Halott holt árkok ébresztése

2008. február 26., kedd, Környezetünk

Olt menti holt árok bürkös-csalános partja

A megyei tanácsnál magyarországi környezetvédelmi szakemberekkel találkoztunk, akiket Dióssy László vízügyi és környezetvédelmi szakállamtitkár küldött Háromszékre, hogy a megyei tanácsot az Olt szabályozása után a folyóról lemetszett holtágak hasznosításában segítsék.

Útban Hidvég felé Demeter János megyeitanács-elnökkel az Olt egykori medrének holt árkai tálalták a beszédtémát. Hogy előadása menetét ne zavarjam, beszélgetőpartneremmel nem közöltem, hogy harminc és egynéhány esztendővel ezelőtt a megyei horgászegyesület elnökeként Deák Barnával bejártam az Olt e szakaszának holt árkait. Erősdtől Felsőrákosig 31 kimetszett folyószakaszt számoltunk össze. Ezek között volt másfél kilométer hosszúságú és alig százméteres szakasz is. Vízmélységük hellyel-közzel elérte a két-három métert is. Áradások idején az Olt vize ki-be sétált a holt árkokba. A fő sodorvonaltól eltávolodva a folyó sebessége lelassult, és minden árvíz alkalmával hatalmas mennyiségű üledéket rakott a holt árkokba, a belépő szakasznál rohamosan feltöltve azt. Az oldalról befolyó hegyi patakok és csermelyek a hegylábak felől kezdték a kimetszett meanderek feltöltését. Ezen túl a patakok beszállítottak minden szennyet, hulladékot, szemetet, s rátetézve az emberek szekér- és gépkocsiszámra hordtak oda mindenféle ipari és háztartási hulladékot. A holt árkok állóvizében beindultak az eutrofizációs folyamatok, elszaporodtak a hínárfélék, amelyek elrothadva a mederfenékre kerültek, s az oxigénelvonás következtében a nemes halak tömegesen pusztulni kezdtek. Télen, mikor befagytak a vizek, nem volt, aki szellőztetés végett lékeket vágjon, és ezeket gondozza, ami ugyancsak halpusztulást eredményezett.

Mindezek következtében a más országok jobb helyein üdülőkörzetekké, horgászparadicsommá alakítható holt árkok nálunk átokká váltak, bűzlő, szennyes pocsolyává degradálódtak.

Miután felmértük a tavak állapotát, felkerestem az akkori megyei első titkárt, Nagy Ferdinándot, bemutatva a reális állapotokat, a környék szánalmas voltát, s előadtam az egyesület javaslatait is, hogy műszaki megoldásokat kellene keresni az Olt élő vizének beáramoltatására, a beömlő csermelyek és patakok vizének Oltba zsilipeltetésére. Az első titkár elvileg helyeselte a kezdeményezést, megígérte, hogy utánanéz, később viszont közölte, hogy sajnos, nincs erre költségvetési pénz, a gátak, zsilipek megépítése és karbantartása hatalmas összegbe kerülne, és ennek előteremtésére a költségvetés képtelen. Dugába dőlt az egész terv.

Az azóta eltelt évtizedek alatt a helyzet tovább romlott. Miközben Európa jobbik felében a folyam- és vízszabályozások révén kialakult holt árkok horgászparadicsommá váltak, nálunk a gondatlanság és gondozatlanság miatt tönkrementek, holott Háromszék vízszegény, s az Olt Brassó megyéhez tartozó jobb partján látható a követendő példa: kilométerek hosszán halastófüzéreket alakítottak ki, amelyeket előbb állami halgazdaságok használtak, majd a magánosítás beindításával a tavak vállalkozók tulajdonába kerültek. Így következett be, hogy amíg a Brassó megyei oldalon, a kedvezőtlenebb fizikai-földrajzi térségben elszaporodtak a nagy jövedelmet biztosító halgazdaságok, megnövekedtek a sporthorgászatra alkalmas vízfelületek, addig a háromszéki oldalon katasztrofális állapotba kerültek ezek a vizek és folyómedrek. Üzleteinkbe a Brassó megyei tavakból kerül az élő hal, s egy-két eset kivételével — például Bölön — napijegyes pecázásra is a túlsó partra járnak a háromszékiek.

Bölöni halastó

Ilyen előzmények után természetes tehát, hogy érdekeltek a holt árkok rehabilitációját célzó elképzelések.

Demeter János: Az Olt völgyének teljes rehabilitációs programja szerint a lepattant folyómedret szabadidős területté kell átalakítani. Valamikor a 60-as, 70-es években, amikor a folyószabályozások történtek, az Oltnak e ,,Tisza-szerűen" kanyargó részeit átvágták, leegyenesítették. Maradt egy csomó holt árok, amelynek a hasznosítására fantasztikus lehetőség van. Ebben nyújtanak a magyarországiak segítséget úgy, hogy Erősdtől Felsőrákosig, ahol kimegy az Olt a megyéből, bejárják, feltérképezik ezt a területet. Javaslatot tesznek, hogy miként és mire érdemes a kivágott folyómedreket hasznosítani. Hova lehet pályázni, milyen alapok állnak rendelkezésünkre. Ennek folyik a terepmunkája.

(A terv felvezetését megjegyzéssel nem szakítom félbe, de a ,,Tisza-szerűen kanyargó" formát magamban többször is elismétlem, mert szemléletesen utal arra, hogy a Tisza-szabályozás után üdülő- és horgászparadicsommá alakították át a holt árkokat. A múlt évben a hódmezővásárhelyi önkormányzat vendégeiként Mártélyon, a Tisza egyik hatalmas meanderének partjain kialakult üdülőtelepen szállásoltak el, ahol naponként láthattuk, miként lehet horgászatra, vízi sportok művelésére hasznosítani, más szóval, élővé tenni e vizeket.)

D. J.: Legalább háromtípusú holt árok van. Némelyeket horgászvizekké lehet alakítani, de lesznek olyanok, amelyeket karbantartott élőhelyként kell megőrizni. Itt madarakat, állatokat lehet fotózni. E folyószakaszok megmaradnak vad élőhelyeknek. A többieket vadászatra, egyébre lehet használni.

Mi már azonosítottuk azokat a holt árkokat, amelyek számunkra érdekesek. Digitális légi felvételek is készültek. A terepmunka eredményeként a szakemberek dokumentációt készítettek a hasznosításról.

Megyei szinten a fejlesztési osztály foglalkozik a kérdéssel. A környezetvédelem a szakmai felügyeletet biztosítja.

Gondot okoz, hogy tisztázatlan a holt árkok tulajdonjogi szerkezete. Az Olt vízgyűjtő területét felügyelő és adminisztráló társaság székhelye Râmnicu Vâlcea városában található. Nemrég jártak nálunk, s biztosítottak: az ő adminisztrációjukhoz tartozó holt árkok esetében beleegyeznek abba, hogy ezeket kormányhatározattal a települések vegyék át, s a magánkézben lévőket vagy a helyi tanács, vagy a megyei tanács megvásárolhatja. A tulajdonszerkezet tisztázása az egyik legfontosabb kérdés. Enélkül nem lehet pályázni. Az is megtörténhet, hogy némely tavakat vizes élőhelyekként kell hasznosítani. A Natura 2000 program szerint.

A víz egész Európában fő téma. A magyarországiaknak nagy tapasztalatuk van ebben.

Van esély tehát, hogy az egykor dugába dőlt holtárok-hasznosítási elképzelések szárba szökkenjenek, s az Olt is Tisza-szerűen viselkedjék Székföldjén és Erdővidék egész hosszán. Ez a művelet most természetesen többe kerül, mint valaha. Újabb szabályozást, mederkotrást kell elvégezni. Demeter János figyelmeztetett arra is, hogy az Olt egykori árterületén hatalmas mennyiségű, kiváló minőségű kavics található, amelynek nagy értékesítési piaca van. Az esetleges mederkotrásokat ezzel is össze lehet kapcsolni.

Aki pedig kétkedik a ,,hasznosítás hasznában", az lépjen át az Olt túlsó partjára, és nézze meg, Szászveresmarttól Apácáig miként sorakoznak a nagy jövedelmet, táplálékot és egészséget adó, szórakozásra, kikapcsolódásra is alkalmas vizes medencék, miként épül ki a tavak turisztikai potenciálját kihasználó üzleti infrastruktúra.

Az is tanulságos kirándulás lenne, ha valaki Barcaújfalutól Feketehalomig járná be a Magurából alászakadó patak mellékét, ahol ugyancsak hatalmas halastavak tízei sorakoznak.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1816
szavazógép
2008-02-26: Magazin - x:

Aranymálna-díjasok

Lindsay Lohan és Eddie Murphy is a ,,nyertesek" között szerepelt idén a hagyományosan az Oscar-trófeák átadásának előestéjére időzített Aranymálna-díjosztáson, amelyen immár huszonnyolc éve a legrosszabbnak tartott filmes produkciót ,,jutalmazzák" egy erre a célra alakult amatőr filmes zsűri tagjai. Murphy ráadásul három málnával térhetett haza a ceremóniáról.
2008-02-26: Környezetünk - Kisgyörgy Zoltán:

Kell-e kerítés a Rétyi Nyír köré?

Egyértelmű, hogy igen. A kérdés az, hogy ki és miből javíttatja ki vagy építteti újra. Évtizedek óta keresik az egészséges egyensúly megteremtésének lehetőségét a védett övezet biztonsága és a helybeli állatok legeltetése között.