila, bordó, kék foltok villódznak, mint a csillagok, a művésznő egy törékeny pávatollal meg-megérinti őket, s közben folytatódik a vallomás, kissé érzelmesen, kissé szkeptikusan vall a kínai bölcs a világról, hiszen „Az ég és föld nem emberi: / néki a dolgok, mint szalma-kutyák. / A bölcs ember sem emberi: / néki a lények, mint szalmakutyák. / Az ég és föld közötti tér, / akár a fújtató, / üres és nem szakad be, / mozog és egyre több száll belőle: / kell rá szó, ezernyi, / jobb némán befelé figyelni.” Bicskei Zsuzsa azonosulása a bölccsel előttünk teljesedik ki, hiszen „Az út örök, és tétlen, / mégis mindent végbevisz észrevétlen”, s megvalósulhat „az ég alatti rend teljessége”. Az Út könyve itt ér véget, s következik a világát magába olvasztó, felismeréseit tovább villogtató, második Lao-ce-könyv, Az erény. De ez már egy másik történet.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 243
szavazógép
2013-11-02: História - Kádár Gyula:

„Tiszta” Romániát! (15.)

Gyilkosságok Erdély-szerte
A kivégzések módja, brutalitása Erdély-szerte hasonló a korábban bemutatott szárazajtaihoz. A Maniu-gárdák és az önkéntesek a kivégzésekre rendszerint mondvacsinált kibúvót keresnek és találnak. Az atrocitásokra az ürügy gyakran a helyi magyar és román közösségek közti gazdasági érdekellentét. Mind­ezek mellett a nemzetiségi sérelmek teljesen eltörpülnek.
2013-11-02: Kultúra - B. Kovács András:

Egy magyar ezredes könyve

Mindennek, csak szokványosnak nem nevezhető a Sepsiszentgyör­gyön élő Bedő Béla nyugalmazott ezredes életpályája. Még rendhagyóbb, ahogy nyolcvanadik születésnapját a Mentor Kiadó által a napokban megjelentetett, Magyar tiszt a román hadseregben című emlékiratával megünnepelte hozzátartozói és unokái nem kis örömére.