Mesél a múlt

2014. november 10., hétfő, Sport
Ott, ahol zúg az a négy folyó, ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér, ezredévről mond mesét a szél...
 
Mesél a múlt, és bátran, hiszen mindenütt, amerre néz, az atlétikai pályától el egészen a vívópástig, az úszómedencétől el egészen a tornaszerek világáig, a tükörsima jégtől fel egészen a felhőkbe burkolózó hegycsúcsokig, mindenütt találkozott magyar ajkú sportcsillagokkal, akikre földtekénk minden magyarja büszke lehet.
2006-ban az 1936-os, ’56-os és ’76-os olim­piai játékokra emlékező tatai ünnepségen a két legidősebb olimpiai versenyző egyike

Sárkány István
volt, amikor a díszasztalhoz hívták tapsvihar rázta meg a hatalmas csarnokot. –Tapsolj, haver, tapsolj – így a mellettem ülő barátom –, hiszen a tied is, titeket is képviselt Pista bácsi...
Így igaz, minket is képviselt, hiszen Tordán született 1913. augusztus 5-én. Édesapja, Zsigmond ügyvéd, édesanyja Izrael Rózsi. Bu­dapesten érettségizett 1934-ben. Első felesége, az egy olimpián négy aranyérmet szerzett Keleti Ágnes tornász, a második Fehér Mária tisztviselő. Sárkány István tornász pályafutását 1927-ben kezdte a Magyar Torna Egyletben, 1930-ban átigazolt a Vívó és Atlétikai Clubba, de itt sem maradt sokáig, hiszen visszatért az MTE-be, és végül a Budapesti Vörös Me­teorban fejezte be aktív tornászpályafutását 1951-ben. Kiemelkedő eredményei:
Az 1934-es budapesti világbajnokság csapatversenyén Hegedüs József, Kecske­méti Gábor, Péter Miklós, Sarlós József és Tóth Lajos társaságában az 5. helyen végzett, a szerenkénti vetélkedőkön pedig 9. lett a gyűrűn, 23. a talajon és a korláton, 34. az ugrásban, 66. a lólengésben és 40. az egyéni összetettben. Az országos bajnokságon  aranyérmet szerzett a korláton, ezüstöt a nyújtón és bronzérmet a gyűrűn.
Következett az 1936-os berlini olimpia, melyen a Kecskeméti Gábor, Pelle István, Péter Miklós, Sárkány István, Sarlós József, Tóth Lajos (Hegedüs József, Mogyoróssy Győző) összetételű együttes az összetett csapatversenyben a 7. helyen zárt. Sárkány István szerenkénti eredményei: gyűrű – 29., ugrás – 31., nyújtó – 58., műszabadgyakorlat – 70., korlát – 76., lólengés – 77., és végül az egyéni összetettben a 64. helyen fejezte be a versenyt.
1959-ben testnevelő tanári, edzői oklevelet szerzett, 1961-ben mesteredző lett. Vissza­vonulása után a Magyar Tornaszö­vetség főtitkáraként dolgozott. Az ő érdeme a sportakrobatika és a ritmikus sportgimnasztika versenyszerkezetének kidolgozása és sporttá szervezése. 1968 után az ifjúsági válogatott edzőjeként tevékenykedett. Nyug­díjba vonulása előtt az Állami Artistaképző Iskola vezető tanáraként töltötte dolgos napjait. 2009. november 28-án hunyt el.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 92
szavazógép
2014-11-10: Sport - Áros Károly:

Zajlik az élet a Királypingvineknél (Jégkorong)

Jégkorong... A sporttörténészek valahányszor e sportág múltját emlegetik, a kanadai Quebec melletti William erőd udvarán lezajlott „játékra” gondolnak: „...az erőd parancsnoka egy napon elrendelte az unatkozó katonáknak, hogy seprűkkel tisztítsák meg az udvaron befagyott lefolyókat. Az egyik katona seprűje elé egy kis fadarab került. Ütögetni kezdte. Játszótársa is akadt. Aztán még egy és még egy... Két csoportra oszlottak a katonák és játszani kezdtek...”, mit sem sejtve arról, hogy azon a téli napon egy új sportágat indítottak útnak.
2014-11-10: Sport - Hecser László:

Derzsi Ede, a baróti óriás (Sportélet)

Erdővidéki sportcsillagok címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor múlt héten a baróti Erdővidék Múzeumában. Lapunk munkatársa, Áros Károly jóvoltából bővebben esett szó e régióból kikerült jeles sportolókról: az 1936-os berlini nyári olimpián részt vevő Bodosi Mihályról, a magyar labdarúgás egyik sikeredzőjéről, Baróti Lajosról, az elmúlt évtizedekben kiemelkedő teljesítményt nyújtó focistákról, Bedő Ákosról és Nagy Sándorról, a kézilabdázó Urák Péterről, s hallhattunk történetet arról is, miként nem sikerült az egyik nagytatája alapján erdővidékiek közé sorolható világklasszis műkorcsolyázó Sebestyén Júliát meginterjúvolni. Már mindez elég lett volna, hogy kellemesen eltöltött estként tartsa számon az eseményt a mintegy harminc érdeklődő – ám a legjobb hátravolt még. A napokban nyolcvanadik születésnapját ünneplő Derzsi Ede korát meghazudtoló frissességgel mesélt életének és sportpályafutásának évtizedeiről.