Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Egy magyar diplomata bukaresti emlékei

2014. május 12., hétfő, Közélet

Egy személyes történet, diplomata-életpálya, amely azonban érdekes részletekkel gazdagítja egy kor, az 1970–1990 közötti Románia történelmét, bemutatja a bukaresti magyar nagykövetségen folytatott sziszifuszi munka eredményeit és eredménytelenségeit – röviden így jellemezhető Hodicska Tibor Négyszemközt Ceauşescuval című könyve, melyet pénteken este mutattak be Sepsiszentgyörgyön. A szerzővel a Pallas-Akadémia Kiadót képviselő Sarány István beszélgetett.
 

  • Sarány István és Hodicska Tibor a megyei könyvtárban                                       Albert Levente felvétele
    Sarány István és Hodicska Tibor a megyei könyvtárban Albert Levente felvétele

Hodicska Tibor harmincöt éves diplomatapályájából tizenötöt töltött Bukarestben, és öt évig Moldovában volt nagykövet. Bu­dapesten született, de Iaşi-ban végezte az egyetemet. A hatvanas években a volt szocialista országok lehetőséget biztosítottak hiányszakmákban egymás diákjainak képzésére, ő Moszkvába vagy Lengyelországba ment volna, de nem túl fényes vizsgaeredményei miatt végül Iaşi-t ajánlották fel, ott tanult papír-, cellulózfeldolgozó szakon, és nemcsak szakdiplomát szerzett, de elsajátította a román nyelvet is. Hazakerülvén előbb fordítóként, tolmácsként dolgozott, majd románul tudó embert kerestek a külügyminisztériumba, engedett a csábításnak, így lett diplomata és került Bukarestbe. A román főváros – szavai szerint – a hetvenes években még élhető volt, a nyolcvanas években azonban egyre kevésbé, a diplomaták is szembesültek az üres üzletekkel, a villany- és gázhiánnyal és azzal is, hogy a bukaresti vezetés ellenséget lát bennük. Hodicska Tibor kitért arra is, hogy a Magyarország és Románia közötti viszony alakulásához óhatatlanul hozzátartozott az itteni magyarság helyzete, amire tekintettel kellett lenniük, s emiatt „számos csetepatéjuk volt a bukaresti kollégákkal”, a szocialista tábor zártsága miatt ezeknek sok aspektusa ma sem ismert, és tulajdonképpen ezért írta meg könyvét. A romániai magyarság helyzetének javításában nem nagyon akadt partnerük, még a Vatikán vagy az amerikaiak is elutasították a segítségnyújtást – idézte fel.
A könyvben leírja szélmalomharcuk számos részletét: miként készítették elő 1988-ban a debreceni–nagyváradi találkozót Ceauşescu és Grósz Károly között, hogyan kerülhettek konkrét eredmények – konzulátusok, kultúrházak megnyitása, az aradi szabadságszobor kiszabadítása – az akkori 22 pontos dokumentumba, s miként nem valósultak meg ezek, hogy a nyolcvanas évek utolsó felében már tulajdonképpen csak arra összpontosíthattak, miként lehet nemzetközi szinten is ismertté tenni az itt élő magyarság egyre rosszabbodó helyzetét. Hodicska beszélt arról is, hogy Ceauşescu bukása után 1989 decemberében ő kísérte Horn Gyulát Bukarestbe, ekkor már egész más hangnemben, sok mindenről lehetett tárgyalni, ám amikor Horn szóba hozta az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét, Iliescu rögtön és határozottan elzárkózott a kérdés tárgyalásától. Visszaemlékezéseiben foglalkozik az 1996-os román–magyar alapszerződést megelőző ötéves harccal, akkor az a dokumentum előrelépést jelentett, számos egyeztetés, vita után születhetett meg, „volt, amiből lehetett engedni, volt, amiből nem” – mondotta. Hodicska Gyula mesélt a bukaresti nagykövetség „másfajta” munkájáról is, hogyan terjesztették a magyarországi folyóiratokat, könyveket az erdélyi magyarok között – havi kétszáz példányt juttattak el mindenből az itt élő értelmiségieknek, az Erdély történetét megjelenése után 1200 példányban hozták be – titkos úton Szerbián és Bulgárián keresztül. A sepsiszentgyörgyi találkozón szólt a Moldovában eltöltött évekről is, a gagauz autonómiáról, mely „papíron nagyon szép, de a gyakorlatban nem ajánlaná annyira” – mondotta. Harmincöt éves pályája alatt nem kívánkozott nyugisabb helyekre, itt olyan emberekkel köthetett barátságot, amilyenekkel máshol nem – hangsúlyozta.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1156
szavazógép
2014-05-12: Kitekintő - :

Ismét csatába kell menni

Az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Budapesten a Parlament előtt tartott Fidesz–KDNP-nagygyűlésen.
 
2014-05-12: Közélet - Farkas Réka:

Megújul a zabolai Csipkés

Önkéntesek segítségével, a megyei tanács anyagi támogatásával június közepén ismét megnyitja kapuit a zabolai tábor, egyelőre szerényebb, de elfogadható körülményeket biztosítanak a gyermekeknek, és igyekeznek az árakat is elérhető szinten tartani – mondta el Gáj Nándor, a létesítmény kezelésével megbízott Művészeti Népiskola igazgatója.