Pávai változások

2013. november 21., csütörtök, Faluvilág

Akár azt is mondhatnánk: mint a páva, olyan büszke lehet a Zabolához tartozó Páva falu. Bár része Zabolának, külön egyháza, iskolája, közbirtokossága és külön pávai szelleme arra jogosítja fel a pávai embert, hogy méltán büszke legyen szülőhelyére. Így érez Demes Botond zabolai alpolgármester is, aki e település lakója, s akitől megkérdeztük: reggeliben miért olyan zajos a falu?
 

  • Demes Botond: Utat a víznek. A szerző felvétele
    Demes Botond: Utat a víznek. A szerző felvétele

Derék munka a Darékban
Semmiképpen sem azért zajos, mert még mindig Páva patakának szabályozásán dolgoznak. Azt ugyanis befejezték – tudtuk meg. A patak évszázadok óta katasztrófákat okozott a faluban, iszapréteggel hordta meg az utcákat, elöntötte a zöldségeskerteket, tönkretette a füves területeket, valóságos tófészkekké váltak ilyenkor a meder melletti gyümölcsösök, a sok víz miatt elpusztultak a gyümölcsfák. Az önkormányzat pályázatával két kilométeren betontámfalba foglalták a patak két oldalát, úgymond megzabolázták, s ahol már megcsendesedve az alsó rétekre ért, kétoldalt földgátak állják útját. Gondolkodtam, mi lehetett a régiek nyelvén ennek a Daréknak a jelentése. Gyanítottam: bizonyára Derék, hiszen ez volt a derekas útnak a neve, csak elkoptatták, mint megannyi szavunkat az évszáza­dok alatt.
– Most itt, a Darékon a községi tanács földkotró gépe kelt zajt – világosított fel Demes Botond –, mert a hegyoldalakból alásiető árkok-erecskék vize is tud bajt okozni bőséges esőzések idején. A főút melletti vízlefolyók átereszeit szabadítjuk fel, az eltömedékelt hidacskákat felbontjuk, hogy szabad útja legyen majd a víznek, s ahol nagyobb bajokat okozott, oda nagyobb átmérőjű csöveket vagy fedőlapot helyezünk el. Mindent önerőből végzünk. Ez a gép a miénk, csak a gázolajról kell gondoskodnunk. Minden hidat kicserélünk fel, végedes-végig. A költségvetésben pénzt különített el a tanács, hogy az elmúlt években feljavított mellékutcákban az időközben keletkezett gödröket-kátyúkat is töltsük meg tört kővel, az aprómunkát a mi alkalmazottaink végzik. Minden ember kapuja előtt húzódik áteresz, s mert ebben az orbaiszéki faluban nem halt ki a kalákaszellem, a szomszédok is lapátot fogtak, hogy segítsenek. A köszönet egy-egy pohárka pálinka volt, amit a házigazda kínálgatott a munkásoknak. Az erőgéppel könnyen lemélyítették az utcák két oldalán a sáncokat, és nyomban felrakták-elszállították a kiszedett földet, aminek semmi keresnivalója a lekövezett úttesten. Az emberek arcán látni lehetett az örömet, mondták is, hogy emberemlékezet óta ilyen nem volt Páván!
Páva-Páva – ízlelgettük a két és fél száz lelket számláló falu nevét. Jól hangzik – egyeztünk ki Demessel, és megkérdeztük, hisz jeles vadászember hírében áll, hogy él-e a siketfajd a falu erdejében. (Az egykori hagyomány szerint a könyékbeli székelyek vadpávának nevezték a fajdkakast.) Va­lamikor sok volt – felelte – fenn, a Pálfeje nevű helyen, odáig nyúlott fel a pávai erdő. Most is van – óvatoskodott, tartva attól, nehogy áldozatául essenek az elharapódzott, nem mindig sportszerű új „európai vadászszellemnek”.


Új lelkész a faluban
Demes Botond a paplakra is elkísért, merthogy még ő sem ismeri az új pávai lelkészt. Pop Levente 2006-ban végezte a teológiát, s közel hétévi kommandói szolgálat után hívta meg a pávai gyülekezet Juhász Zoltán lelkész helyére, aki Székely­udvarhelyre került. Felesége magyar szakos tanárnő, harmadik éve Kovásznán tanít.
– Kétszázhatvan személynek lettem a lelkipásztora – mondta a tiszteletes. – Szeretettel fogadott a presbitérium, önerőből szépen rendbe tették a lakást, kicseréltek néhány nyílászárót, rendezett gyülekezeti termet kaptam. Nekem a műemlék jellegű templom belső, majd külső javítása lesz az egyik fontos feladatom. Elődöm már pályázatot készíttetett e célból. Nem lesz könnyű, mert belül le kell verni egy méter magasan a vakolatot, s a falak mellett vízelvezető és szellőzőrendszert kell kialakítani. A megyei tanácstól 4000 lejt kaptunk, amiből anyagot vásároltunk. Meghirdettük a hívek között, hogy templomjavításra gyűjtést indítunk, szervezünk célirányos rendezvényeket is. Ragaszkodnánk ahhoz: ha már van egy szép ősi templomunk, akkor ott részesüljünk az istentiszteletek lelki hozadékában. A kis és meleg templomot meg kell tölteni, s amikor az időjárás engedi, használni kell.
A pávai gyülekezet november 24-re, a diakónia vasárnapjára készül, ekkor akarják köszönteni a 70. életévükön túli időseket, és alkalmas gyerekműsort is készítenek. Beindították a nőszövetségi bibliaórákat, az asszonyokkal együtt kötik az adventi koszorúkat. A pávai asszonyok a mézeskalácssütés mesterei, amiből majd a templomjavítási alapot is növelni szeretnék.
– Van az egyházközségnek 5,7 hektár földterülete. Sajnos, ebből csak 80 ár szántó, amit megműveltetünk egy zabolai gazdával. 30 hektár egyházi erdőbirtok is van, zömében tölgyfa, amiből a téli fűtést tudjuk biztosítani. Gond, hogy ebben az évben lejár az üzemtervünk, de hogy újat készíttethessünk, társulni kell más szomszédos birtokosokkal, mert száz hektárnál kisebb területre nem készítenek üzemtervet – egészítette ki kérésünkre az eklézsiához kapcsolódó adatokat Csekme Ferenc, az egyház­község gondnoka.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4381
szavazógép
2013-11-21: Nemzet-nemzetiség - B. Kovács András:

Magyarul a bíróságon

Számon kéri új törvényjavaslatában Márton Árpád RMDSZ-képviselő, hogy miért nem alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját következetesen Romániában, holott az állam aláírta és vállalta életbe ültetését. Hat hazai törvényben is ellentmondásokat fedezett fel e tekintetben, és indítvánnyal él, hogyan lehetne azokat kijavítani. Amúgy nem titok: az elsikkasztott kisebbségi törvény, a fiók fenekére süllyesztett kezdeményezés részleges felélesztésének kísérletéről van szó.
2013-11-21: Faluvilág - Iochom István:

Új plébános Lemhényben

Augusztus elsejétől Sánta Pál szentszéki tanácsos személyében új római katolikus plébánosa van a lemhényi egyházközségnek.