2.Kádár Gyula: Gábor Áron – Életútja történészszemmel

2014. szeptember 13., szombat, Emlékezet

Felemelkedő család
Gábor István és Gábor Imre javadalmazása, a jegyzői díj szerény, évi 8 forint és 16 krajcár – szimbolikus összeg, a berecki erdőpásztor járandósága is ennek közel négyszerese, évi 30 forint. Az alacsony díjazást még a berecki tanács is kevesli, és 1840-ben megvitatja a tanácsosi-jegyzői fizetés emelésének lehetőségét.

A jegyzői munkakört azonban érdemes vállalni, mert a jegyzők adózási kedvezményben részesülnek, a különböző írásbeli munkákért fizetséget kapnak, és a katonatisztek ellenállása dacára is – rendszerint az erdélyi Főkormányszék támogatásával – mentesülnek a katonai szolgálat alól.
A Gábor család megélhetésének alapja az alig 10 holdnyi földbirtok – hegyvidéki, szétaprózott szántó és legelő –, amely átlagos jobbágytelek méretű. E kisbirtok, a jegyzői fizetés és egyéb juttatások lehetővé teszik a héttagú család eltartását, de arra már nem futja, hogy Gábor István utódai az örökségre, a földre alapozva családot alapítsanak. Nem véletlen tehát Gábor István törekvése, hogy két nagyobb fiát, Áront és Imrét taníttassa, hogy kenyerüket hivatalnokként keressék. Úgy gondolja, hogy Dénes, a legkisebb fia, otthon marad gazdálkodni, két leánya – Julianna és Anna – a kor szokásának megfelelően, tisztességes hozománnyal férjhez megy. Később Gábor Imre is, aki 1848 után a város polgármestere lesz, majd 1864-ben országgyűlési követ, taníttatja gyermekeit. Öt fiából – Gábor István unokái – egy fiú örököli a birtokot, egy jogászként Háromszék alispánja, míg két fiú állami hivatalnok, azaz járásbíró és postafőnök lesz. A „feltörekvés” – írja Imreh István – nem csak a Gábor családra jellemző. Székelyföldön gyakori jelenség, hogy a népes katonarendű család taníttatja gyermekeit, és azok ipari, értelmiségi foglalkozásból élnek, míg a szerény birtok mellett gazdálkodóként egy-két fiú marad.
Gábor Áron nem törekszik saját gazdaság megteremtésére, nem épít külön családi házat, nem vezet külön háztartást, a földbirtokot Imre és Dénes öccse művelik. A határőrszékelynek, így Áronnak is, ha az iskoláztatás útja nem biztosít érvényesülést, ha kevés a föld, az ipar, a kereskedelem teremt megélhetést. Amikor otthon tartózkodik,  Imre öccse családjánál kap szállást. Örökségét, a földbirtokból neki járó részt nem veszi ki, de nem is mond le róla. Gábor István halála utáni határviták jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy Imre öccsével közösen szerzik vissza azokat a földterületeket, amelyek a Gábor család birtokához tartoznak. 1845-ben a berecki főbíró, Fejér János Gábor Imrét és Áront közös birtokosként említi.


Hogyan lesz nemessé a gyalogrendű székely
Gábor Áron családjának társadalmi jogállásával kapcsolatban a szakirodalomban, a sajtóban találunk téves és zavaros megállapításokat. A legnagyobb tévedések egyike az, amikor Gábor Áront nemesi család gyermekeként emlegetik. Kovács László 1943-ban azt írja, hogy Gábor Áron „székely katona-nemes családból született”. Mások condrás székely alakját rajzolják meg.
Mind az úri, mind a tanulatlan paraszt bemutatása azt a célt szolgálja, hogy ezzel is emeljék Gábor Áron jelentőségét.
Honnan ered Gábor Áron nemessége? Az apai felmenők Lemhényből származnak, gyalogrendűek. E család egyik ága áttelepszik Bereckbe. A genealógus Pálmay József megjegyzi, hogy Gábor István, Gábor Áron édesapja Bereck város főjegyzője. A Gábor család Imre vonalán folytatódik. Ők gyalogrendű határőrök közé tartoznak. Imre egyik fia, Mátyás, aki 1862-ben Bereckben születik, Kaposváron lesz királyi törvényszékbíró, felesége a szilágycsehi Dienes Karola. „Czimerük: A közhasználatban levő székely címer” – Pálmay e magyarázat nélküli megjegyzése egyértelműen Gábor Mátyás családjára vonatkozik.
A kis családtörténet bemutatása után nézzük meg, hogyan lesz Gábor Áronból székely nemes? Egy lokálpatrióta a Háromszékben (2008 októberében) közölt írásában úgy idéz Pálmay József könyvéből, hogy az idézetbe becsempészi a nemesi kifejezést, és egy kis helytörténeti kiadványban (2008) kijelenti, hogy Bereck büszke lehet arra, hogy szülőföldje „egy olyan székely nemesnek”, mint Gábor Áron. Ha összevetjük Pálmay szövegét és a helytörténészét, akkor mindenkinek nyilvánvaló, hogy Gábor Áron nemesi rangja honnan származik. Pálmay írja, hogy a Gábor család: „Egy Lemhényből rég kiszármazott székely család [kiemelés – K. Gy.], melyből 1510-ben Gábor András és Jakab a lemhényi templom javára adakoznak. Mintegy 100 évvel később Gábor László él, ki 1614-ben, mint pixidarius lustrál.” Nézzük, e szöveget hogyan idézi a helytörténész: „A Gábor család Lemhényből rég kiszármazott székely nemesi család [kiemelés – K. Gy.]. 1510-ben Gábor András és Jakab a lemhényi templom javára adakoztak…” Az idézett szöveg első sora kibővült egy szóval. A székely család kifejezésbe bekerül a nemesi szó. Gábor Áron és családja gyalogrendűből máris székely nemesi családdá emelkedik! Hogy semmilyen kétely, ellentmondás ne legyen, az idézetből – három pont közbevetéssel – kihagyja: „Mintegy 100 évvel később Gábor László él, ki 1614-ben, mint pixidarius lustrál”. Érthető módon nincs szükség a gyalogrendűség emlegetésére, mert ez ellentmond a korábbi mondatnak. Sajnos a lokálpatrióta közlése bekerült a Történettekercsek az idő toronygombjában című, Gábor Áron tiszteletére Sylvester Lajos által szerkesztett színvonalas, 2012-ben publikált gyűjteménybe.
Mivel Gábor Áron és felmenői a 2. gyalogezredben szolgálnak, melyet tagadni nem lehet, miközben a Pálmayra hivatkozó manipulált szövegben nemesként jelenik meg, érthető módon születik meg a gyalogos rendű székely nemesi család meghatározás. Mi sem természetesebb, hogy ez olvasható a 2014. március 15-én (Sepsiszentgyörgy központjában) felavatott képes krónika, pannó első mondatában, így akarva-akaratlanul – születésének 200 éves évfordulója tiszteletére – Gábor Áront nemes emberré ütik!
Gábor Áron nemesi származásáról a múlt heti részben említett történészek egyike sem tud. A pannóra írt szöveg szerzőjének elég lett volna Imreh István Gábor Áron útban a forradalom felé című tanulmányát elolvasnia. Imreh István professzori alapossággal áttanulmányozza Bereck levéltári anyagát, de nem találkozik a nemesi jogállást igazoló adatokkal. Határozottan megállapítja, hogy kerülnek olyanok, akik Gábor Áron jelentőségét úgy próbálják emelni, hogy nevéhez csatolják a nemesi család szülötte jelzőt. Imreh István röviden és velősen mutatja be Gábor Áron státusát. Rámutat, hogy Gábor Áron olyan szabad székely határőrkatona családból származik, amely a „jobbágynál többre tartja magát, és pallérozottabb is földhöz kötött sorstársainál. Igaz, határőrkatonaként már nem a legfelsőbb kategóriához tartozó; nem a hajdani primipilusok (lófők) közül rekrutálódó huszárok közül való, hanem pixidarius származék: gyalogkatona módjára szolgálja a Habsburg-birodalmat”.
Gábor Áron társadalmi jogállásánál legtöbbször elmarad annak megemlítése, hogy olyan gyalogrendű határőr családból származik, amely egyúttal városi polgár is, mert Bereck ekkor nem falu, hanem mezőváros.

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint bejut-e a Sepsi OSK labdarúgócsapata a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 181
szavazógép
2014-09-13: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Készenléti munkapont Bereckben

Újabb munkapontot létesít a megyei sürgősségi felügyelőség, így vasár­naptól már Bereckben is hivatásos tűzoltók segítik a térség önkéntes alaku­latainak munkáját – ismertette György Alfons Gheorghe ezredes.
 
2014-09-15: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Színház
A sepsiszentgyörgyi Tamá­si Áron Színház e heti előadásai: Pintér Béla: Kaisers TV, Ungarn (rendező: Porogi Dorka) kedden és csütörtökön 19 órától a kamarateremben;