Szereti az érdekes, furcsa történeteket, az abszurdot és a groteszket is, de azért minden írásába bekerül a valóság, mint disznó a kolbászba – írói vallomás Molnár Vilmos stílusában, elhangzott tegnap délután a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutatón.
Hol a szerző legújabb kötetének, a Bookart vezetője, Hajdú Áron által „a nem sírónak” nevezett kiadónál megjelent Az ördög megint Csíkban kapcsán beszélgetőtársa, Bogdán László faggatására szólt székely irodalomról (nem létezik, bár a magyar irodalom akkora, akár bele is férne), írói indulásáról (a Jóbarát nagydíját, a kerékpárt nem adták ki a pályázaton, pedig de jól fogott volna), Sepsiszentgyörgyhöz kötődő emlékeiről (egyszer Bolond Ferike kézen fogva elsétált vele), nagymamájáról (írásainak gyakori szereplője ugyan fiktív nagymama, de sok más nagymamától összeszedett valóságelemmel), Micimackó-kísérletéről (nem átírás, hanem Milne művének párja, amit megírt, s amely legjobb esetben 2026-ban jelenhet meg, merthogy szerzői jogok), készülő regényéről (hiába, hogy a Székelyföldön minden -dik, a regényből csak akkor lesz valami, ha szerző megírja), és szóba került a legfelsőbb bíró is, aki az olvasó, nem a kritikus, nem a kurátor. És felolvasott is, természetesen, a jelenlévők nagy örömére.
