KitekintőKoszovó függetlensége — gazdasági érdekek, szerb veszteségek

2008. február 20., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Koszovó függetlenedésének folyamatában jobbára csak a problémakör politikai vonatkozásai kerültek előtérbe, de a tartomány elszakadása Szerbiától számos gazdasági és tulajdonjogi kérdést is felvet.

A szerbiai állami intézmények és szakértők becslése szerint a koszovói ingatlanok értéke mintegy 220 milliárd dollárra rúg, ebből legkevesebb négymilliárd dollárra becsülik annak a harmincezer szerb családnak a vagyonát, amelyeket elűztek Koszovóból a nemzetközi haderő 1999-es bevonulása óta. Amikor ,,szerb veszteségekről" van szó, figyelembe kell venni a katonai létesítmények értékét is, hiszen csak a Pristina melletti Slatina repülőtér értékét 95 millió euróra becsülik Belgrádban. A szerbiai vállalatoknak összesen 1358 ingatlanjuk van Koszovó területén, egyedül a szerbiai állami villamos művek, az EPS koszovói létesítményeinek értékét közel hárommilliárd euróra (mintegy 4,2 milliárd dollárra) becsülik.

Belgrádnak komoly fenntartásai voltak, amikor az ENSZ-kormányzat a kusza tulajdonviszonyok tisztázása nélkül indította el a privatizációt (1960 és 1990 között Belgrád 17 milliárd dollárt fektetett be Koszovóban). A társadalmi tulajdonban (dolgozók kezében) lévő vállalatok értékesítésekor például nem elégítették ki az elmenekült szerb dolgozókat. A szerbiai gazdasági kamara figyelmeztette a világ minden gazdasági társaságát, hogy a megvett koszovói vállalatok tulajdonjogi viták tárgyát képezhetik.

A koszovói ENSZ-igazgatás becslése szerint a vasárnap függetlenné vált tartományban legalább 8,3 milliárd tonna lignit van, míg szerbiai szakértők 14 milliárd tonnára becsülik a tartalékot. A barnaszén értékét a Világbank 13,5 milliárd euróra becsülte, a pénzintézet szerint kiaknázása legalább 35 000 új munkahelyet teremtene a tartományban. Mindennek ellenére nem olyan vagyonról van szó, amelyért érdemes lenne ,,vért ontani", hiszen a szénbányák többsége másfél évtizede nem működik, rendkívül költséges beruházásokkal lehetne életet lehelni beléjük. De az is az igazsághoz tartozik, hogy a szerbiai lignittartalékok 2035 körül kiürülnek, ezért Belgrádnak elemi érdeke lenne, hogy hozzáférhessen a koszovói szénlelőhelyekhez, annál is inkább, mert javarészt Szerbia pénzéből épültek a bányaipari létesítmények, amint a nagyvállalatok többsége is.

Az ólom- és cinktartalékot Koszovóban mintegy 42,2 millió tonnára becsülik, ami a szerbiai tartalékok 74,1 százalékát teszi ki. Emellett 1,3 millió tonna nikkelt és kobaltot, 1,7 millió tonna bauxitot és 5,4 millió tonna magnezitet rejt a koszovói föld. A tartomány területén aranyat, ezüstöt, vasat és rezet is bányásznak, de ritka fémek — indium, kadmium, germánium, tallium és gallium — is vannak Koszovóban, jóllehet, e kincsek értékét még nem vizsgálták meg alaposan.

Természeti gazdagsága ellenére Koszovó Európa talán legszegényebb gazdasága, és mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legalább a fele szegénységben él. 1988-ban az egy főre jutó hazai össztermék az országos átlag mintegy 24 százalékát tette ki. Az úgynevezett Kis-Jugoszlávia tízéves fennállásának idején nem javult a helyzet, és az 1998—99-es válság megadta a kegyelemdöfést a tartománynak: leálltak a gyárak, egekbe szökött a munkanélküliség. Ebből az állapotból próbált felocsúdni Koszovó a nemzetközi közösség segítségével, eddig csekély sikerrel. Nem nehéz megjósolni, hogy a nyomorgó Koszovó milyen fékező hatással lenne a szárnyait bontogató, euroatlanti integráció útján lépegető Szerbia számára, amely épphogy hozzálátott gazdasága rendbetételéhez.

Európai viszonylatban Koszovóban a legkisebb az egy főre jutó hazai össztermék, és a legmagasabb a munkanélküliség. Erőssége lehetne az, hogy átlagéletkor tekintetében a koszovói albán Európa legfiatalabb népe, a lakosság fele 25 év alatti. Ugyanakkor ez is inkább sújtja a tartományt, sok fiatal ugyanis nehezen talál munkát. A munkaképes lakosság közel fele nem dolgozik, miközben évente mintegy 36 000 fiatallal bővül a kétmilliós tartomány munkapiaca.

A nagy munkanélküliség ellenére szép számban találhatók Koszovóban újonnan épült, vakolatlan házak, a koszovói albánok jó része ugyanis a Nyugaton dolgozó rokonaik keresetéből él. A rokoni adományok azonban csak ,,színlelt jólétet" teremtenek, nem lendítenek a gazdaságon, a pénzsegélyeket ugyanis ,,kenyérre és téglára" költik. A képzetlen munkaerő mellett az egyik legnagyobb gond a mindent átszövő korrupció, az általánosan elfogadott sógorság-komaság az államigazgatásban, a vidéki ,,kiskirályokként" élő, alvilági kapcsolatokat ápoló családi klánok uralma. (MTI/APA)

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1735
szavazógép
2008-02-20: Pénz, piac, vállalkozás - Albert Levente:

Illeszkedés a brassói agglomerációba? (Álláspontok)

Ha a mai tendenciák érvényesülnek továbbra is, a brassói gépipar jobban felszerelt részlegei besorolnak a kelet-európai autó- és berendezés-gyártási iparba, egyharmaduk felszámolódik, a maradék harmadrész a hazai piacra fog termelni.
2008-02-20: Pénz, piac, vállalkozás - x:

Hírbörze

Vállalkozni óhajtókat segítenek
A sepsiszentgyörgyi inkubátorházat adminisztráló Covimmm Consulting az Európai Unió által finanszírozott Leonardo-program keretében pályázatot nyert a programvezető angol partner, négy magyarországi és két szlovákiai pályázó mellett. A cég képviselői — Varga-Berde Mária és Gáspár Mária — nemrég Budapesten részt vettek a Youngbusiness.net.3 programindító előadásain.