Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Gábor Áron Budapesten

2014. május 27., kedd, Közélet

Lehet, nem sok újdonságot, de a további kutatásokra való ösztön­zést helyezte előtérbe a május 22-én Gábor Áron, a székely tüzérség meg­teremtője címmel Budapesten tartott konferencia, ahol a fogadó intézmény, a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum hadtörténészei, illetve háromszéki történészek tartottak előadá­sokat.

  • Egyed Ákos összegez. A szerző felvétele
    Egyed Ákos összegez. A szerző felvétele

A rendezvény a Gábor Áron Emlékév részeként, a Had­történeti Intézet és Múzeum és Kovászna Me­gye Tanácsa rendezésében zajlott, ezúttal a budapesti közönség előtt, hogy majd októberben a sepsiszentgyörgyiek is megismerkedhessenek ugyanezekkel az előadásokkal.
A konferencia fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem lehetett jelen a rendezvényen, üzenetében azonban megfogalmazta: „Ahogy utazunk Három­széken (…), mindenhol felragyog a legendás ágyúöntő szelleme. Há­rom­szék kiváló ezermestere azonban mindnyájunké.” Hasonlóképp az összmagyarság kincseként értékelte Gábor Áron alakját Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára is, kijelentve, az őrnagy nemcsak a székelység önbizalmát, de nemzetünk jövőbe vetett hitét is visszaadta. A köszöntő­beszédek sorát Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke zárta, kiemelve: Gábor Áron nagysága abban rejlik, hogy megmutatta, reménytelennek hitt helyzetből is ki lehet törni.
A konferencia első ülésszakát levezető Balla Tibor alezredes mintegy érdekességként felemlítette, 1913. március 1. a magyar honvédtüzérség megszervezésének időpontja, Gábor Áron mégis annak előtte bő hat évtizeddel már megteremtette a székely tüzérséget. A konferencián elhangzott előadásokat csupán felsorolásként idézzük ezúttal, az érdeklődők októberben a Székely Nemzeti Múzeumban úgyis meghallgathatják: Egyed Ákos a forradalmár Gábor Áronról beszélt, Süli Attila őrnagy Gábor Áron első ágyúinak történetét elevenítette fel, Bán Attila őrnagy az ágyúgyártás folyamatát, ennek kapcsán az 1848–49-ben a háromszékiek rendelkezésére álló kohászati lehetőségeket ismertette, Bordi Zsigmond Lóránd régész-történész pedig az 1849. július 2-i kökösi csatát is­mertette. A második ülésszakban Csikány Tamás ezredes Gábor Áron tüzér kézikönyvét mutatta be, taglalva, abból mily mértékű ismeretekre tehetett szert Gábor Áron, Demeter Lajos helytörténész a székely nemzet hőse kultuszának kialakulását vázolta, alulírott a háromszéki Gábor Áron-szobrok, -em­lékművek történetét ismertette, Négyesi Lajos hadtörténész a Ri­kában elásott/felrobbantott ágyúk keresésére indult expedícióról beszélt. Összefoglalóként Egyed Ákos professzor megállapította, az előadók a mélyfúrás módszerével egy-egy résztörténetet emeltek ki, igyekezve azokat az összképbe helyezni, és aláhúzta – miként előadása bevezetőjében is elmondta, hogy az ötven esztendeje írott könyve, a Három­szék, 1848–1849 című történelmi munkája megjelenése óta eltelt időszakban újabb adatok kerültek elő, ezek ismeretében ő maga is sok mindent ágondolt –, van még kutatnivaló Gábor Áronnal és korának történéseivel kapcsolatban is, hiszen sok még a nyitott kérdés.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1038
szavazógép
2014-05-27: Közélet - Bokor Gábor:

Hárman döntöttek a költségvetésről

Több hónapos kényszerpihenő után tegnap újból összeült Maksa község helyi tanácsa. Igaz, a polgármesteren és a hivatal könyvelőin, illetve jegyzőjén kívül csupán három tanácstag tette tiszteletét, de ezt elégségesnek ítélték a döntéshozatalhoz.
 
2014-05-27: Közélet - :

Gyorshajtók és szabálysértő gyalogosok

A sebesség visszafogására való késztetés szándékával szervezett nagyszabású akciót a megyei közlekedésrendészet pénteken. Bevetették mind a kilenc, videokamerával ellátott korszerű radarkészüléket.